0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Az európai krumpli múltja

Német, perui, egyesült királyságbeli és spanyol kutatók számtalan krumplifajta genomjának vizsgálatával próbálták kideríteni, honnan is érkezhettek a kedvelt gumók ősei Európába. Eredményeiket a Nature Ecology and Evolution című lapban tették közzé.

Korábbi kutatások igazolják, hogy a burgonya az 1600-as években került az öreg kontinensre, és az első ismert ültetvények Spanyolországban voltak. Hogy ezután hogy folytatódott a növény története, azt eddig senki sem kutatta. A mostani vizsgálatok során a modern fajták DNS vizsgálatával azonban feltárták, hogyan is jöttek létre a ma is termesztett változatok.

Szintén egy korábbi tanulmány mutatta meg, hogy

az első burgonya növények az Andok Egyenlítőhöz közeli részeiről érkeztek Európába.

Mivel a két területen a nappalok hossza között jelentős eltérés van, így valószínűleg gyorsan alkalmazkodnia kellett a növénynek a megváltozott körülményekhez. Emellett az Andokban termesztett fajták képesek egész évben gumókat nevelni, míg az európaiak csak tavasszal, nyáron és ősszel nőnek, és a tél beállta előtt be kell takarítani.

Összesen 88 modern fajta, illetve 1660 és 1896 közöttről származó burgonyaminta genetikai adatait vizsgálták meg. Az eredmények alapján

az európai krumpli eleinte genetikailag szinte teljesen megegyezett az Andokban termesztett rokonával.

Azonban idővel egyre több változás követett be: megjelent a CDF1 gén egyik változata, melynek segítségével a burgonya alkalmazkodni tudott az európai nyarakhoz. A Chilében őshonos burgonya szintén ehhez hasonló változásokat mutat. Ez rögtön felvetette a kérdést, hogy az ottani fajtákból is hoztak-e be az öreg kontinensre. A vizsgálatok azonban kimutatták, hogy két különböző génvariációról van szó, melyek egymástól függetlenül fejlődtek ki.

A mostani tanulmány arra is talált bizonyítékot, hogy további változások történtek az európai burgonyafajtáknál a 1800-as évek vége felé. A tudósok sejtése szerint ennek okozója az volt, hogy a gazdák a dél-amerikai fajtákkal kezdték keresztezni ezeket, hogy leküzdjék a burgonyavészt (Phytophthora infestans), mely végül burgonyahiányhoz vezetett. Azt is felfedezték, hogy a termesztők a 20. században újra keresztezni kezdték az európai fajtákat a dél-amerikaiakkal annak érdekében, hogy egy még ellenállóbb növényt nemesítsenek ki.

Forrás: phys.org