Back to top

Baglyok versengenek az év madara címért

A baglyok mindig is különleges szerepet töltöttek be az emberek életében. Sok hiedelem, monda kötődik hozzájuk, a bölcsesség szimbólumának tekintik őket, pedig nem kivételesen intelligens madarak. Viszont tollszerkezetük, különleges érzékszerveik és éjszakai életmódjuk miatt valóban érdekesek.

E hangtalanul repülő éjszakai ragadozók a 2020-as év madara jelöltjei, amelyeket a nem fenntartható módon folytatott erdőgazdálkodás és mezőgazdaság veszélyeztet.

Az "Év madara program"

Az MME 1979-ben indított "Év madara" programjának célja természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása.

Az MME ugyanakkor tisztában van azzal is, hogy az év madarának ajánlott fajoknál valószínűleg mindenki tudna "jobbat", a szívének kedvesebbet jelölni. Az szervezet részéről a döntés több szakterület képviselőit tömörítő munkacsoporti egyeztetéseket követően születik meg.

A szavazás azért a megelőző év közepén történik, hogy a döntést követően legyen idő előkészíteni a nyomtatott és egyéb anyagokat január 1-re.

A jelöltek:

  • Erdei fülesbagoly

Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában költ. Neve ellenére kerüli a nagy, zárt erdőket, kis erdőfoltokban, folyóárterekben, parkokban, öreg temetőkben telepszik meg Előszeretettel foglalja el költőhelyül a varjak, szarkák fészkeit. Évente egyszer költ, viszonylag korán, már márciusban teljes a fészekalja. Egy átlagos fészekalj 5-6 tojásból áll. Leggyakoribb hazai bagolyfajunk. A múlt század első felében a varjak vadászata során sok fészekaljat kilőttek. A telet gyakran a településekre húzódva, általában örökzöldeken vészelik át. Hazai állománya stabil, de a varjútelepek növelésével növelhető az erdei fülesbagoly állomány is.

Veszélyeztető tényezők:

- a fiókákra számos ragadozó jelent veszélyt (róka, nyest, héja és egerészölyv)

- közúti ütközések

- erdőgazdálkodás

  • Uráli bagoly

Elterjedt a hideg- és mérsékelt égövi Eurázsiában Szahalintól és Japántól Skandináviáig és a Kárpát-medencéig. Elterjedésének határai északon nagyjából a 65. szélességi fokot, délen nagyjából a tajga déli határát követik. A zárt, öreg erdőket kedveli. Elfoglalja a ragadozó madarak gallyfészkeit, valamint kettétört odvas fák üregében költ természetes körülmények között. Évente egy fészekaljat nevel, amely általában 3-4 tojásból áll. Főként kisemlősökkel táplálkozik, de elfogyasztja a madarakat, kétéltűeket és a nagyobb rovarokat is.

Veszélyeztető tényezők:

- erdőgazdálkodás

  • Füleskuvik

Fotó: mme.hu
Dél-Európában, a Közel-Kelet egyes részein és az egykori Szovjetunió területén át egészen Mongóliáig húzódik a költőterülete. Hazánkban a felhagyott gyümölcsösökben, szőlőkben, telepített fenyvesekben, kertekben és parkokban költ. Odúlakó faj, előszeretettel foglalja el a szalakótáknak kihelyezett „D” típusú odúkat. Az egyetlen nálunk költő bagolyfaj, amely vonuló. A telet Afrikában tölti. Hazánkba április második felében érkezik vissza, és szeptember elejére az állomány döntő többsége már el is vonul. Költési időben tápláléka rovarokból áll. Mivel a rovarok száma erősen befolyásolja a költési sikert és a fészekalj nagyságát, ezért a növényvédő szerek használatának csökkentésével, valamint mesterséges költőodúk kihelyezésével növelhetjük az állományt.

Veszélyeztető tényezők:

- mezőgazdaságban használt vegyszerek

Meddig lehet szavazni?

