Back to top

Akármilyen árváknak tűnnek, ne nyúljunk hozzájuk!

A pettyes őzgidákat, valamint dám- és gímszarvasborjakat az anyjuk számtalan okból hagyhatja magukra az erdőkben. A magányos állatkölyköket azonban a legritkább esetben kell megmentenünk, , hívja fel a figyelmet a Budakaszi Vadaspark, ahol évről évre rengeteg olyan őzgidát, szarvasborjat vagy madárfiókát nevelnek fel, amelyet a kirándulók árvának hittek.

Egy kisállat felnevelése teljes embert kíván
Fotó: Budakeszi Vadaspark
A gím- és dámszarvastehenek, valamint az őzsuták táplálkozás közben a borjaikat gyakran „elfektetik” – ez idő alatt a pettyes rejtőszínt viselő csöppségek mozdulatlanul fekszenek, és még testnyílásaikat is elzárják, hogy semmilyen illatanyag ne vezesse nyomra a ragadozó állatokat. Az ilyenkor magányosan elszaladó suták vagy szarvastehenek valójában nem hagyják magukra az utódaikat, feltűnő mozgásukkal a ragadozókat vagy akár a kirándulókat próbálják tőlük minél messzebb csalni. A kölykök eközben időnként vékony, sípoló hangot hallatnak, ezzel jelzik az anyjuknak, hogy visszavárják őket – a tehenek és suták pedig vissza is térnek, ha az ember nem avatkozik közbe.

A zárt körülmények között tartott vadállat később az emberre is veszélyt jelenthet
Fotó: Budakeszi Vadaspark
Sokan nem is sejtik,

mekkora kárt okoznak azzal, ha az erdőben, mezőkön talált kisállatokat „megmentik”, az anyjuktól elszakított kölyköket ugyanis már felnőtt korukban sem lehet visszaengedni a természetbe.

Ráadásul az állatok „kézből” való táplálása sosem érhet az anyatejes nyomába – bár a Budakeszi Vadaspark gondozói az anyatejhez legközelebb álló kecsketejjel igen jó eredményeket értek el. Egy kisállat felnevelése teljes embert kíván, az állatgondozóknak 2-3 óránként „pótanyává” kell válniuk, ami a kisállat fajától függően akár 2-3 hónapos folyamatos szolgálatot jelent. Az állatok  még a legodaadóbb gondoskodás mellett sem biztos, hogy életben maradnak, hiszen az állatkertbe kerülésük során őket érő stressz, sérülés később is problémát okozhat.

A zárt körülmények között tartott vadállat később az embert is veszélyeztetheti,

hiszen a bakgidák és a bikaborjak egyéves koruk körül, az ivarérésük idején területet foglalnak, ami lehet akár a kert, akár az a szoba, ahol eddig tartották őket. Az állat a „saját” területét ösztönösen védelmezni fogja akár saját „nevelőszülőivel” szemben is, ami komoly sérülésekhez vezethet. Az ilyen szelídített hímeket a természetbe visszaengedni sem szabad, mert a kirándulókat, az erdőkben, mezőkön járókat is veszélyeztetheti. 

Ha tehát elárvult kisállatot látunk, kérjük ki az állatkertek, vadasparkok, erdészetek szakembereinek véleményét, mielőtt beavatkozunk. Ők kellő szaktudással, tapasztalattal rendelkeznek ahhoz, hogy felmérjék, valóban szükséges-e az ember segítsége. (A Budakeszi Vadaspark ügyfélszolgálatát a 0623-451-783-as telefonszámon érjük el.)

A kisállatok eredeti, természetes környezetükből való kiemelése csak a legutolsó lépés lehet.

Forrás: 
Budakeszi Vadaspark

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Oroszországi erdőtüzek: miért veszélyes a meggyulladt tőzegláp?

Előfordulhat, hogy az Oroszországban égő tőzeglápok maguktól nem alszanak ki, ez azért veszélyes, mert akár 100-szor több széndioxid kerül a levegőbe, mint az erdőtüzek miatt.

