Back to top

Csökken a „szochó”, de nem tudni, ki jár jól vele

Már július 1-jétől csökken a szociális hozzájárulási adó, ám az évközi csökkentés fontos kérdéseket vethet fel a cafeteria juttatások esetében – hívta fel a figyelmet a MAZARS új elemzése.

A két százalékpontos adócsökkentéssel a munkaadók mindenképp jól járnak, ám elképzelhető olyan eset is, hogy a munkavállalók is többet vihetnek haza. Ez azonban nagyban függ az adott cég szabályzataitól, és a munkavállalóval történő megegyezéstől.

Jövő hónaptól 19,5%-ról 17,5%-ra csökken a szociális hozzájárulási adó - ismertebb nevén a szochó – hívta fel a figyelmet a MAZARS.

A csökkentés elsősorban a munkaadók számára lesz könnyebbség, hiszen mérsékli a bruttó munkabéreket terhelő járulékot.

Az adótanácsadó korábban többször is rámutatott, hogy a bérekre rakódó közterhek mértéke hazánkban különösen magas, így ez a változtatás szerintük szükséges volt.

„Ugyan a módosítás jó irányú elmozdulást jelent, az év közbeni változtatás számos kérdést vethet fel, leginkább a cafeteriára vonatkozóan. Itt ugyanis a munkáltatón kívül a munkavállalók is jól járhatnak, hiszen a cafeteria elemek adózásánál bizonyos esetekben ők lehetnek a haszonélvezők.

A munkabér mellett ugyanis több béren kívüli juttatáselem is a szociális hozzájárulási adó alapját képezi.

Így a kedvező évközi változás a cafeteriára is kihathat, az azonban egyelőre kérdéses, hogy miként” – mondta H. Nagy Dániel, a MAZARS adóigazgatója.

A válasz leginkább attól függ, hogy az adott cég cafeteria rendszerében a munkavállalónak járó összeget bruttó vagy nettó módon határozták-e meg. Az is döntő lehet, hogy a munkáltató milyen belső szabályzatot alakított ki erre vonatkozóan. A munkaadók ugyanis legtöbbször előző év végén hirdetik ki a cafeteria csomagokat, ám az már eltérő, hogy ezeket pontosan hogyan kezelik. Sokan belső szabályzatban rögzítik, hogy a nettó juttatási összegek egész évben változatlanok maradnak, így az adócsökkentés a dolgozónak fizetett összegeket nem érinti, és a kapcsolódó nyilatkozatok felülvizsgálata sem szükséges.

„Azaz a módosítással a munkáltató ugyan jól jár, a munkavállaló azonban ugyanannyit kap, mint korábban. Elképzelhető ugyanakkor olyan helyzet is, hogy a szabályzat csak bruttó keretet rögzít. Ilyenkor a munkavállalók akár jogosan is követelhetik, hogy az évközi adócsökkentés miatt magasabb nettó cafeteria juttatást kapjanak. Ha ez így van, akkor a munkáltatónak az egyes juttatáselemek nettó értékét újra kell számítania, ami viszont többletmunkát okoz nekik” – hangsúlyozta H. Nagy Dániel.

A MAZARS azt is kiemelte, hogy

a csökkentett adómérték első ízben azokra a béren kívüli elemekre alkalmazható, amelyek tényleges juttatása júliusban - vagy azt követően - történik meg.

Ez alapján előnyös, ha például a munkáltató a szokásos június végi SZÉP kártya utalásokkal megvárja a júliust.

Forrás: 
MAZARS sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Újabb 2,4 milliárd forint támogatás a kisvállalkozások munkahelyteremtésére

Mintegy 150 vállalkozás összesen 2,4 milliárd forint támogatást nyert el a kis- és középvállalkozások munkahelyteremtését segítő programban, ez 3000 munkahely létrehozásához vagy megőrzéséhez járul hozzá - jelentette be Varga Mihály.

Online Számla 2.0: Indul a visszaszámlálás

Elnyerte végső formáját az Online Számla rendszer, a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) valós idejű számla-adatszolgáltatás támogatására fejlesztett rendszere. A 2.0 verziószámot viselő változtatási csomag mind az Online Számla rendszert, mind a valós idejű számla-adatszolgáltatást jelentősen érinti.

A kkv-knak gondot okoz a kötelező béremelések kigazdálkodása

A cégek jelentős részének, főleg az 50 fő alatti kis- és mikrovállalkozásoknak gondot okozott a legkisebb adható bér idei emelése, a kétéves megállapodás alapján pedig jövőre újabb 8 százalékkal nőnek a minimálbérek - olvasható a Népszava pénteki számában.

Szükség lenne a népegészségügyi termékadó teljes felülvizsgálatára

Az élelmiszer-feldolgozóknak okozott versenyhátrány, és a kívánt egészségügyi hatások elmaradása miatt kivezettetné, vagy jelentősen mérsékeltetné a népegészségügyi termékadót a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége.

Csökkent a kiskereskedelmi üzletek száma Magyarországon

Míg a külföldi irányítású vállalkozásokhoz tartozó boltok átlagosan 531 négyzetmétert foglalnak el, a kiskereskedelem egészét tekintve az egy üzletre jutó átlagos alapterület ennek kevesebb mint a negyede. A boltok bő harmadát nem kiskereskedelmi főtevékenységű vállalkozások irányítják.

Ukrajnából jön a legtöbb vendégmunkás

Két éve a három legnagyobb munkaerőküldő országból mintegy tizenegyezren érkeztek Magyarországra. Számuk szeptember végéig már megközelítette a harminckétezret.

Sok adót nem fizettek be a hazai zöldség- és gyümölcskereskedők

Nyáron több megyében valóságos razzia indult a zöldségeseknél, és nemcsak az állandó üzlettel rendelkező kereskedőket, hanem az út menti eper- és dinnyeárusokat is felkeresték az adóellenőrök, a több ezer vizsgálatban összesen 2,2 milliárd forint hiányzó adóra derült fény - írta a Magyar Nemzet kedden.

Folytatódik a vajdasági gazdaság fejlesztése

2016-ban új korszak kezdődött a vajdasági magyarság életében: elindult a magyar állam gazdaságfejlesztési programja, amit a szerb kormány is elfogadott. Azóta kiderült, hogy a programnak Szerbia és Magyarország is a nyertese, mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter októberben Zentán, a magyar állam vajdasági gazdaságfejlesztési programjának szerződésaláírási ünnepségén.

MAZARS: november 20-ig választható a csoportos adóalanyiság 2020-ra

Bár a 2018 év végi adócsomag kedvező adózási lehetőséget vezetett be a kapcsolt vállalkozások számára, a szoros határidő miatt valószínűleg kevesen éltek ezzel a lehetőséggel. A 2020-as üzleti évre, a vállalatcsoportok 2019. november 1–20 között nyújthatják be a csoportos adóalanyiság választására vonatkozó nyilatkozatukat, így még éppen van idő mérlegelni – mutatnak rá a MAZARS szakértői.

Brexit: 16 millió almát és 87 ezer raklap málnát dobnak ki a brit termelők

A brit gyümölcsösökben ebben az évben 16 millió alma marad a fán. Ennek a legfőbb oka, hogy a brit kertészek nagyban függnek az EU-országok idénymunkásaitól - ám a Brexit kezdete óta egyre kevesebben érkeznek a szigetországba.