Back to top

Nem akart laboratóriumba zárkózni

Szerencsés egybeesés volt Szilágyi Sámuel életében, hogy éppen akkor léphetett a kutatói pályára, amikor hat év gyakorlati tevékenység után új munkát keresett. A cseresznye gyümölcstulajdonságainak, virágzási és érési idejének genetikai hátterét kutatja, doktori dolgozatát másfél év múlva kell elkészítenie ebben a témában.

Szilágyi Sámuel
Szilágyi Sámuel
Érdekes, amit csinál, megvan az egyensúly a terepi és a laboratóriumi munka között, és reméli, hogy hosszú távon is tud majd ezzel foglalkozni, mondja.

A Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karán végzett 2010-ben, diplomamunkáját a Genetika és Növénynemesítés Tanszéken írta. Időközben

két félévet töltött Görögországban az Erasmus program keretében, genetikát tanult a krétai MAICh Intézetben.

Ott egészen másként oktattak, mint itthon: sokkal mélyebben, részletesebben tárgyalták az egyes témákat, blokkosítva, egy héten keresztül. Ez az elmélyülés hozta meg a kedvét igazán a növénygenetikához, kiderült, hogy milyen érdekes tudományterület. Azt is tudta azonban, hogy szüksége van a természet közelségére, nem akar bezárkózni egy laboratóriumba vagy az egyetem falai közé. Így lett belőle először kerti munkás, aztán zöldfelület-fenntartó az egyik budapesti önkormányzatnál, ahol sok gyakorlati tapasztalatra tett szert, és megtanulta irányítani a dolgozók munkáját. Három év után váltott és fasorok fenntartásával foglalkozott egy másik önkormányzatnál. Egy év elteltével újra keresgélni kezdett.

Békefi Zsuzsanna és a fiatal kutató Érden, a cseresznyevirágzás idején szervezett nyílt napon
Békefi Zsuzsanna és a fiatal kutató Érden, a cseresznyevirágzás idején szervezett nyílt napon
Akkor látta meg véletlenül a NAIK Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet honlapján a fiatal kutatókat kereső felhívást. Jelentkezett az online felületen, és személyesen is bemutatkozott a témavezetőnek. Gyorsan megkapta az állást: 2016 nyara óta Békefi Zsuzsanna mellett dolgozik az érdi génbankban.

Első feladata a fák azonosítószámainak fölfestése volt, aztán amikor elkezdett érni a cseresznye, bedobták a mélyvízbe.

Több mint 250 tételről gyűjtött érésidő- és gyümölcsadatokat. Aztán jött a kajszi, a szilva és az őszibarack is. A fölvételezéshez 20-20 gyümölcs méretét, súlyát, héj- és hússzínét, kocsányhosszát és még számos adatot kellett megmérnie. Ezek a munkák továbbra is folynak az intézetben, mert hosszabb adatsorból lehet kiszűrni az évjárati hatásokat.

Azóta a cseresznyére szakosodott, a 2017-ben elkezdett doktori dolgozatát is cseresznyevizsgálatokról írja majd. Több szálon fut a kutatás, amit az intézetben Békefi Zsuzsanna, a Szent István Egyetem Kertészettudományi Karán pedig Halász Júlia segítségével folytat. Különböző gyümölcstulajdonságok genetikai hátterét igyekszik föltárni, ehhez elsősorban régi magyar fajtákat és tájfajtákat vizsgál.

Minél vegyesebb fajtákat választott, hogy a morfológiai tulajdonságok meghatározottságát keresse különböző genetikai markerek segítségével.

A gyűjteményből például a Gyöngyösi szívcseresznye, a Kókai cseresznye, a Disznódi fűszeres, a Fekete kőszemű, a Kecskecsöcsű, a Pákozdi fehér szerepel a kiválasztott tételek közt. Olyan ismert markereket vizsgál, amelyek cseresznyében vagy rokon fajokban már bizonyítottak, vagyis egyes tulajdonságokhoz köthetők.

Minél változatosabb cseresznyefajtákkal lehet kapcsolatot találni a gyümölcstulajdonságok és a markerek között
Minél változatosabb cseresznyefajtákkal lehet kapcsolatot találni a gyümölcstulajdonságok és a markerek között

További kutatási területe az érési idő és a virágzási idő markerezése, ehhez a 15-15 legkorábban, illetve legkésőbben érő vagy virágzó fajtát vizsgálja, ismert kontrollfajtához viszonyítva. Tavasszal már nagyon várta, hogy mehessen az ültetvénybe a virágzási időket följegyezni, mondta témájának szépségeiről. Ezen a téren már meg is született az első eredmény, amit nemzetközi tanácskozáson mutatnak be. Kipróbálták azt a kajsziban már leírt markert, amely a korai és kései virágzást, illetve a kis és nagy hidegigényt határozza meg.

Cseresznyében is megtalálták azokat az allélokat, amelyek csak a kis hidegigényű és korán virágzó, illetve a nagy hidegigényű és későn virágzó fajtákra jellemzők.

