A hagyományoknak megfelelően képviseltették magukat a külhoni magyarlakta területek: Felvidék, Erdély, Délvidék. A Kárpátalja névjegyeként is emlegetett találkozó szónokai főként azt hangsúlyozták, hogy a kiállítás és vásár nem csupán az itteni magyar közösség erőfeszítéseit tükrözi, hanem bemutatja az elért eredményeket is. Ugyanakkor hírt ad arról, hogy megvalósulóban a nagy közös álom, az egységes Kárpát-medencei gazdasági térség, amihez a kárpátaljai vállalkozók, közöttük kiváló agrárszakemberek is hozzájárulnak a munkájukkal.
Hatékonyság, összefogás, egymásra figyelés, rendszerben való gondolkodás – idén ezek voltak a legfontosabb hívószavak.
Cseresnyés Péter, a rendezvény fővédnökségét felvállaló Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára a megnyitón arról beszélt, hogy Közép-Európa népei számára az lenne a legjobb, ha itt tisztességes üzletek köttetnének, és a térség vállalkozói együtt lennének sikeresek: „Új, számunkra örvendetes fejlemény, hogy Európa motorja ma Közép-Európa. Okos gazdaságpolitikával elérhető, hogy az eredményekből, a sikerekből, azok hasznából mihamarabb a kárpátaljaiak is részesüljenek.”
A nemzeti kormány minden erőfeszítése arra irányul, hogy a Kárpát-medence különböző tájegységeiben élők a szülőföldjükön boldoguljanak, hangsúlyozta Jakab István, a Magosz elnöke, a magyar Országgyűlés alelnöke.
Luzsi József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos alelnöke 380 ezer magyarországi gazdálkodó üzenetét és jókívánságait hozta el. Arról biztosította az ittenieket, hogy a magyar gazdaszervezeteknek továbbra is eltökélt szándéka, hogy szorosabbra fűzzék kapcsolataikat Kárpát-medencei sorstársaikkal, és hogy hatékony segítséget nyújtsanak az agrárium itteni szereplőinek.
Virág László, a rendezvény házigazdája, a KMVSZ elnöke a közel 2200 fős tagság nevében mondott köszönetet a magyar kormánynak, és szólt arról, hogy a kor követelményeinek és a tagok elvárásának megfelelően, az általa irányított szervezet a szolgáltatói irányvonalat erősíti a jövőben. Tanfolyamok, tanulmányutak szervezése, gazdasági és jogi tanácsadás, a falugazda-hálózat további fejlesztése, a pályázatírásban nyújtott segítség, érdekvédelem – ez a jövő útja. A szervezet konkrét kezdeményezéseket tett és tesz a jövőben is a gazdák összefogása, egyebek között termékeik közös értékesítése, feldolgozása céljából. Számos értékes és hasznos gondolat hangzott el a vállalkozói csúcstalálkozón azzal kapcsolatban, miként lehet megtartani a munkaerőt, és így csökkenteni az elvándorlás mértékét.
A gazdafórum résztvevői górcső alá vették azokat a kihívásokat, amelyek mostanság érik a mezőgazdaságot. Ilyen például a szélsőséges időjárás nyomán hosszú időre beálló aszály, annak kivédése, hogy miként lehet modern technológiákat alkalmazni a kisebb gazdaságokban, továbbá hogy vannak-e új kitörési pontok az agráriumban, és a termelők hogyan tudják azokat megtalálni.
Tájjellegű cseresznyék alkotják a fajtasortIlyen termesztői kistérség csak egy van Kárpátalján, az is Dél-Ugocsában. Itt – főként Szőlősgyulán és Aklihegyen – a cseresznye árujellegű termesztése bő százesztendős múltra tekint vissza. Akkoriban az előző nap megszedett áruval megpakolt lovaskocsik már éjfél után elindultak a közelebbi-távolabbi piacokra: Újlakra, Nagyszőlősre, Beregszászra, Munkácsra. A szovjet érában aztán az itteni termelők számára kitárult a nagyvilág – legalábbis a birodalom keleti része felé. A gazdák a farostlemezből maguk készítette, bőröndszerű ládákban, vonaton szállították a korai gyümölcsöt az ország nagyvárosaiba. Konkurencia nem akadt, így a primőrért jó pénzt kaptak. Koraiságban a dél-ugocsaiakkal ma sem könnyű felvenni a versenyt. A településeket övező, jórészt délnyugati, délkeleti fekvésű domboldalakon hamar beérik a termés: június közepére már csak a Katalin és az Árpád fajta szüretelése maradt hátra. – Tíz, főként helyi, tájjellegű fajtából alakítottam ki a terméksort, és ehhez jön még néhány nemrég behozott fajtaváltozat – magyarázza a negyvenharmadik életévében járó Oroszi Imre aklihegyi termelő, aki jelenleg 120 cseresznyefát gondoz. – A tőlünk kissé távolabbi falvak lakói életükben aligha hallottak a Cholnoki, a Hosszúszárú, a Kanálisi fajtákról. A Májusi ropogóst – ehhez mi is ragaszkodunk – persze sokan ismerik. Számomra nagyon szimpatikus néhány új fajta, ám úgy vélem, még jónéhány év beletelik, míg azok a mi termesztési körzetünkben végérvényesen bizonyítanak, elfogadottá válnak. Például látnunk, tapasztalnunk kell, hogy miként vészelik át a tavaszi, éppen a virágzáskor érkező fagyokat, melyek azért időnként minket is megpróbálnak.
