Back to top

Nem akart laboratóriumba zárkózni

Szerencsés egybeesés volt Szilágyi Sámuel életében, hogy éppen akkor léphetett a kutatói pályára, amikor hat év gyakorlati tevékenység után új munkát keresett. A cseresznye gyümölcstulajdonságainak, virágzási és érési idejének genetikai hátterét kutatja, doktori dolgozatát másfél év múlva kell elkészítenie ebben a témában.

Szilágyi Sámuel
Szilágyi Sámuel
Érdekes, amit csinál, megvan az egyensúly a terepi és a laboratóriumi munka között, és reméli, hogy hosszú távon is tud majd ezzel foglalkozni, mondja.

A Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karán végzett 2010-ben, diplomamunkáját a Genetika és Növénynemesítés Tanszéken írta. Időközben

két félévet töltött Görögországban az Erasmus program keretében, genetikát tanult a krétai MAICh Intézetben.

Ott egészen másként oktattak, mint itthon: sokkal mélyebben, részletesebben tárgyalták az egyes témákat, blokkosítva, egy héten keresztül. Ez az elmélyülés hozta meg a kedvét igazán a növénygenetikához, kiderült, hogy milyen érdekes tudományterület. Azt is tudta azonban, hogy szüksége van a természet közelségére, nem akar bezárkózni egy laboratóriumba vagy az egyetem falai közé. Így lett belőle először kerti munkás, aztán zöldfelület-fenntartó az egyik budapesti önkormányzatnál, ahol sok gyakorlati tapasztalatra tett szert, és megtanulta irányítani a dolgozók munkáját. Három év után váltott és fasorok fenntartásával foglalkozott egy másik önkormányzatnál. Egy év elteltével újra keresgélni kezdett.

Békefi Zsuzsanna és a fiatal kutató Érden, a cseresznyevirágzás idején szervezett nyílt napon
Békefi Zsuzsanna és a fiatal kutató Érden, a cseresznyevirágzás idején szervezett nyílt napon
Akkor látta meg véletlenül a NAIK Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet honlapján a fiatal kutatókat kereső felhívást. Jelentkezett az online felületen, és személyesen is bemutatkozott a témavezetőnek. Gyorsan megkapta az állást: 2016 nyara óta Békefi Zsuzsanna mellett dolgozik az érdi génbankban.

Első feladata a fák azonosítószámainak fölfestése volt, aztán amikor elkezdett érni a cseresznye, bedobták a mélyvízbe.

Több mint 250 tételről gyűjtött érésidő- és gyümölcsadatokat. Aztán jött a kajszi, a szilva és az őszibarack is. A fölvételezéshez 20-20 gyümölcs méretét, súlyát, héj- és hússzínét, kocsányhosszát és még számos adatot kellett megmérnie. Ezek a munkák továbbra is folynak az intézetben, mert hosszabb adatsorból lehet kiszűrni az évjárati hatásokat.

Azóta a cseresznyére szakosodott, a 2017-ben elkezdett doktori dolgozatát is cseresznyevizsgálatokról írja majd. Több szálon fut a kutatás, amit az intézetben Békefi Zsuzsanna, a Szent István Egyetem Kertészettudományi Karán pedig Halász Júlia segítségével folytat. Különböző gyümölcstulajdonságok genetikai hátterét igyekszik föltárni, ehhez elsősorban régi magyar fajtákat és tájfajtákat vizsgál.

Minél vegyesebb fajtákat választott, hogy a morfológiai tulajdonságok meghatározottságát keresse különböző genetikai markerek segítségével.

A gyűjteményből például a Gyöngyösi szívcseresznye, a Kókai cseresznye, a Disznódi fűszeres, a Fekete kőszemű, a Kecskecsöcsű, a Pákozdi fehér szerepel a kiválasztott tételek közt. Olyan ismert markereket vizsgál, amelyek cseresznyében vagy rokon fajokban már bizonyítottak, vagyis egyes tulajdonságokhoz köthetők.

Minél változatosabb cseresznyefajtákkal lehet kapcsolatot találni a gyümölcstulajdonságok és a markerek között
Minél változatosabb cseresznyefajtákkal lehet kapcsolatot találni a gyümölcstulajdonságok és a markerek között

További kutatási területe az érési idő és a virágzási idő markerezése, ehhez a 15-15 legkorábban, illetve legkésőbben érő vagy virágzó fajtát vizsgálja, ismert kontrollfajtához viszonyítva. Tavasszal már nagyon várta, hogy mehessen az ültetvénybe a virágzási időket följegyezni, mondta témájának szépségeiről. Ezen a téren már meg is született az első eredmény, amit nemzetközi tanácskozáson mutatnak be. Kipróbálták azt a kajsziban már leírt markert, amely a korai és kései virágzást, illetve a kis és nagy hidegigényt határozza meg.

Cseresznyében is megtalálták azokat az allélokat, amelyek csak a kis hidegigényű és korán virágzó, illetve a nagy hidegigényű és későn virágzó fajtákra jellemzők.

