Back to top

Jó példával jár elöl a Kis-Balaton most átadott vízvédelmi rendszere

Teljessé vált a Kis-Balaton vízvédelmi rendszer, amelynek utolsó elemét, a Marótvölgyi öblözetet szerdán adták át Somogysámson és Sávoly határában.

Fotó: BENCE BOROS/Unsplash
Az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak és a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóságnak az öblözetet érintő közös, mintegy 2,2 milliárd forint európai uniós és hazai forrásból finanszírozott fejlesztése biztosítja a térségben a szabályozott vízkormányzást, vízjárást, az árvizektől, belvizektől való védettséget, megteremti a művelési ágaknak megfelelő tervezhető gazdálkodás feltételeit.

Schweickhardt Gyula, az Innovációs és Technológiai Minisztérium környezeti és energiahatékonysági operatív programokért felelős helyettes államtitkára az eseményen azt mondta: a klímaváltozás kihívásokat jelent, megoldásuk minden országtól és embertől alkalmazkodást, együttgondolkodást kíván.

A Kis-Balaton vízvédelmi rendszer jó példa a belvízelvezetés, a vízkészletgazdálkodás és az árvízi védekezés fenntartható megoldására

- mutatott rá. Hozzátette, a Környezeti és energiahatékonysági program 1400 milliárd forintos keretéből 382 milliárd forint jut a környezeti alkalmazkodás feltételeinek megteremtésére, azon belül a közvetlen hatások kezelésére, a megelőzésre, az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozására.

Nem tehetjük meg, hogy ne dolgozzunk ki programokat, ha ma nem lépünk, lehet, holnap már késő lesz - fogalmazott.

Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője azt közölte, hogy a Kis-Balaton vízvédelmi rendszerre, azon belül a Marótvölgyi öblözetre fordított kiadások a védekezés korábbi, jelentős költségeinek figyelembe vételével meg fognak térülni. Úgy vélte, a rendszer működtetése mérnöki, természetvédelmi és önkormányzati szempontból egyaránt "izgalmas feladat" lesz.

Gaál Róbert, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője felidézte, hogy a Kis-Balaton vízvédelmi rendszer első elemét 1985-ben adták át. Felhívta a figyelmet arra, hogy

a balatoni turizmus óriási ütemű fejlődése összefügg a jó vízminőséggel, amely a vízvédelmi rendszer létrehozásának és működtetésének eredménye.

Móring József Attila a térség országgyűlési képviselője arról szólt, hogy a Balaton akkor őrizheti meg kiemelkedő turisztikai vonzerejét, ha az extrém természeti viszonyok tekintetében is biztonságos marad.

Kovács Tamás, a kivitelező Szabadics Zrt. vezérigazgatója a Marótvölgyi öblözet rendezése elnevezésű projektről elmondta, hogy a munkálatok keretében az elmúlt másfél évben 4,6 kilométer töltést, 6 kilométer belvízvédelmi csatornát, és egyebek mellett 22 vízkormányzási műtárgyat építettek Somogysámson, Sávoly és Főnyed területén. Mindez az ár- és belvízvédelmet egyaránt segíti a területen - fogalmazott a vezérigazgató.

Forrás: 
MTI-Eco

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A gombák és a moszatok menthetik meg az emberiséget

Egy esetleges atomtámadás következményei nem csak a filmeseket, de a tudósokat is foglalkoztatja. Most egy alaszkai mérnök kutatásának eredménye látott napvilágot, amelyben kifejti, hogy a gombák és a moszatok alkalmasak arra, hogy egy nukleáris katasztrófa esetén megmentsék az embereket.

A vízügy Operatív Aszály- és Vízhiánykezelő Monitoringrendszere

Az aszály és vízhiány által előidézett vízgazdálkodási feladatok aránya a klímaváltozás következtében egyre nő, ezáltal a megelőzés és a kárenyhítés költsége is folyamatosan növekszik.

A vízierőművek gátjai miatt csökken a tigrisek és jaguárok száma

A világszerte egyre nagyobb számú vízierőműgát miatt csökken a tigrisek és jaguárok száma. A kutatók szerint a gátépítés a világ vadon élő tigriseinek több mint egyötödére negatív hatással van, a probléma főként az Ázsiában élő populációt érinti - írja a BBC hírportálja.

Sarkvidéki hódító útra indultak a kardszárnyú delfinek

Az intelligens csúcsragadozók egyre messzebbre merészkednek északon a sarkvidéki tengeri jég visszahúzódása miatt, és tovább maradnak olyan régiókban, ahol korábban csak a nyári időszakban tudtak életben maradni.

Élőhelynek használják a tengeri állatok a hulladékszigeteket

A tudósok felfedezték, hogy számos tengeri állat él az óceánban sodródó hulladékszigetek műanyag törmelékei közt, melyet a "Nagy Csendes-óceáni Szemétszigetként'' is ismernek.

Min változtat a Talajvédelmi Cselekvési Terv?

Magyarország természeti erőforrásainak közel a harmadát, a nemzeti vagyon közel negyedét a termőföld képezi. Vagyis hazánk legértékesebb természeti erőforrása a termőtalaj. Világ­viszonylatban is kiemelkedően jó talajadottságokkal rendelkezünk. Talajkészleteink észszerű hasznosítása, védelme és javítása mezőgazdaságunk és környezetvédelmünk közös feladata.

Várat épít, gátat bont: mi az?

A hódokat közel két évtizede kezdték visszatelepíteni hazánk számos pontján. Az állatoknak nincs természetes ellensége, jól szaporodnak. Életmódjának megfelelően fákat dönt ki, járatokat ás. Előbbivel kevesebb az ember gondja - utóbbiból viszont akár baj is lehet.

A járvány az üdítőitalok forgalmára is rányomja a bélyegét

Az ásványvizek, ízesített vizek, szénsavas üdítőitalok, gyümölcslevek és jegesteák forgalma 1,912 millió liter volt az idén az első három negyedévben, 3 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, de így is 4 százalékkal elmaradt a 2019-es azonos időszakitól - közölte a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség az MTI-vel.

"Elválnak" az albatroszok a klímaváltozás miatt

Nagyobb arányban szakadnak el egymástól az egyébként monogám kapcsolatban élő albatroszok a tengervíz felszíni hőmérsékletének emelkedése hatására - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.

Megdöbbentő eredményeket hozott a mikroműanyag-kutatás

Műszálas ruhákból egy mosáskor akár 70 ezer szemcse is bekerülhet a szennyvízbe, majd onnan a folyóba. A Szegedi Tudományegyetemen harmadik éve kutatják, mennyi mikroműanyag található a Tiszában. Nincs jó hírünk: egyre több.