Back to top

Baglyok versengenek az év madara címért

A baglyok mindig is különleges szerepet töltöttek be az emberek életében. Sok hiedelem, monda kötődik hozzájuk, a bölcsesség szimbólumának tekintik őket, pedig nem kivételesen intelligens madarak. Viszont tollszerkezetük, különleges érzékszerveik és éjszakai életmódjuk miatt valóban érdekesek.

E hangtalanul repülő éjszakai ragadozók a 2020-as év madara jelöltjei, amelyeket a nem fenntartható módon folytatott erdőgazdálkodás és mezőgazdaság veszélyeztet.

Az "Év madara program"

Az MME 1979-ben indított "Év madara" programjának célja természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása.

Az MME ugyanakkor tisztában van azzal is, hogy az év madarának ajánlott fajoknál valószínűleg mindenki tudna "jobbat", a szívének kedvesebbet jelölni. Az szervezet részéről a döntés több szakterület képviselőit tömörítő munkacsoporti egyeztetéseket követően születik meg.

A szavazás azért a megelőző év közepén történik, hogy a döntést követően legyen idő előkészíteni a nyomtatott és egyéb anyagokat január 1-re.

A jelöltek:

  • Erdei fülesbagoly

Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában költ. Neve ellenére kerüli a nagy, zárt erdőket, kis erdőfoltokban, folyóárterekben, parkokban, öreg temetőkben telepszik meg Előszeretettel foglalja el költőhelyül a varjak, szarkák fészkeit. Évente egyszer költ, viszonylag korán, már márciusban teljes a fészekalja. Egy átlagos fészekalj 5-6 tojásból áll. Leggyakoribb hazai bagolyfajunk. A múlt század első felében a varjak vadászata során sok fészekaljat kilőttek. A telet gyakran a településekre húzódva, általában örökzöldeken vészelik át. Hazai állománya stabil, de a varjútelepek növelésével növelhető az erdei fülesbagoly állomány is.

Veszélyeztető tényezők:

- a fiókákra számos ragadozó jelent veszélyt (róka, nyest, héja és egerészölyv)

- közúti ütközések

- erdőgazdálkodás

  • Uráli bagoly

Elterjedt a hideg- és mérsékelt égövi Eurázsiában Szahalintól és Japántól Skandináviáig és a Kárpát-medencéig. Elterjedésének határai északon nagyjából a 65. szélességi fokot, délen nagyjából a tajga déli határát követik. A zárt, öreg erdőket kedveli. Elfoglalja a ragadozó madarak gallyfészkeit, valamint kettétört odvas fák üregében költ természetes körülmények között. Évente egy fészekaljat nevel, amely általában 3-4 tojásból áll. Főként kisemlősökkel táplálkozik, de elfogyasztja a madarakat, kétéltűeket és a nagyobb rovarokat is.

Veszélyeztető tényezők:

- erdőgazdálkodás

  • Füleskuvik

Fotó: mme.hu
Dél-Európában, a Közel-Kelet egyes részein és az egykori Szovjetunió területén át egészen Mongóliáig húzódik a költőterülete. Hazánkban a felhagyott gyümölcsösökben, szőlőkben, telepített fenyvesekben, kertekben és parkokban költ. Odúlakó faj, előszeretettel foglalja el a szalakótáknak kihelyezett „D” típusú odúkat. Az egyetlen nálunk költő bagolyfaj, amely vonuló. A telet Afrikában tölti. Hazánkba április második felében érkezik vissza, és szeptember elejére az állomány döntő többsége már el is vonul. Költési időben tápláléka rovarokból áll. Mivel a rovarok száma erősen befolyásolja a költési sikert és a fészekalj nagyságát, ezért a növényvédő szerek használatának csökkentésével, valamint mesterséges költőodúk kihelyezésével növelhetjük az állományt.

Veszélyeztető tényezők:

- mezőgazdaságban használt vegyszerek

Meddig lehet szavazni?