Eddig négy markert sikerült megvizsgálni cseresznyében, egy ígéretes pedig még hátravan, ami közel helyezkedik el a virágzást meghatározó kromoszómaszakaszokhoz (QTL), ezért elképzelhető, hogy befolyásolja a virágzást.

Gyümölcsméretre két markert ajánl a nemzetközi szakirodalom, azokat már vizsgálták az intézetben nemesített és más, hazánkban termesztésben lévő fajtákon. Érési időre 4-5 ígéretes markert lehetne vizsgálni.

A kutatásban a negatív eredmény is eredmény, de Szilágyi Sámuel abban bízik, hogy sikerül összefüggést találni a vizsgált tulajdonságok és a markerek között, ami később a nemesítést könnyítené meg. Ha a kijelölt fajták alapján nincs kapcsolat, akkor még mindig kibővíthető a kör sok fajtára és tovább vizsgálódhatnak.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2019/25 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Miért dobjuk ki azt az élelmiszert, amit emberi fogyasztásra termelünk?

Évente 1.3 milliárd tonna élelmiszer kerül a szemétbe a világon. Az elpazarolt élelmiszerek nemcsak több hulladékot jelentenek, hanem elpazarolt energiát és szükségtelen üvegházhatású gázkibocsátást is. Számos módszer van arra, amellyel a háztartások kis odafigyeléssel csökkenthetik a kidobott élelmiszer mennyiséget és ezzel pénzt is spórolhatnak.

Az imádott leanderek

Olykor mellőzött szerepéből küzdi föl magát a szívünkbe a rajongásig szeretett növény. Kisné Heyek Andrea jól emlékszik arra, amikor rácsodálkozott a nemszeretem növény, a leander szépségére. Azóta több mint 80 termetes tövet nevel belőlük apró kertjében. Az Édenpont mozgalom szervezésében nyár közepén bárki megcsodálhatja végtelen változatosságukat.

Fagyvédelem légkeveréssel

A globális klímaváltozás hatására gyakoribbak a különböző időjárási szélsőségek, amelyek a gyümölcstermesztésben is erőteljesen éreztetik hatásukat. A legnagyobb pusztítást a tavaszi fagyok okozzák, amelyek ellen csak korlátozottan lehet védekezni. Olyan új fagyvédelmi technológiát mutatunk be, amelyről még nincsenek hazai tapasztalatok, működéséről, hatékonyságáról külföldi szaklapokból tájékozódhattunk.

A fehérvirágú ördögszilva

A díszcseresznyékkel, a díszalmákkal és az orgonákkal nagyjából egy időben bontogatják a szirmaikat – az idei tavaszon tehát a megszokottnál korábban elvirágoztak – a rózsafélék családjának (Rosaceae) kevéssé ismert tagjai, az ördögszilvák. Közülük a fehérvirágú ördögszilva (Prinsepia uniflora) szép példányai díszlenek a Budai Arborétum alsó kertjében, a ’K’ épület melletti rézsűben.

A szivárványos íriszek

Néhány késő tavaszi, nyár eleji nősziromfajt mutatunk be azzal a nem titkolt céllal, hogy kedvet csináljunk ezekhez a különleges, néha kissé kényes szépségekhez.

Eltűnt a termés harmada - háromszorosára drágult a magyar sikergyümölcs

Befejeződik lassan a meggyszezon, aki akart, idén bőségesen tudott vásárolni a gyümölcsből befőttnek, lekvárnak is, és jó hír, hogy elvétve lehet még meggyet kapni. Idén drágulás volt és csökkent a termés, miközben a világ legnagyobb friss meggy exportőre Magyarország.

A Bianca és Furmint bánta a zőldszüretet

A legnagyobb területen az elmúlt évek szőlőtelepítéseinek legnépszerűbb fajtáját, a biancát, valamint a néhány éve még a magyar borok világpiaci áttörésének kulcsaként számontartott furmintot szüretelték le érés előtt a szőlőtermelők.

Kamilla, bodza, csalán – Gyűjtésre fel!

Magyarországon a legfontosabb gyűjtött gyógynövények közé tartozik a kamilla, a bodza, a csalán, a vadgesztenye, a cickafark, a hársvirág és a csipkebogyó – derül ki a Nemzeti Agrárkutatási Innovációs Központ (NAIK) az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) gyógynövényfelvásárlási statisztikájából.

A korai tavasz miatt lekésik a méhek a virágzást

A túl korai hóolvadás miatt korábban virágoznak egyes növények, a méhek azonban még nem ébrednek fel, hogy beporozzák őket. Így viszont csökken a virágok maghozama.

Univerzális orosz robottraktor

Az oroszok bemutatták az első hazai gyártású vezető nélküli robottraktorukat. Az univerzális vezérlőrendszer bármilyen kombájnba, vagy traktorba beépíthető.