Nem tiltja be az elefántcsont-kereskedelmet a belföldi piacokon a CITES

A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló washingtoni egyezmény (CITES) kiterjesztéséről Genfben folyó tanácskozás résztvevői egyetértettek arról, hogy egyelőre nem tiltják be az elefántcsont-kereskedelmet a belföldi piacokon, köztük a sokat bírált Japánban.

Jogszerű faanyag-kereskedelemmel a magyar erdők védelméért

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a magyar erdő- és favagyon, valamint a jogkövető faanyagkereskedők védelme érdekében a hazai faanyagkereskedelmi lánc egészét felügyeli. A hatóság az eddigi ellenőrzések tapasztalatai alapján összegezte a fatermékek jogszerű kereskedelmének alapvető követelményeit. Az összefoglaló tájékoztató ezentúl minden érdeklődő számára elérhető a Nébih honlapján.

Hulló kövei miatt veszélyes lett a Rám-szakadék

Bár szabad szemmel nem lehet látni, folyamatosan mozognak – más szóval borjadzanak – bolygónk hegyei, és a jelenséget nemcsak a föld mélyéről feltörő erők, de a jég is okozza

Kertek természetesen

A természetes kertek alkotói olyan megoldásokat igyekeznek tudatosan alkalmazni, amelyek a természetben is megtalálhatóak. A Kertbarát Magazin korábbi számában már kitértünk a Green City-szellemiségű kertek csapadékvíz-megőrző megoldásaira, illetve honos fajokon alapuló sokszínű növénytársulásaira; ezen a gondolatsoron tovább haladva most vizsgáljuk meg a természetesség jegyében a kert más elemeit is.

Erdők a főváros szomszédságában

A magyar erdők az ország leglátogatottabb turisztikai célpontjai. Ezen belül is kiemelkedik Budapest térsége. A fővárosi és az azt körülölelő erdők 2 millió ember számára nyújtanak természetes környezetet, nélkülözhetetlen tiszta ivóvizet, jó levegőt. Mindez magától értetődőnek tűnik, valójában azonban komoly munka eredménye, amelyen már 50 éve dolgoznak a Pilisi Parkerdő erdészei.

Méhbarát tojások: a szabadtartású tyúk esete a poszméhekkel

Egy nagyszabású projekt indult a beporzók védelmére: a cél, hogy a gazdák adjanak át a területükből egy kis részt a méheknek. Az eredmény önmagáért beszél, hiszen a méhek száma 55 százalékkal nőtt a korábbi évhez képest.

A majortól a kolostorig: salföldi időutazás

Ősmagyar állatfajták várják a mezőgazdaság kedvelőit a Salföldi Majorban, a Balaton-felvidéken, ahol a megelőző korok állattartásába, a falusi életébe is bepillanthatunk. Akik kedvelik a túrát, azok az állati kalandok után a falu átellenes határában felkereshetik a festői környezetben megbúvó, 800 éves, pálos kolostor romjait is.

Életveszélyes a lébényi erdő

Gombás fertőzés miatt néhány éven belül teljesen eltűnhet a kőrisfa Magyarországról. A betegség következtében gyökerestől fordulnak ki a gyakran több mázsás fák, komoly károkat okozva a környezetükben. Lébény határában a hóvirág-tanösvényt veszélyezteti a kőrispusztulás, szeles időben életveszélyes is lehet a séta a beteg fák miatt, hívja föl rá a figyelmet a település önkormányzata.

Álarcos banditák fosztogatják Németországot

De nem csak Németországban, hanem Hollandiában, Belgiumban, Ausztriában és hazánkban is portyáznak. Brit lapok arról is cikkeztek már, hogy ezek az invazív sötét maszkosok lerohanják egész Németországot és Európát – aminek aztán végül meg is lett a valóságalapja. Az itthoni viszonyok alapján megszállásról korántsem beszélhetünk, de elvétve mindig akad egy-két bandita, aki elvéti a lépést.