Back to top

A kecske foga akkor sem kopik, ha földet eszik

A kecskék legelés közben sok homokot és port is megesznek. Ez mégsem vezet a fogaik kopásához annak ellenére, hogy szinte folyamatosan táplálkoznak.

Hogy rájöjjenek miként védik meg fogaikat a kecskék a kopástól, a tudósok 28 állat takarmányába különböző mennyiségű homokot kevertek, és 6 hónapon át etették őket ezzel az eleggyel. 3 hónap után aztán megvizsgálták a kecskéket CT segítségével, majd 6 hónap után levágták őket és úgy tanulmányozták az emésztőrendszerüket.

A CT és a boncolás is megerősítette, hogy a homok nem egyenletesen oszlik el a kecskék emésztőrendszerében. Ahogy a teheneknek és a többi kérődzőnek is, úgy a kecskéknek is négy részből áll a gyomra: a nagyobb méretű táplálék a felsőbb részbe, a bendőbe kerül, ahonnan vissza tudja böfögni és újra megrágni, majd kérődzés után a kisebb darabok már egyenesen az alsóbb részekhez jutnak, ahol az állat megemészti őket.

A homok azonban a finomabb szerkezetű takarmányrészekkel együtt rögtön az alsóbb gyomorrészekbe kerül, ahonnan aztán később az ürülékkel együtt távozik, így a kérődzés során az állat nem böfögi vissza – írják a kutatók a Mammalian Biology című tudományos lapban. Ez azt jelenti, hogy

a bendő úgymond „kimossa” a homokot és a földet az elfogyasztott növényi részek közül, ezzel pedig megakadályozza, hogy a kérődzés során visszajussanak a fogakhoz, és lekoptassák azokat.

Ugyan ebben a kísérletben csak kecskéket vizsgáltak, de a tudósok szerint ugyanez lehet a helyzet a többi kérődzőnél is: a teheneknél, szarvasoknál és zsiráfoknál is.

Forrás: 
www.sciencemag.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Veszélyes fűfaj terjed, jelezze, aki találkozik vele

Új, veszélyes inváziós faj, a homoki prérifű hazai elterjedését vizsgálják az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport, valamint a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai. Az agresszív növény kiszorítja a hazai fajokat, és a legelő állatok sem fogyasztják.

Édes kiscicát mentettek, másnap kiderült: van "némi" gond

Az édes kiscicát a drávaszentesi állatmenhely vezetője találta, aki ideiglenes gazdihoz adta az állatot. A befogadó másnap jelezte, hogy valami „gond” van a macskával, nagyon vad, fújtat, nem házimacska módjára viselkedik.

500 kilós napszámosok a pusztában

Nem mindennapi napszámosokat alkalmaz a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága annak érdekében, hogy a holtágak és vízfolyások, a tavasszal vízzel megtelő szikes tavak ismét gazdag élővilágnak adjanak otthont, ahogyan évszázadokkal ezelőtt.

Sertéságazat - Ami a gazdáknak öröm, a feldolgozóknak nehézség

A sertéstenyésztők az utóbbi hónapokban jó áron tudják eladni az élősertést a felvásárlási árak február óta tapasztalható jelentős emelkedésének köszönhetően, a húsipari szereplők azonban nehezített pályán mozognak. Éder Tamást, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnökét kérdeztük a piaci helyzetről és az árakról.

Selyemtyúkot gyerekek mellé is!

Az ősz beköszöntével több és több kisállatbörzére járhatunk, ahol az idei szaporulatot kínálják eladásra jelentős számban a tenyésztők. Ilyenkor vágnak bele sokan a díszbaromfi-tartásba. A kezdőknek ajánlott fajták közül az egyik legkülönlegesebb megjelenésű a selyemtyúk, melyet Ázsiában már évezredek óta tenyésztenek.

Generációról generációra száll a lovak szeretete

Kicsik és nagyok egyforma lelkesedéssel sürögtek-forogtak a lovak körül a Csilló Lovasiskolában tett látogatásomkor. Többségük szüleik példáját követve csöppent a lovaséletbe, s adja majd tovább nagy valószínűség szerint a lovak szeretetét jó néhány évvel később a saját gyermekeinek is.

„Nekem soha nem jelentett üvegplafont, hogy nő vagyok” - A mezőgazdaság női arca

A világ teljes népességének negyede vidéken élő nő, és róluk szól október 15-e, amit 2008 óta a Vidéki Nők Nemzetközi Napjaként tartanak számon az ENSZ-ben. A világszervezet ezzel a nappal arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy ők jelentősen hozzájárulnak a mezőgazdaság és a vidék fejlődéséhez, az élelmiszer-biztonsághoz és a vidéki szegénység felszámolásához.

„Ha kipusztulnak a méhek, azt az emberiség legfeljebb négy évvel éli túl.” - A méhek színlátása

„Ha kipusztulnak a méhek, azt az emberiség legfeljebb négy évvel éli túl.” Talán ismert Albert Einstein eme állítólagos mondása, azonban e kinyilatkoztatás igazságtartalmával nehéz lenne vitába szállni, mivel tény, hogy a mezőgazdasági kultúrák legalább 90%-a valamilyen szinten függ a beporzó rovarok tevékenységétől –, legyen szó magányosan élő poszméhekről, vagy ipari mérvű megporzásról.

Minél nagyobb, annál jobb - hatalmas sertések Kínában

Kínában óriási méretű sertéseket nemesítenek az afrikai sertéspestis okozta, a várhatóan 2020-ban is folytatódó húshiány leküzdésére. A nemesítők a „minél nagyobb, annál jobb” elvet követik.

Díszrécék portáinkon

A díszrécéket már az egyiptomiak is tartottak, hiszen szépségük, kedves, mozgékony lényük a régi időben is lenyűgözte az állatszerető embereket. Ma is így van ez, bár sokan nem mernek vállalkozni ezen víziszárnyasok tartására, mivel azt gondolják, hatalmas területre van szükség, s takarmányozásuk is bonyolult.