Back to top

Nem akart laboratóriumba zárkózni

Szerencsés egybeesés volt Szilágyi Sámuel életében, hogy éppen akkor léphetett a kutatói pályára, amikor hat év gyakorlati tevékenység után új munkát keresett. A cseresznye gyümölcstulajdonságainak, virágzási és érési idejének genetikai hátterét kutatja, doktori dolgozatát másfél év múlva kell elkészítenie ebben a témában.

Szilágyi Sámuel
Szilágyi Sámuel
Érdekes, amit csinál, megvan az egyensúly a terepi és a laboratóriumi munka között, és reméli, hogy hosszú távon is tud majd ezzel foglalkozni, mondja.

A Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karán végzett 2010-ben, diplomamunkáját a Genetika és Növénynemesítés Tanszéken írta. Időközben

két félévet töltött Görögországban az Erasmus program keretében, genetikát tanult a krétai MAICh Intézetben.

Ott egészen másként oktattak, mint itthon: sokkal mélyebben, részletesebben tárgyalták az egyes témákat, blokkosítva, egy héten keresztül. Ez az elmélyülés hozta meg a kedvét igazán a növénygenetikához, kiderült, hogy milyen érdekes tudományterület. Azt is tudta azonban, hogy szüksége van a természet közelségére, nem akar bezárkózni egy laboratóriumba vagy az egyetem falai közé. Így lett belőle először kerti munkás, aztán zöldfelület-fenntartó az egyik budapesti önkormányzatnál, ahol sok gyakorlati tapasztalatra tett szert, és megtanulta irányítani a dolgozók munkáját. Három év után váltott és fasorok fenntartásával foglalkozott egy másik önkormányzatnál. Egy év elteltével újra keresgélni kezdett.

Békefi Zsuzsanna és a fiatal kutató Érden, a cseresznyevirágzás idején szervezett nyílt napon
Békefi Zsuzsanna és a fiatal kutató Érden, a cseresznyevirágzás idején szervezett nyílt napon
Akkor látta meg véletlenül a NAIK Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet honlapján a fiatal kutatókat kereső felhívást. Jelentkezett az online felületen, és személyesen is bemutatkozott a témavezetőnek. Gyorsan megkapta az állást: 2016 nyara óta Békefi Zsuzsanna mellett dolgozik az érdi génbankban.

Első feladata a fák azonosítószámainak fölfestése volt, aztán amikor elkezdett érni a cseresznye, bedobták a mélyvízbe.

Több mint 250 tételről gyűjtött érésidő- és gyümölcsadatokat. Aztán jött a kajszi, a szilva és az őszibarack is. A fölvételezéshez 20-20 gyümölcs méretét, súlyát, héj- és hússzínét, kocsányhosszát és még számos adatot kellett megmérnie. Ezek a munkák továbbra is folynak az intézetben, mert hosszabb adatsorból lehet kiszűrni az évjárati hatásokat.

Azóta a cseresznyére szakosodott, a 2017-ben elkezdett doktori dolgozatát is cseresznyevizsgálatokról írja majd. Több szálon fut a kutatás, amit az intézetben Békefi Zsuzsanna, a Szent István Egyetem Kertészettudományi Karán pedig Halász Júlia segítségével folytat. Különböző gyümölcstulajdonságok genetikai hátterét igyekszik föltárni, ehhez elsősorban régi magyar fajtákat és tájfajtákat vizsgál.

Minél vegyesebb fajtákat választott, hogy a morfológiai tulajdonságok meghatározottságát keresse különböző genetikai markerek segítségével.

A gyűjteményből például a Gyöngyösi szívcseresznye, a Kókai cseresznye, a Disznódi fűszeres, a Fekete kőszemű, a Kecskecsöcsű, a Pákozdi fehér szerepel a kiválasztott tételek közt. Olyan ismert markereket vizsgál, amelyek cseresznyében vagy rokon fajokban már bizonyítottak, vagyis egyes tulajdonságokhoz köthetők.

Minél változatosabb cseresznyefajtákkal lehet kapcsolatot találni a gyümölcstulajdonságok és a markerek között
Minél változatosabb cseresznyefajtákkal lehet kapcsolatot találni a gyümölcstulajdonságok és a markerek között

További kutatási területe az érési idő és a virágzási idő markerezése, ehhez a 15-15 legkorábban, illetve legkésőbben érő vagy virágzó fajtát vizsgálja, ismert kontrollfajtához viszonyítva. Tavasszal már nagyon várta, hogy mehessen az ültetvénybe a virágzási időket följegyezni, mondta témájának szépségeiről. Ezen a téren már meg is született az első eredmény, amit nemzetközi tanácskozáson mutatnak be. Kipróbálták azt a kajsziban már leírt markert, amely a korai és kései virágzást, illetve a kis és nagy hidegigényt határozza meg.