Eddig négy markert sikerült megvizsgálni cseresznyében, egy ígéretes pedig még hátravan, ami közel helyezkedik el a virágzást meghatározó kromoszómaszakaszokhoz (QTL), ezért elképzelhető, hogy befolyásolja a virágzást.

Gyümölcsméretre két markert ajánl a nemzetközi szakirodalom, azokat már vizsgálták az intézetben nemesített és más, hazánkban termesztésben lévő fajtákon. Érési időre 4-5 ígéretes markert lehetne vizsgálni.

A kutatásban a negatív eredmény is eredmény, de Szilágyi Sámuel abban bízik, hogy sikerül összefüggést találni a vizsgált tulajdonságok és a markerek között, ami később a nemesítést könnyítené meg. Ha a kijelölt fajták alapján nincs kapcsolat, akkor még mindig kibővíthető a kör sok fajtára és tovább vizsgálódhatnak.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2019/25 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Károly herceg a földekre hívja a briteket

„Nem varázsütésre terem meg az ennivalónk” – fogalmazott a brit trónörökös, Károly herceg, és arra szólította fel honfitársait, hogy vegyenek részt a betakarítási munkákban, a külföldi idénymunkások elmaradása miatt ugyanis komoly veszélyben látja a termést.

A terasz királynői

A cserepes rózsák rendkívül kedvelt és divatos ajándéknövények, kerti társaikhoz hasonlóan elegánsak és illatosak. Népszerűségük oka, hogy a vágottvirág-csokornál hosszabb az élettartamuk, romantikus hangulatot árasztanak a lakásunkban, a kertben és a balkonon egyaránt. Jól tarthatók szobanövényként, de a legjobban a szabadban érzik magukat, kiültetve éveken át díszei a kertnek.

Állattitkok, emberkalandok

Szegeden egy szép, 45 hektáros tölgyerdő rejti Magyarország legnagyobb vadasparkját. A hely nevezetessége, hogy több kontinens ritka, jobbára veszélyeztetett állatfajait mutatja be természetes körülmények között. E fajok génmegőrzése, tenyésztése az intézmény fő feladata, de emellett fontos szerepet kap a természetvédelem, az oktatás, a kutatás és a szórakoztatás is.

Június 5-én indult az Agrárcenzus első szakasza

Tíz év után idén nyáron ismét teljes körű mezőgazdasági összeírást hajt végre a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Agrárcenzus 2020 elnevezéssel. A koronavírus világjárvány miatt a KSH a veszélyhelyzet kihirdetését követően átütemezte az összeírás lebonyolítását és találkozásmentes csatornákra vezeti át.

Torma, a gyógyító zöldség

Tormabor és tormapor, koktél, krém, pép, főzelék. E növény sokkal kreatívabban is használható, mint gondolnánk. Néhány tormakészítmény egész évben megtalálható az üzletek polcain, na nem túl sokféle. Intenzív fogyasztása idényjellegű, Karácsony és Húsvét idejére korlátozódik. Pedig sok lehetőség van az ecetes tormán túl is...

A győri kertbarátok - 50. születésnapot ünnepeltek

Magával ragadó műsorral és színvonalas előadásokkal ünnepelte 50 éves születésnapját a Kertészek és Kertbarátok Győri Városi Egyesülete a város polgármesteri hivatalának dísztermében.

Dacoltak a koronával a spárgarajongók

Igaz, hogy az éttermi beszállítás nagyságrendje értékelhetetlenül alacsony volt az idén, hamar kiderült, hogy a spárga németországi rajongóit ez nem tántorítja el kedvenc zöldségüktől. Még mintegy három hét visszavan a spárgaszezonból, de nagyjából már leszűrhetők a következtetések.

Akár százhektárnyi üvegház is épülhet az új kertészeti támogatással

Mintegy hatvanmilliárd forintnyi beruházás valósulhat meg a jövőben a kertészetekben az Agrárminisztérium múlt héten bejelentett rendkívüli támogatási programjának köszönhetően; az előzetes felmérések szerint akár százhektárnyi új, korszerű üvegház épülhet az országban - írta a Magyar Nemzet pénteki számában.

Spárgakutatások Nyíregyházán

Világszerte megközelítőleg 1,1 milliárd fős a spárgafogyasztók tábora. Nyugat- és Dél-Európában komoly kereslet van a minőségi sípokra. A 2011 és 2017 között végzett kísérletünkben egyebek közt azt vizsgáltuk, hogyan befolyásolja a sípok beltartalmát a tápanyag-utánpótlás módja.

Finom és egészséges: gyümölcsszeletek, zöldségporok

Keresleti piac van az új szárított kényelmi termékekre, különösen a gyümölcsből készült, hozzáadott cukor, tartósítószer- és adalékanyag-mentes, nem liofilizált és nem sült, tehát zsírt nem tartalmazó élelmiszerek népszerűek. A kalábriai Biocal cég új, 4 százalékos víztartalmú gyümölcsszeletei és zöldségporai alacsony hőmérsékleten készülnek, ami garantálja, hogy nem veszítenek a kedvező összetevőikből.