A 2019. július 25. 12 óráig tartó internetes szavazás lezárultával a legtöbb voksot kapott faj elnyeri a 2020 év madara címet. Szavazni az MME oldalán található cikk alján lehet.

Forrás: 
MME

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A Bakony mélyén

Közel 4000 diák választotta idén az Erdei Vándortábort, akik pedagógusaik kíséretében ismerkedhetnek meg Magyarország erdeivel, a fenntartható erdőgazdálkodással és az örökerdő fogalmával. Az egyhetes táborok alatt az egész országban felsőtagozatos és középiskolás tanulók járják a természetet, mialatt elsajátítják a környezettudatos gondolkodás alapjait.

Szigorúbb gazdálkodási szabályok a méhek védelméért

Ahogy arról még az év elején beszámoltunk, a bajor választópolgárok eddig még soha nem látott mértékben csatlakoztak a „Mentsétek meg a méheket” népi kezdeményezéshez. A kezdeményezést a törvényhozás a héten megszavazta.

Kezdődik az őzüzekedés, vigyázzunk az utakon!

Július közepétől augusztus közepéig tart az őz, hazánk legnagyobb egyedszámban és szinte mindenhol előforduló nagyvadfajának párzási időszaka. A nász alatt a bakok kergetik a sutákat, és eközben az állatok sokkal figyelmetlenebbek, mint az év más időszakában, ráadásul nappal is aktívak.

Ijesztő méretű sarkvidéki tüzek szennyezik a légkört

A sarkvidéki erdőtüzek júniusban 50 megatonnányi széndioxidot bocsátottak ki, ez megfelel az iparilag fejlett Svédország által kibocsájtott egy éves mennyiségnek. Az adtok szerint ez több mint, amennyi 2010 és 2018 között keletkezett tüzek széndioxid kibocsátásának összessége.

Kállay László: Gondos szülő

Kállay László Egerben él. Még kisgyermek volt, amikor édesapja megismertette az akkor elérhető filmes fotózási technikával, amatőr laborálással. Főként a természet részleteit örökíti meg, de szívesen készít portrékat, szociofotókat, életképeket, sportfelvételeket és összetett mondanivalókat sugárzó montázsokat.

A rejtélyes csalogány

A fülemüle közismert, legendásan szép éneke Arany János költeményében még per tárgyát is képezi. Vajmi keveseknek adatik meg azonban, hogy közelebbről is megfigyelhessék ennek a viszonylag szerény külsejű tollasnak az életét. Pedig igen gyakori madár hazánkban.

Összefogás a ragadozómadár-mérgezések visszaszorítása érdekében

Természetvédelmi, mezőgazdálkodói, vadgazdálkodói, állatorvosi és rendőrségi szervezetek közösen próbálják visszaszorítani a ragadozómadár-mérgezéseket. Ezek hátterében jellemzően háziállatok és apróvadak "védelme áll" - emberre is veszélyes szerekkel.

Olcsó laborhús két éven belül

Hat évvel ezelőtt mutatták be a laborhúst, akkor még egy hamburgernyi, szaftos műhús 80 millió forintba került. Egy holland start-up 2021-re szeretné elérni hogy ipari mennyiségben és olcsón gyárthasson laborhúst.

Erdészeti génmegőrzés a Pilisben

Az élhető, fenntartható jövő nem képzelhető el a klímaváltozás káros hatásaival szemben ellenálló, sokféle állat- és növényfaj számára élőhelyet nyújtó, egészséges erdők nélkül. Ilyen erdők kialakításán dolgoznak a Pilisi Parkerdő szakemberei az erdészeti génmegőrző program megvalósításával is.

A legelő-helyreállítás áldásos hatása

Az elmúlt évtizedekben országszerte lecsökkent a háztáji állatállomány, ez pedig a legelőkön is érezteti hatását: a területek egy része cserjésedésnek indult, ami számos védett növény- és állatfaj élőhelyének megszűnését is eredményezi. E kedvezőtlen folyamatok megállítását tűzték ki a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzetben, az abaligeti nagy legelő helyreállításakor.