Cseresznyében is megtalálták azokat az allélokat, amelyek csak a kis hidegigényű és korán virágzó, illetve a nagy hidegigényű és későn virágzó fajtákra jellemzők.

Eddig négy markert sikerült megvizsgálni cseresznyében, egy ígéretes pedig még hátravan, ami közel helyezkedik el a virágzást meghatározó kromoszómaszakaszokhoz (QTL), ezért elképzelhető, hogy befolyásolja a virágzást.

Gyümölcsméretre két markert ajánl a nemzetközi szakirodalom, azokat már vizsgálták az intézetben nemesített és más, hazánkban termesztésben lévő fajtákon. Érési időre 4-5 ígéretes markert lehetne vizsgálni.

A kutatásban a negatív eredmény is eredmény, de Szilágyi Sámuel abban bízik, hogy sikerül összefüggést találni a vizsgált tulajdonságok és a markerek között, ami később a nemesítést könnyítené meg. Ha a kijelölt fajták alapján nincs kapcsolat, akkor még mindig kibővíthető a kör sok fajtára és tovább vizsgálódhatnak.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2019/25 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nőttek az árupiaci árak

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratra szóló jegyzéseiről.

Áremelkedést várnak a kukoricatermelők

Áremelkedést várnak a kukoricatermelők a hamarosan felpörgő aratás után - értesült szerdai számában a Világgazdaság.

Kié a legszebb konyhakert 2019-ben?

Lezajlottak a kertbejárások és kiosztották a települések legszebb konyhakertjeinek járó jutalmakat „A legszebb konyhakertek” – Magyarország legszebb konyhakertjei program idei versenyében. Az idén összesen 378 településről közel 2400 kertnevezés érkezett. Az országos eredményhirdetésre és díjkiosztóra az OMÉK keretében kerül sor.

A lepke, ami az embernek hála hódította meg a világot

A fehérlepkék ("káposztalepkék") közé tartozó répalepke az egyik legigénytelenebb inváziós faj a világon, mely mára szinte mindenhol elterjedt, ahol mezőgazdasági művelést folytatnak. Egy friss tanulmány most arra igyekszik választ adni, hogyan segítette az emberi tevékenység a lepke világhódító útját az elmúlt pár ezer év alatt.

Kihívásokkal teli évet zárnak a német gyümölcs- és zöldségtermesztők

2019 ismét egy nehéz év volt a német zöldség- és gyümölcstermesztők számára, mert sok kihívással szembesültek, és extrém időjárási körülmények között kellett helyt állniuk – vont mérleget a Német Gazdaszövetség (DBV).

Elérhető az őszi búza fajtakísérletek teljes eredménysora

Az őszi búza posztregisztrációs fajtakísérlet teljes eredménysora immár elérhető. A termőhelyek terméseredményei hasznos információval szolgálnak a gazdálkodóknak a jövő évi gabonatermelésük megtervezéséhez.

Segíti a kormány a paprikatermesztőket

Számíthatnak a magyar kormány segítségére a kalocsai fűszerpaprika termelők, a feldolgozásban, az értékesítésben valamint paprika piaci szerepének javításában és növelésében is támogatják őket – mondta az agrárminiszter a XXX. Kalocsai Paprikafesztivál megnyitóján pénteken.

Elültették a főváros tízezredik fáját

Elültették a mintegy három éve indult fővárosi fatelepítési program tízezredik és az országfásítási program első fáját pénteken a Margitszigeten. A fákat jelképesen Tarlós István főpolgármester és Nagy István agrárminiszter ültette el.

Paradicsom-tájfajták árpádföldi honfoglalása

Mi is az a tájfajta, és miért próbáljuk meg a kertünkben termeszteni? Ez egy olyan kérdés, amivel nem tudtam volna mit kezdeni kb. 4 évvel ezelőtt, amikor még csak a piros fürtössel, a nagy befőzővel és a pici, akár sárga vagy egyéb színű koktélparadicsommal találkoztam. Azóta már több mint 20 paradicsom-tájfajta nő árpádföldi kertemben, és nincs megállás a gyűjtemény bővítésében.

A Szentföld fái

A Bibliában elsőként megnevezett fák az Éden kertjében álltak, az „élet fája”, valamint a „jó és rossz tudásának fája”. Ezeknek a hírhedt szimbolikus fáknak a nevét nem közli a Szentírás, ír viszont sok egyéb, érdekes fás növényről.