Back to top

Üregi nyúl nem csak vadon

Az üregi nyulat vélhetően a rómaiak hozták el Pannóniába, s itt is kialakítottak úgynevezett leporáriumokat, ahol a tenyésztés folyt. Állítólag különösen kedvelték az újszülött nyulakat, pástétomot készítettek gyönge húsukból. A rómaiak utáni évszázadokból nem igazán tudni a Kárpát-medence üregi nyulairól.

Igaz, mint vadászzsákmány vagy kártevő felbukkan, ám a tenyésztésével – legalábbis nálunk – nem igazán foglalkoztak.

A XIX. században azonban Grubicy Geyza üregi nyulakról szóló könyvében azt írja, hogy: „Ha egy ilyen kert 7-8 hold nagyságú, és egy állandó felügyelő számára lakkal van ellátva, akkor a reá fordított költség a harmadik évtől fogva busás kamatokat fog hozni.”

A nyulas kerteknek egyszerre több funkciója is volt, egyfelől a prém- és hústermelés, másfelől pedig vadászni lehetett a nyulakra, amely kedvelt időtöltés volt.

Ám miért érdemes manapság üregi nyulat tenyészteni? Nos, mert igény van rá! Ugyanis az utóbbi évtizedekben igencsak megcsappant az üregi nyulak száma Magyarországon. Az 1900-as évek elején a történelmi Magyarország 63 vármegyéjéből még 52-ben előfordult, majd állománya egyre csökkent, 1999-re már csak Bács-Kiskun, Pest és Tolna megyében maradt belőle. A helyzet azóta tovább romlott. A csökkenés oka nem pontosan nem ismert, de az biztos, hogy a fertőző betegségeknek nagy szerepe van benne.

Fotó: Kovács Zsolt

Sok apróvadas vadásztársaság területéről tehát teljesen eltűnt a faj, s közülük nem egy örömmel venné, ha tagjai ismét vadászhatnának e tapsifülesre.

Természetesen nem kell a tenyésztéshez egyből nyulas kertet építeni, ugyanis az üregi nyúl tenyészthető ketrecekben is, bár gondozása kétségkívül nehezebb, mint a házi nyúlé. Ugyanis a fiatalon befogott üregi nyúl ugyan valamelyest megszelídülhet, de egy-két generáció kell ahhoz, hogy vadócságát teljesen legyőzze.

Cikkünk Kovács Zsolt Kistermelők Lapjában megjelenő részletes írása alapján készült.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Égig érő fák árnyékában

A SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. Magyarország egyik legnagyobb állami erdő- és vadgazdálkodója. Elsődleges célja a rábízott erdők megőrzése, ökológiai állapotuk és teljesítőképességük fenntartása.

Ősi viador Indiából – Az asil tyúk

Az Indiából származó asil tyúk a viadorfajták legősibb csoportjához tartozik. Ezt a csoportot az indiai társadalom felső rétegének nagy megbecsülése övezte, s a szomszédos országokban szintén ismeretes volt. Számos különböző változat létezéséről tudunk.

Láz-tetői kilátó: szemet gyönyörködtető panoráma

A Keszthelyi-hegységben a Bakonyerdő Zrt. hat kilátója várja a tájat felfedezni vágyókat. Többségük gyönyörű balatoni panorámát kínál, ám igazi gyöngyszem a hegységet belülről megmutató Láz-tetői kilátó.

Előtérben a környezeti hatások – 31. Nyúltenyésztési Tudományos Nap

Idén 31. alkalommal került megrendezésre a Nyúl­tenyésztési Tudományos Nap a Kaposvári Egyetemen. A konferencián 11 előadást hallgathatott meg a közel 100 fős szakmai közönség. A rendezvény színvonalát emelte két külföldi kutató is mintegy félórás előadásával. Mindketten Olaszországból a Padovai Egyetemről érkeztek.

Nyitnikék Obornakon: kikapcsolódás és tanulás

„Alszik a hóban a hegy, a völgy, hallgat az erdő, hallgat a föld…” Szabó Lőrinc sorairól könnyedén juthatnak eszünkbe az Obornak környéki erdők, hiszen havas téli időszakban, bármelyik dombról letekintünk, nyugalom tölt el bennünket. Ebben a harmonikus világban működik a Nyitnikék Erdészeti Erdei Iskola, ahol bármelyik évszakban garantált a kikapcsolódás, az aktív pihenés, vagy éppen a tanulás.

Egy kicsiny kutyaféle – Sivatagi róka

Ma már nem csupán a nyugat-európai állatbörzéken, hanem olykor már Prágában is hozzá lehet jutni sivatagi rókához (Vulpes zerda). Ez a faj a legkisebb és talán legbájosabb kutyaféle, így nem csoda, hogy borsos ára ellenére olykor haza is visznek egy-egy ilyen homok-színű sivataglakót. A bajok általában ekkor kezdődnek, ugyanis hamar kiderül, hogy a sivatagi róka nem kutya!

Eljutni az igényes európai piacokra

Szlovákia uniós csatlakozása óta növekedtek az agrárágazatban alkalmazottak bérei, ennek ellenére a mezőgazdaság hatékonyságának egésze továbbra is gyengének minősíthető. Az agrárium ugyanis csupán 3,4 százalékkal járul hozzá a bruttó nemzeti termék (GDP) növekedéséhez.

Tigriscsíkosra festett kutyákkal a majmok ellen

Az indiai Karnataka állam Shivamogga településén egy farmer tigriscsíkokat festett kutyájára, hogy megmentse terményét a területen káoszt teremtő majmoktól.

Folytatódott a Zöld Szív program

Ahogyan eddig már több alkalommal, a közelmúltban is jó ügy mellé álltak az ÉSZAKERDŐ Zrt. munkatársai, ezúttal kifutót építettek a Miskolci Állatkertben.

Galambfajta elszánt tenyésztőknek

Úgy tűnik, hazánkban a nemzeti galambfajták tartása virágzik, ugyanakkor ez nem minden fajtára igaz. Vannak olyanok, melyek sosem mennek ki a divatból, mint például a magyar óriásgalamb, melynek állománya állandónak mondható. Előfordulnak azonban olyanok is, melyek eddig sosem jelentek meg nagyobb számban a portákon és a kiállításokon. Ilyen például a ceglédi rövidcsőrű is.