0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Üregi nyúl nem csak vadon

Az üregi nyulat vélhetően a rómaiak hozták el Pannóniába, s itt is kialakítottak úgynevezett leporáriumokat, ahol a tenyésztés folyt. Állítólag különösen kedvelték az újszülött nyulakat, pástétomot készítettek gyönge húsukból. A rómaiak utáni évszázadokból nem igazán tudni a Kárpát-medence üregi nyulairól.

Igaz, mint vadászzsákmány vagy kártevő felbukkan, ám a tenyésztésével – legalábbis nálunk – nem igazán foglalkoztak.

A XIX. században azonban Grubicy Geyza üregi nyulakról szóló könyvében azt írja, hogy: „Ha egy ilyen kert 7-8 hold nagyságú, és egy állandó felügyelő számára lakkal van ellátva, akkor a reá fordított költség a harmadik évtől fogva busás kamatokat fog hozni.”

A nyulas kerteknek egyszerre több funkciója is volt, egyfelől a prém- és hústermelés, másfelől pedig vadászni lehetett a nyulakra, amely kedvelt időtöltés volt.

Ám miért érdemes manapság üregi nyulat tenyészteni? Nos, mert igény van rá! Ugyanis az utóbbi évtizedekben igencsak megcsappant az üregi nyulak száma Magyarországon. Az 1900-as évek elején a történelmi Magyarország 63 vármegyéjéből még 52-ben előfordult, majd állománya egyre csökkent, 1999-re már csak Bács-Kiskun, Pest és Tolna megyében maradt belőle. A helyzet azóta tovább romlott. A csökkenés oka nem pontosan nem ismert, de az biztos, hogy a fertőző betegségeknek nagy szerepe van benne.

Sok apróvadas vadásztársaság területéről tehát teljesen eltűnt a faj, s közülük nem egy örömmel venné, ha tagjai ismét vadászhatnának e tapsifülesre.

Természetesen nem kell a tenyésztéshez egyből nyulas kertet építeni, ugyanis az üregi nyúl tenyészthető ketrecekben is, bár gondozása kétségkívül nehezebb, mint a házi nyúlé. Ugyanis a fiatalon befogott üregi nyúl ugyan valamelyest megszelídülhet, de egy-két generáció kell ahhoz, hogy vadócságát teljesen legyőzze.

Cikkünk Kovács Zsolt Kistermelők Lapjában megjelenő részletes írása alapján készült.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu