Back to top

A „kiskutya szemek” evolúciója

Az evolúciós folyamat során a kutyák új izmokat fejlesztettek ki a szem körül, hogy jobban kommunikáljanak az emberekkel. A kutyák és a farkasok anatómiáját és viselkedését összehasonlító új kutatások szerint, a kutyák arc-anatómiája több ezer év alatt megváltozott, ennek köszönhetően jobban képesek kommunikálni az emberekkel.

A kutyák és a farkasok anatómiáját és viselkedését összehasonlító első részletes elemzés során a kutatók megállapították, hogy mindkét faj arc-izomzata hasonló volt, a szemöldök körüli részt kivéve. Az arc ezen területén a kutyáknál megtalálható egy kisebb izom, amely lehetővé teszi számukra, hogy erősen felhúzzák szemöldökük belső részét, erre azonban a farkasok nem képesek.

A tudósok szerint a szemöldök ilyen módon történő mozgatása, gondoskodásra késztető ingereket vált ki az emberekben, ugyanis a kutyák szemei ​​nagyobbnak, gyermekibbnek tűnnek, továbbá hasonlítanak az emberek szomorú arckifejezésére is.

A vizsgálatokat a Portsmouth Egyetemen Dr. Juliane Kaminski, összehasonlító pszichológus vezette, a kutató csapatban viselkedési és anatómiai szakértők is dolgoztak.

"A bizonyítékok arra engednek következtetni, hogy a háziasítás során a kutyák kifejlesztettek egy izmot, hogy felemeljék a belső szemöldöküket."

Dr. Kaminski azt is elmondta, hogy amikor a kutyák az emberek közelében voltak legalább két percig, sokkal többet és nagyobb intenzitással emelték a szemöldöküket, mint a farkasok.

Az eredmények arra utalnak, hogy a kutyák kifejező szemöldöke azért alakult ki, mert az emberek tudattalanul előnyben részesítik, az úgymond, "cuki" egyedeket és ez befolyásolta a szelekciót a háziasítás során.

Dr. Kaminski korábbi kutatásai azt is kimutatták, hogy

a kutyák sokkal jobban mozgatták a szemöldöküket, amikor az emberek rájuk néztek, mint amikor nem néztek rájuk.

Ez a fajta arckifejezés jelentős az ember-kutya kötődés kialakulásában, mert törődést vált ki az emberekben, továbbá ember-szerű kommunikációt hoz létre.

A kutatás társszerzője, a pittsburgh-i Duquesne Egyetem anatómia professzora Anne Burrows elmondta, hogy annak érdekében, hogy bebizonyítsák, a szemöldökmozgás az evolúció eredménye, összehasonlították a két faj arc-anatómiáját és viselkedését. Megállapították, hogy az az izom, amely a kutyáknál lehetővé teszi a szemöldök megemelését, a farkasoknál egy vékony, szabálytalan izomrost csoport.

"A kutyáknál a szemöldök emelését egy olyan izom mozgatja, amely következetesen nem található meg a legközelebbi élő rokonukban, a farkasban. Ez egy szembetűnő különbség, főként az olyan fajoknál, amelyek csak 33,000 évvel ezelőtt váltak szét. Úgy gondoljuk, hogy a rendkívül gyors arcizom-változások közvetlenül kapcsolódhatnak a kutyák és az emberek között lévő fokozott társadalmi interakcióhoz."- tette hozzá a szakértő.

A tanulmány szerint az egyetlen kutyafajta, amely nem rendelkezik ilyen izommal a szibériai husky, ami a fajta ősi mivoltát bizonyítja.

Forrás: 
www.sciencedaily.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Növénytermesztési központ épült Somogycsicsón

Ünnepélyesen adták át a gépszínt, irodaházat és egyéb kiszolgáló épületeket a Claessens cégcsoport érdekeltségébe tartozó Csicsó Pig Kft. Somogycsicsói sertéstelepén. Az eseményen Nagy István agrárminiszter hangsúlyozta, hogy nehéz gazdasági helyzetben a beruházás, a tervszerű fejlesztés jelenthet megoldást.

Társállatok, mint tollas, vagy szőrös pszichológusok

Egy társállat jelenléte oldja a stresszt, csökkenti a vérnyomást, és sok más pozitív hatással van gazdája lelki állapotára. Sokszor az embereknek csak arra van szükségük, hogy meghallgassák a problémáikat, és erre is kiválóak az állatok, tudnak hallgatni, sőt nem is tudnak közbeszólni, türelmesek, nem sietnek sehová. Hobbiállat, díszállat, társállat: mi a különbség?

Kecskefejés csárdásléptekkel

Városiként költöztünk pár éve falura, az első pillanattól kezdve az önellátás szándékával, állatokat tartva, növényeket nevelve. Korábban kecskéink kalandos nászáról, elléséről, a gidanevelés hétköznapjairól írtunk, most pedig arról, hogyan tanultunk meg fejni.

Katonagalambok, kémgalambok, munkagalambok…

A történelem során több alkalommal fogták munkára a galambokat, és igen érdekes feladatokat bíztak rájuk. A tollas hírvivőket sokszor az otthonukhoz való ragaszkodásuk miatt kedvelték, hiszen a postagalamb bárhová kerül, onnan hazaindul. De még a légifotózásban, vagy a vízből mentésben is segítségére voltak az embernek.

Válasszuk a hazait, ezzel magyar munkahelyeket támogatunk és védjük a környezetet

Az idei év megmutatta, hogy a globalizáció következtében mennyire kiszolgáltatottá vált a világ, és hogy mennyire fontos az önellátás. Világossá vált, hogy Magyarország mezőgazdasága és élelmiszeripara kiválóan helyt állt a legnehezebb járványos időszakban is – mondta az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a XI. Duna-Tisza Közi Agrárexpo megnyitóján.

Az agrárium szereplőire mindig lehet számítani

Sok minden leállt az országban a járványhelyzet miatt, de azok, akik az ország mindennapi élelmét állítják elő, nem állhattak le; az agrárium szereplőire mindig lehet számítani - hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter a 24. gulyásverseny és pásztortalálkozó ünnepi megnyitóján.

A baromfiágazat fejlődésének fenntartásához beruházások kellenek

A baromfiágazat fejlődését méltatta, és a további bővüléshez szükséges fejlesztésekről is beszélt az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára az Innosped Kft. 860 millió forintból létrehozott baromfitartó telepének átadásán.

Megfontolatlan támogatásmódosítás

A szlovák mezőgazdasági és élelmiszeripari önkormányzatok tanácsa nagy felháborodással fogadta a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztérium javaslatát, miszerint az ágazat támogatásait az első pillérből a másodikba csoportosítanák át.

Gyönyörű bundájuk volt a célpont

Számos európai ország már teljesen betiltotta a prémjükért tenyésztett állatok tartását. Mások olyan szigorú szabályokat vezettek be, amelyek gyakorlatilag veszteségessé teszik a prémtermelést.

Ismét időszerű a rókaimmunizálás

Idén ősszel is sor kerül hazánkban a rókák veszettség elleni vakcinázására, amelyhez kapcsolódóan ezúttal is ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe az érintett térségekben. A csalétkek repülőgépes kihelyezése 2020. október 3-18. között zajlik majd a déli és keleti megyékben. A rendszeres rókavakcinázás eredményeképpen hazánkban évek óta nem fordult elő veszettség.