– Látom, a kertjében a cseresznye mellett igen sok a kajszi- és az őszibarack, meg a szilvafa. – Az őszibarackból háromszázat magam oltottam, akárcsak a cseresznyefáknak csaknem mindegyikét. Nálunk sok mindennel kell foglalkozni ahhoz, hogy megéljünk. Van a családunknak fél hektárnyi szamócaültetvénye. Az is szép jövedelmet biztosít, persze nem mindenkor. Idén a csapadékos időjárás miatt a bogyók 15–20 százaléka lerohadt, így oda lett a bevétel jelentős része. Falubelijeim közül jónéhányan már csak ezt a gyümölcsöt favorizálnák, de lássuk be, hogy nem megy. Az idei tapasztalat is azt mutatja, hogy szamócából könnyen telítetté válik a piac, és akkor kénytelenek vagyunk áron alul odaadni a termékünket. Ugyanakkor cseresznyéből korlátlan lehet a felhozatal. |
A két nap során különböző füstölt húsokat, felvágottakat, sajtokat, mézeket és méhészeti termékeket, lekvárokat, gyümölcs- és ivóleveket kóstolhattak azok, akik kilátogattak a kárpátaljai magyarság legnagyobb szabású gazdasági kiállítására és vásárára. Számtalan szolgáltatással is megismerkedhettünk: a virágkötészettől kezdve, a szépségipar több ágán át, egészen a nyelvtanfolyamokat szervező stúdiókig, építőipari szolgáltatásokig.
Természetesen sok érdeklődőt vonzott a mezőgazdasági gépbemutató. Itt a modern mezőgazdasági eszközök tulajdonosai nem csupán azt mondták el az érdeklődőknek, hogy mit tud a szóban forgó masina, hanem arról is beszámoltak, hogy azt miképpen sikerült a termesztéstechnológiai folyamatokba szervesen bekapcsolni. Sok kérdés vetődött fel azzal kapcsolatban, hogy a nagy hatékonyságú gépeket miként lehet eredményesen használni a kisebb gazdaságokban.
A Turul Expón számos kulturális és gasztronómiai program várta az érdeklődőket. Volt itt bográcsfőző verseny, állatsimogató, esténként pedig helyi előadók, hagyományőrzők, valamint neves magyarországi énekesek és zenészek szórakoztatták a nagyérdeműt.
Több lábon állni, összefogni – korparancsEzt vallja a péterfalvi határban gazdálkodó Paládi Csaba, akivel a Turul Expo gépbemutatóján találkoztunk. A fiatalember néhány évvel ezelőtt Mátészalkán tanulta ki a mezőgazdasági gépésztechnikusi szakmát, majd hazatérve bekapcsolódott a családi gazdaság munkájába. Paládiék 70 hektáron különböző szántóföldi növényeket termesztenek, emellett fóliagazdaságot is üzemeltetnek. Utóbbiban a tavaszi fordulóban főkként uborkát, paradicsomot hajtatnak, az ősziben pedig leveszöldségféléket meg zöldbabot. Mikor éppen mi tűnik kifizetődőnek. Amit persze nem könnyű előre kiszámítani.
– A több lábon állás mellett egyre több érv szól az összefogás, az együttműködés mellett is – folytatja a gondolatot a fiatal gazda. – Hiába a korszerű technika, mindig egymásra leszünk utalva. Traktora, ekéje, kultivátora ugyan már mindegyikünknek van, ám például szalmabálázója, villás rakodója csak keveseknek. Olyan markolóval sem büszkélkedhet senki a környéken, mint amilyenre az Egán Ede Program pályázatán nekem sikerült szert tennem. Mint ahogy még mindig kevés van nálunk az olyan precíziós vetőgépekből, amellyel valóban minőségi munkát tudunk végezni. Nem csak a saját gazdaságunkban, de a közelben tevékenykedő sorstársainknál is. Ám a legnagyobb hiány nálunk mégiscsak a modern arató-cséplőgépek terén mutatkozik. Nem csak a mi tájegységünkön, de egész Kárpátalján is. A régi kombájnok, miközben alacsony a teljesítményük, nagy szemveszteséggel dolgoznak. És mindig a legrosszabb pillanatban törnek el, s a leállás miatt időnként hatalmas veszteségeket vagyunk kénytelenek elkönyvelni. Aki tehát közülünk egy ilyen modern gép beszerzése mellett dönt, az nem csupán a saját maga érdekeit, jövőjét tartja szem előtt, hanem a többiekre is gondol. Kapacitáljuk is egymást erősen, hogy közülünk valaki vállalja fel ezt a nem mindennapi beruházást. |
 Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni magyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat. |
