Back to top

Magyarország egyik fő gazdasági potenciálja az agrárium és az élelmiszeripar

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek külkereskedelme évről évre nagymértékben hozzájárul a nemzetgazdaság pozitív egyenlegéhez, ezért makrogazdasági jelentősége meghatározó - mondta Nagy István agrárminiszter a külgazdasági attasék éves értekezletén, Budapesten.

Fotó: Pelsőczy Csaba/AM
A miniszter ismertette, hogy az utóbbi három évben az élelmiszergazdasági export értéke folyamatosan 8 milliárd euró fölött alakult. Ehhez az is kellett, hogy a magyar mezőgazdaság termelékenysége 2010 és 2018 között jelentősen javult, melynek következtében érdemi felzárkózás ment végbe a régi tagországokhoz képest - tette hozzá.

Az agrárexport aránya a teljes nemzetgazdasági exporton belül 2018-ban 8,3 százalék volt és az agrárgazdaság közel 2,9 milliárd euróval járult hozzá a nemzetgazdaság majdnem 5,6 milliárd eurós többletéhez.

2010 és 2018 között az export 49 százalékkal, az import 57 százalékkal, így az egyenleg 35 százalékkal növekedett.

Agrár-környezetvédelmi területen jelenleg 13 állomáshelyen lát el feladatot agrár- és környezetügyi szakdiplomata. Az exportnövekedés és mezőgazdasági – környezetügyi kapcsolatok döntő része nagymértékben az agrárattasé hálózatnak köszönhető.

Nagy István kijelentette, hogy az élelmiszeripar stratégiai ágazatnak minősül, ezért az a 2014-2020-as támogatási időszakban 300 milliárd forint támogatásban részesül. Emlékeztetett arra, hogy az eddigi adatok alapján 2014 óta az élelmiszeriparba áramlott támogatások nagysága mostanáig meghaladta a 300 milliárd forintot. Az élelmiszeriparban nyilvántartott közel 5 ezer vállalkozásból, nagyjából ezer végez exporttevékenységet. Az exportáló vállalatok által realizált árbevétel, már megközelítette az 1.300 milliárd forintot.

Az élelmiszeripar árbevételének jelenleg több mint 30 százaléka származik exportból és az arány fokozatosan nő.

A legtöbb exportárbevétel a húsiparban, az állateledel-gyártásban és a zöldség-gyümölcs feldolgozásban jelentkezik.

Az agrártárca vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország a világ legszigorúbb, az EU által kialakított állat- és növényegészségügyi előírásait követi és alkalmazza. Elmondta, hogy a kivitelben megjelenő magyar élelmiszergazdasági termékek betegségektől mentesek és kiváló minőségűek. Aláhúzta, hogy Magyarország csak olyan export- és importtevékenységet támogat, amely figyelembe veszi hazánk mezőgazdaságának érzékenységét és hozzájárul az állat- és növényegészségügyi előírások betartatásához.

A miniszter kiemelte, Magyarország egyik fő gazdasági potenciálja az agráriumban és az élelmiszeriparban van. Jelezte, hogy hazánk továbbra is nyitott azokra az értékteremtő beruházásokra, amelyek előre viszik a mezőgazdaságot, és segítik a vidék versenyképessé válását.

Forrás: 
AM Sajtóiroda

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Brexit: bizakodó kormány, szkeptikus gazdák

A brit kormány az országnak az Európai Unióból történő kiválása után meg kíván válni a közös agrárpolitika keretében kialakított bürokráciától és nagyobb pénzügyi támogatással tervezi elismerni többek között a gazdák környezetbarát kezdeményezéseit. Vannak persze bírálatok és kétségek is, elsősorban az élelmiszer-biztonsággal és a kereskedelemmel kapcsolatban.

Január 31-én lejár az élelmiszerlánc-felügyeleti díj befizetésének határideje

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja az érintettek figyelmét, hogy a 2019. évi bevalláshoz kapcsolódó felügyeleti díj második részletének fizetési határideje 2020. január 31. napja. A díj átutalása kizárólag az e célra elkülönített fizetési számlára teljesíthető.

Támogatás a vadvilág fellendítéséért és a klímaváltozás ellen

Az új angol mezőgazdasági törvény szerint a gazdálkodóknak a „közjóért”, például a vadvilág fellendítéséért és a klímaváltozás megakadályozásáért fizetnek.

Még tart a szemléletformálás

Lassan, de változik a magyar fogyasztók hozzáállása, a vásárlók egyre inkább a jobb minőséget képviselő, magyar eredetű, esetenként akár a drágább termékeket keresik – azonban még korántsem ért véget a folyamat, véli Zsigó Róbert.

Online élelmiszervásárlás - új szereplő a piacon

Kifli.hu néven új online szupermarket és piactér nyílt Magyarországon; mivel a már működő cseh rendszert vezették be, így az induláshoz szükséges ráfordítás 5-6 millió euró volt - tájékoztatta a Kifli.hu Shop Kft. kedden az MTI-t.

Nagy István: megújítjuk a nemzetipark-igazgatóságokat

Az agrárminiszter sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy a nemzetipark-igazgatóságok által végzett feladatok nagy mértékben bővültek az elmúlt időszakban, ehhez pedig a szervezeti struktúrának is törekednie kell. Az átalakítások részeként a 10 igazgatóságon belül 41 természetvédelmi feladatokat ellátó tájegységet hoznak létre.

Brexit: a „kemény válás“ veszélyei

A konkrét kilépési tárgyalások megkezdése előtt az Európai Unió tagországaiban egyre nagyobb aggodalommal néznek az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból történő távozása, közelebbről egy kereskedelmi megállapodás nélküli távozás elé.

A jelenlegi európai mézpolitika nem nyújt elegendő védelmet az európai méztermelők számára

Az európai mézpolitika teljességgel tarthatatlan, hiszen nem nyújt elegendő védelmet a laboratóriumi körülmények között létrehozott, főként Ázsiából érkező műmézekkel szemben, ezzel teljesen tönkreteszi az európai mézpiacot és a méztermelőket - jelentette ki Nagy István agrárminiszter Brüsszelben, magyar és spanyol méztermelők tüntetésén elmondott nyilatkozatában hétfőn.

AM: nem késlekedhetünk a közös agrárpolitika 2021 utáni átmeneti időszakára vonatkozó szabályainak elfogadásával

A gazdáknak a jelenlegi közös agrárpolitika (KAP) ez év végi kifutása után is meg kell kapniuk az őket megillető támogatásokat - mondta a magyar delegációt vezető Nagy István agrárminiszter a Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2020. január 27-i brüsszeli ülését követően az Agrárminisztérium (AM) hétfői közleménye szerint.

Ökológiai gazdálkodási konferencia

Március 18-án, Kecskeméten biogazdálkodási ágazat stratégiai konferenciát rendez az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet. A fókuszban az új közös agrárpolitika áll, azon belül is az ökológiai ágazat kilátásai, a fenntartható gazdálkodás kihívásai és az azokra adható gyakorlati válaszok.