Back to top

Üregi nyúl nem csak vadon

Az üregi nyulat vélhetően a rómaiak hozták el Pannóniába, s itt is kialakítottak úgynevezett leporáriumokat, ahol a tenyésztés folyt. Állítólag különösen kedvelték az újszülött nyulakat, pástétomot készítettek gyönge húsukból. A rómaiak utáni évszázadokból nem igazán tudni a Kárpát-medence üregi nyulairól.

Igaz, mint vadászzsákmány vagy kártevő felbukkan, ám a tenyésztésével – legalábbis nálunk – nem igazán foglalkoztak.

A XIX. században azonban Grubicy Geyza üregi nyulakról szóló könyvében azt írja, hogy: „Ha egy ilyen kert 7-8 hold nagyságú, és egy állandó felügyelő számára lakkal van ellátva, akkor a reá fordított költség a harmadik évtől fogva busás kamatokat fog hozni.”

A nyulas kerteknek egyszerre több funkciója is volt, egyfelől a prém- és hústermelés, másfelől pedig vadászni lehetett a nyulakra, amely kedvelt időtöltés volt.

Ám miért érdemes manapság üregi nyulat tenyészteni? Nos, mert igény van rá! Ugyanis az utóbbi évtizedekben igencsak megcsappant az üregi nyulak száma Magyarországon. Az 1900-as évek elején a történelmi Magyarország 63 vármegyéjéből még 52-ben előfordult, majd állománya egyre csökkent, 1999-re már csak Bács-Kiskun, Pest és Tolna megyében maradt belőle. A helyzet azóta tovább romlott. A csökkenés oka nem pontosan nem ismert, de az biztos, hogy a fertőző betegségeknek nagy szerepe van benne.

Fotó: Kovács Zsolt

Sok apróvadas vadásztársaság területéről tehát teljesen eltűnt a faj, s közülük nem egy örömmel venné, ha tagjai ismét vadászhatnának e tapsifülesre.

Természetesen nem kell a tenyésztéshez egyből nyulas kertet építeni, ugyanis az üregi nyúl tenyészthető ketrecekben is, bár gondozása kétségkívül nehezebb, mint a házi nyúlé. Ugyanis a fiatalon befogott üregi nyúl ugyan valamelyest megszelídülhet, de egy-két generáció kell ahhoz, hogy vadócságát teljesen legyőzze.

Cikkünk Kovács Zsolt Kistermelők Lapjában megjelenő részletes írása alapján készült.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kertek természetesen

A természetes kertek alkotói olyan megoldásokat igyekeznek tudatosan alkalmazni, amelyek a természetben is megtalálhatóak. A Kertbarát Magazin korábbi számában már kitértünk a Green City-szellemiségű kertek csapadékvíz-megőrző megoldásaira, illetve honos fajokon alapuló sokszínű növénytársulásaira; ezen a gondolatsoron tovább haladva most vizsgáljuk meg a természetesség jegyében a kert más elemeit is.

Erdők a főváros szomszédságában

A magyar erdők az ország leglátogatottabb turisztikai célpontjai. Ezen belül is kiemelkedik Budapest térsége. A fővárosi és az azt körülölelő erdők 2 millió ember számára nyújtanak természetes környezetet, nélkülözhetetlen tiszta ivóvizet, jó levegőt. Mindez magától értetődőnek tűnik, valójában azonban komoly munka eredménye, amelyen már 50 éve dolgoznak a Pilisi Parkerdő erdészei.

Vendée-i juhok a FarmerExpón

A FarmerExpo Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakkiállítás és Vásár idén is tartogatott meglepetéseket az kiskérődzők iránt érdeklődő látogatók számára is. Immár hagyomány, hogy a juhtenyésztők nagy hangsúlyt fektetnek erre a kiállításra, melyet az eseményen a díjkiosztón is érzékelhettünk.

A spanyolviaszt találták fel a német pártok a húsadóval, de még azt is rosszul

Érdekes véleménycikket írt a német agrarheute.com portál munkatársa a tervezett húsadóval kapcsolatban. Azt fejti ki, hogy Németországban civil kezdeményezésre már működik egy hasonló, ám valóban jól kitalált rendszer. Miért nem inkább amögé áll be a törvényhozás? – teszi fel a kérdést.

Méhbarát tojások: a szabadtartású tyúk esete a poszméhekkel

Egy nagyszabású projekt indult a beporzók védelmére: a cél, hogy a gazdák adjanak át a területükből egy kis részt a méheknek. Az eredmény önmagáért beszél, hiszen a méhek száma 55 százalékkal nőtt a korábbi évhez képest.

ASP Bulgária: A termelők tüntettek, hogy ne kelljen leölniük állataikat

Az afrikai sertéspestis (ASP) terjedése elérte már Bulgáriát is, bár erről eddig keveset hallhattunk. Sajnos, a betegség itt a házisertés-állományt is érinti olyannyira, hogy az elmúlt hetekben mintegy 130 000 állatot kellett leölni a vírus megjelenése miatt az ország nagy, kereskedelmi gazdaságaiban.

Kitüntetések az államalapítás ünnepe alkalmából

Az államalapítás ünnepe alkalmából 91-en vehették át szakmai elismerésüket az Agrárminisztérium által szervezett díjátadón. Az ünnepségen Nagy István agrárminiszter úgy fogalmazott, tisztelni kell a munkát, mert ebben rejlik az az erkölcsi erő, amely minden nehézségen átsegítette a nemzetet a fennállása óta eltelt bő 1100 esztendőben.

Meghosszabbítják a szárítmány-előállítók támogatásának kérelmezési határidejét

Több idejük van beadni a költségtámogatásra vonatkozó kérelmüket a szárítmány-előállítóknak, mivel augusztus 10-én megjelent a 20/2019. (V. 27.) AM rendelet módosítása.

A majortól a kolostorig: salföldi időutazás

Ősmagyar állatfajták várják a mezőgazdaság kedvelőit a Salföldi Majorban, a Balaton-felvidéken, ahol a megelőző korok állattartásába, a falusi életébe is bepillanthatunk. Akik kedvelik a túrát, azok az állati kalandok után a falu átellenes határában felkereshetik a festői környezetben megbúvó, 800 éves, pálos kolostor romjait is.

Afrikai sertéspestis pusztít Szlovákiában

A szlovák földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztérium július 25-én bejelentette, hogy a tőketerebesi járásbeli Örös (írják Őrösnek is) községben afrikai sertéspestist diagnosztizáltak. Az egyik ottani háztáji tenyészet mind a négy egyedét megsemmisítették az állategészségügyi felügyelők, bár csak az egyik állatban mutatták ki a fertőzést.