Back to top

Akármilyen árváknak tűnnek, ne nyúljunk hozzájuk!

A pettyes őzgidákat, valamint dám- és gímszarvasborjakat az anyjuk számtalan okból hagyhatja magukra az erdőkben. A magányos állatkölyköket azonban a legritkább esetben kell megmentenünk, , hívja fel a figyelmet a Budakaszi Vadaspark, ahol évről évre rengeteg olyan őzgidát, szarvasborjat vagy madárfiókát nevelnek fel, amelyet a kirándulók árvának hittek.

Egy kisállat felnevelése teljes embert kíván
Fotó: Budakeszi Vadaspark
A gím- és dámszarvastehenek, valamint az őzsuták táplálkozás közben a borjaikat gyakran „elfektetik” – ez idő alatt a pettyes rejtőszínt viselő csöppségek mozdulatlanul fekszenek, és még testnyílásaikat is elzárják, hogy semmilyen illatanyag ne vezesse nyomra a ragadozó állatokat. Az ilyenkor magányosan elszaladó suták vagy szarvastehenek valójában nem hagyják magukra az utódaikat, feltűnő mozgásukkal a ragadozókat vagy akár a kirándulókat próbálják tőlük minél messzebb csalni. A kölykök eközben időnként vékony, sípoló hangot hallatnak, ezzel jelzik az anyjuknak, hogy visszavárják őket – a tehenek és suták pedig vissza is térnek, ha az ember nem avatkozik közbe.

A zárt körülmények között tartott vadállat később az emberre is veszélyt jelenthet
Fotó: Budakeszi Vadaspark
Sokan nem is sejtik,

mekkora kárt okoznak azzal, ha az erdőben, mezőkön talált kisállatokat „megmentik”, az anyjuktól elszakított kölyköket ugyanis már felnőtt korukban sem lehet visszaengedni a természetbe.

Ráadásul az állatok „kézből” való táplálása sosem érhet az anyatejes nyomába – bár a Budakeszi Vadaspark gondozói az anyatejhez legközelebb álló kecsketejjel igen jó eredményeket értek el. Egy kisállat felnevelése teljes embert kíván, az állatgondozóknak 2-3 óránként „pótanyává” kell válniuk, ami a kisállat fajától függően akár 2-3 hónapos folyamatos szolgálatot jelent. Az állatok  még a legodaadóbb gondoskodás mellett sem biztos, hogy életben maradnak, hiszen az állatkertbe kerülésük során őket érő stressz, sérülés később is problémát okozhat.

A zárt körülmények között tartott vadállat később az embert is veszélyeztetheti,

hiszen a bakgidák és a bikaborjak egyéves koruk körül, az ivarérésük idején területet foglalnak, ami lehet akár a kert, akár az a szoba, ahol eddig tartották őket. Az állat a „saját” területét ösztönösen védelmezni fogja akár saját „nevelőszülőivel” szemben is, ami komoly sérülésekhez vezethet. Az ilyen szelídített hímeket a természetbe visszaengedni sem szabad, mert a kirándulókat, az erdőkben, mezőkön járókat is veszélyeztetheti. 

Ha tehát elárvult kisállatot látunk, kérjük ki az állatkertek, vadasparkok, erdészetek szakembereinek véleményét, mielőtt beavatkozunk. Ők kellő szaktudással, tapasztalattal rendelkeznek ahhoz, hogy felmérjék, valóban szükséges-e az ember segítsége. (A Budakeszi Vadaspark ügyfélszolgálatát a 0623-451-783-as telefonszámon érjük el.)

A kisállatok eredeti, természetes környezetükből való kiemelése csak a legutolsó lépés lehet.

Forrás: 
Budakeszi Vadaspark

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egy lehetséges válasz a klímaváltozásra: agroerdészet

Kolumbiában korábban a marhatenyésztők erdőket irtottak ki, hogy legelőhöz jussanak, manapság azonban egy tesztprogram keretében fákat ültetnek, és a szarvasmarhák gyümölcsöt és cserjéket is esznek. A gazdák tehát úgy növelik a jövedelmüket, hogy közben védik az esőerdőket is.

Fontos az önmérséklet

Dr. Nagy Balázs, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természetföldrajzi Tanszékének docense, az ELTE Földrajztudományi Központjának vezetője, a Földgömb magazin főszerkesztője. Geográfus és klímakutató, több expedíció tagja és vezetője, amelyek az Antarktiszon és az Andokban kutatják az éghajlat változásait. Kíváncsiak voltunk, mit mond a jövőről.

Újjászülető vidék

Ezen a címen rendeztek konferenciát 2020. január 17-én, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán, melyen Generációváltás az agráriumban címmel előadást tartott dr. Szinay Attila, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára. Előadásában rámutatott arra, hogy a mezőgazdaság stratégiai szerepet tölt be nemzetgazdaságunkban.

A kurtafarkú gyík - Akár egy fenyőtoboz

A zsindelyes vagy más néven kurtafarkú gyík (Trachydosaurus rugosa) fizimiskája szinte egyedülálló az állatvilágban. Testét hatalmas pikkelyek borítják, amelyek úgy helyezkednek el rajta, mintha egy fenyőtoboz volna.

Elfeledett hős

A napokban volt 124 éve, egészen pontosan január 16-án, hogy dr. Lumniczer Sándor orvos, kétszeres Európa- és háromszoros világbajnok agyaggalamb-lövő vadászember világra jött.

A ginkgo biloba fák soha nem halnak meg - A kutatók azt hiszik, tudják miért

Egyszerűen nincs beprogramozva az öregedésre, és egész életében a betegségek, valamint az aszály okozta betegségek leküzdését segítő kemikáliákat termel a páfrányfenyő - állapították meg amerikai és kínai kutatók, megfejtve a fafaj hosszú életének titkát. A prehisztorikus korból származó növény maradványait 200 millió éves kövületekben is megtalálták.

Az USA-ban újra engedélyezték a „cianidbombát”

A környezetvédők ellenzése ellenére az USA-ban ismét engedélyezték az állatállomány védelmére szánt „cianidbomba” elnevezésű méregcsapdát.

Védett állatok a közvetlen környezetünkben - óvjuk őket!

Az ember közvetlen környezetében nemcsak háziállatok élnek, hanem egyre több vadon élő állat is társul szegődik. Ezek közül mutatunk be a teljesség igénye nélkül néhány védett fajt, illetve fajcsoportot azzal a szándékkal, hogy a velük való együttélésre sokkal inkább örömként, mintsem problémaként tekintsünk.

Életre szóló élményeket kínálnak a vándortáborok - érdemes gyorsan jelentkezni!

13 ezernél is több felső tagozatos és középiskolás gyermek jelentkezését várják a Vándortábor Programba, amely idén nyáron több mint húsz gyalogos, kerékpáros és vízi útvonallal igyekszik betekintést adni Magyarország táji és kulturális örökségébe. A kezdeményezés részeként idén először Zarándok Táborba is lehet jelentkezni.

Ausztrália: végre esik

Megérkezett a várva várt eső Ausztrália bozóttüzektől legjobban sújtott államába, Új-Dél-Walesbe csütörtökön, és a hétvégéig további esőzések várhatók.