0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Nem akart laboratóriumba zárkózni

Szerencsés egybeesés volt Szilágyi Sámuel életében, hogy éppen akkor léphetett a kutatói pályára, amikor hat év gyakorlati tevékenység után új munkát keresett. A cseresznye gyümölcstulajdonságainak, virágzási és érési idejének genetikai hátterét kutatja, doktori dolgozatát másfél év múlva kell elkészítenie ebben a témában.

Érdekes, amit csinál, megvan az egyensúly a terepi és a laboratóriumi munka között, és reméli, hogy hosszú távon is tud majd ezzel foglalkozni, mondja.

A Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karán végzett 2010-ben, diplomamunkáját a Genetika és Növénynemesítés Tanszéken írta. Időközben

két félévet töltött Görögországban az Erasmus program keretében, genetikát tanult a krétai MAICh Intézetben.

Ott egészen másként oktattak, mint itthon: sokkal mélyebben, részletesebben tárgyalták az egyes témákat, blokkosítva, egy héten keresztül. Ez az elmélyülés hozta meg a kedvét igazán a növénygenetikához, kiderült, hogy milyen érdekes tudományterület. Azt is tudta azonban, hogy szüksége van a természet közelségére, nem akar bezárkózni egy laboratóriumba vagy az egyetem falai közé. Így lett belőle először kerti munkás, aztán zöldfelület-fenntartó az egyik budapesti önkormányzatnál, ahol sok gyakorlati tapasztalatra tett szert, és megtanulta irányítani a dolgozók munkáját. Három év után váltott és fasorok fenntartásával foglalkozott egy másik önkormányzatnál. Egy év elteltével újra keresgélni kezdett.

Akkor látta meg véletlenül a NAIK Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet honlapján a fiatal kutatókat kereső felhívást. Jelentkezett az online felületen, és személyesen is bemutatkozott a témavezetőnek. Gyorsan megkapta az állást: 2016 nyara óta Békefi Zsuzsanna mellett dolgozik az érdi génbankban.

Első feladata a fák azonosítószámainak fölfestése volt, aztán amikor elkezdett érni a cseresznye, bedobták a mélyvízbe.

Több mint 250 tételről gyűjtött érésidő- és gyümölcsadatokat. Aztán jött a kajszi, a szilva és az őszibarack is. A fölvételezéshez 20-20 gyümölcs méretét, súlyát, héj- és hússzínét, kocsányhosszát és még számos adatot kellett megmérnie. Ezek a munkák továbbra is folynak az intézetben, mert hosszabb adatsorból lehet kiszűrni az évjárati hatásokat.

Azóta a cseresznyére szakosodott, a 2017-ben elkezdett doktori dolgozatát is cseresznyevizsgálatokról írja majd. Több szálon fut a kutatás, amit az intézetben Békefi Zsuzsanna, a Szent István Egyetem Kertészettudományi Karán pedig Halász Júlia segítségével folytat. Különböző gyümölcstulajdonságok genetikai hátterét igyekszik föltárni, ehhez elsősorban régi magyar fajtákat és tájfajtákat vizsgál.

Minél vegyesebb fajtákat választott, hogy a morfológiai tulajdonságok meghatározottságát keresse különböző genetikai markerek segítségével.

A gyűjteményből például a Gyöngyösi szívcseresznye, a Kókai cseresznye, a Disznódi fűszeres, a Fekete kőszemű, a Kecskecsöcsű, a Pákozdi fehér szerepel a kiválasztott tételek közt. Olyan ismert markereket vizsgál, amelyek cseresznyében vagy rokon fajokban már bizonyítottak, vagyis egyes tulajdonságokhoz köthetők.

További kutatási területe az érési idő és a virágzási idő markerezése, ehhez a 15-15 legkorábban, illetve legkésőbben érő vagy virágzó fajtát vizsgálja, ismert kontrollfajtához viszonyítva. Tavasszal már nagyon várta, hogy mehessen az ültetvénybe a virágzási időket följegyezni, mondta témájának szépségeiről. Ezen a téren már meg is született az első eredmény, amit nemzetközi tanácskozáson mutatnak be. Kipróbálták azt a kajsziban már leírt markert, amely a korai és kései virágzást, illetve a kis és nagy hidegigényt határozza meg.

Cseresznyében is megtalálták azokat az allélokat, amelyek csak a kis hidegigényű és korán virágzó, illetve a nagy hidegigényű és későn virágzó fajtákra jellemzők.

Eddig négy markert sikerült megvizsgálni cseresznyében, egy ígéretes pedig még hátravan, ami közel helyezkedik el a virágzást meghatározó kromoszómaszakaszokhoz (QTL), ezért elképzelhető, hogy befolyásolja a virágzást.

Gyümölcsméretre két markert ajánl a nemzetközi szakirodalom, azokat már vizsgálták az intézetben nemesített és más, hazánkban termesztésben lévő fajtákon. Érési időre 4-5 ígéretes markert lehetne vizsgálni.

A kutatásban a negatív eredmény is eredmény, de Szilágyi Sámuel abban bízik, hogy sikerül összefüggést találni a vizsgált tulajdonságok és a markerek között, ami később a nemesítést könnyítené meg. Ha a kijelölt fajták alapján nincs kapcsolat, akkor még mindig kibővíthető a kör sok fajtára és tovább vizsgálódhatnak.

Forrás: Kertészet és Szőlészet