A 2019. július 25. 12 óráig tartó internetes szavazás lezárultával a legtöbb voksot kapott faj elnyeri a 2020 év madara címet. Szavazni az MME oldalán található cikk alján lehet.

Forrás: 
MME

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Foglalkozások a Szalajka-völgyben

Szilvásvárad hazánk egyik legismertebb települése, híres a gyönyörű és egyedülálló Szalajka-völgyéről. A Bükk legnevesebb és páratlan szépségű területe halmozza a természeti kincseket, növény- és állatvilága pedig sokszínű, így kiváló helyszíne az erdei iskolás foglalkozásoknak.

Veszélyes fűfaj terjed, jelezze, aki találkozik vele

Új, veszélyes inváziós faj, a homoki prérifű hazai elterjedését vizsgálják az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport, valamint a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai. Az agresszív növény kiszorítja a hazai fajokat, és a legelő állatok sem fogyasztják.

Édes kiscicát mentettek, másnap kiderült: van "némi" gond

Az édes kiscicát a drávaszentesi állatmenhely vezetője találta, aki ideiglenes gazdihoz adta az állatot. A befogadó másnap jelezte, hogy valami „gond” van a macskával, nagyon vad, fújtat, nem házimacska módjára viselkedik.

500 kilós napszámosok a pusztában

Nem mindennapi napszámosokat alkalmaz a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága annak érdekében, hogy a holtágak és vízfolyások, a tavasszal vízzel megtelő szikes tavak ismét gazdag élővilágnak adjanak otthont, ahogyan évszázadokkal ezelőtt.

Közadakozásból épült újjá a Kékbegy-tanösvény pallósora Farmoson

Az országban egyedülálló, közösségi összefogással épült újjá a Farmosi Madárvárta területén található Kékbegy-tanösvényhez tartozó 200 méter hosszú pallóhíd, amely februárban egy nádas tűz során vált a lángok martalékává – mondta el Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára Farmoson a Nagy-nádasba vezető pallósor és a tanösvény táblák avatásán.

Selyemtyúkot gyerekek mellé is!

Az ősz beköszöntével több és több kisállatbörzére járhatunk, ahol az idei szaporulatot kínálják eladásra jelentős számban a tenyésztők. Ilyenkor vágnak bele sokan a díszbaromfi-tartásba. A kezdőknek ajánlott fajták közül az egyik legkülönlegesebb megjelenésű a selyemtyúk, melyet Ázsiában már évezredek óta tenyésztenek.

Menő "Máltai Szeretetszolgálatos" táska a Spar-nál

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat tiszaburai varrodájában készülő vászontáskákat értékesítenek mostantól az INTERSPAR hálózatában. Az eladások a hátrányos helyzetű település varróüzemében dolgozó lányokat és édesanyákat segítik, miközben környezetbarát alternatívát nyújtanak a bevásárlás során.

Világszerte súlyosbodik az édesvízi tavakat érintő nyári algavirágzás

Az elmúlt három évtizedben világszerte súlyosbodott az édesvízi nagy tavakat érintő nyári algavirágzás - állapították meg a washingtoni Carnegie Tudományos Intézet és az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) munkatársai a témában készített eddigi leghosszabb távú, globális tanulmány keretében.

Rágcsálóirtó mérgezi a hazai ragadozómadarakat

A nem megfelelően kihelyezett rágcsálóirtók sok ragadozómadár életét veszélyeztetik hazánkban – derül ki a Magyar Madártani Egyesület közleményéből.

Évi 55 milliárd forint kárt okoz a túl sok, vagy túl kevés víz

A Budapesten sorra kerülő Víz Világtalálkozón ezúttal a víz három drámájával (sok, kevés, szennyezett) foglalkoznak a szakemberek. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara számára kiemelten fontos, hogy az eseményen víz- és az élelmiszerbiztonsági szempontból is konszenzusos és kedvező javaslatok, ajánlások, elhatározások szülessenek.