Ha visszatekintünk júniusra, akkor a csapadék mennyiségéről az mondható el, hogy a keleti országrészben az átlagostól több, míg nyugaton attól kevesebb hullott. Ez azonban elég elnagyolt, mert a csapadék zöme ebben a hónapban záporos formában hullott, melyre jellemző a rendkívül nagy különbség a területi és időbeli eloszlásban.
Sokfelé súlyos károkat okozó felhőszakadás és villámárvíz alakult ki, máshol pedig csak egy-két csepp hullott.
A csapadékból sokáig kimaradó északnyugati országrész és Fejér megye is kapott végül valamennyi esőt, bár annak mennyisége jócskán elmaradt az átlagostól. De az északi határszélen is maradtak kevésbé csapadékos területek. A hirtelen lezúdult eső sokfelé nem tudott kellően beszivárogni a talajba, a lejtős területekről nagy mennyiség lefolyt. Azért az országban jellemzően több hullámban és több napon is érkezett a csapadék, így jelentős része mégiscsak jól hasznosult. A 90 napos csapadékösszeg mintegy 40-120 mm-rel magasabb a sokéves átlagnál (köszönhetően az esős májusnak), azzal együtt is, hogy a 90 napba az aszályos április is beleesik. Június hőmérséklete (a hűvös május után) 3-4 Celsius fokkal volt magasabb a sokéves átlagnál, a kedvező nedvességi, hőmérsékleti és napfény viszonyoknak köszönhetően a növények fejlődése nagyon intenzív volt, a korábbi lemaradásból sokat behoztak.
Keddtől forró levegő érkezett fölénk, szerdán és csütörtökön a maximumok már országszerte 35 Celsius fok körül alakultak. Péntekre pár fokot mérséklődött a nagy meleg, de vasárnap már újra 30 fok fölötti maximumok voltak a jellemzők. A talaj az elmúlt héten sokat száradt, Győr és Siófok térségében a fölső 50 cm-es réteg nedvességtartalma már 40% közelébe csökkent (5. ábra), de a fölső 100 cm-es rétegben az ország döntő részén még kedvezőek a viszonyok.
A napraforgó és a kukorica fejlődése a meleg, nedves időben nagyon gyors, optimálisak a körülménye.
Miskolc térségben sokfelé 2 m fölötti a kukorica magassága. A mostanában érő egyes gyümölcsfajtákra, de a gyomok és a kártevők számára is kedvező ez az időjárás. A kalászos növények és az őszi káposztarepce az érés fenológiai fázisában van (9-13. ábra), helyenként már el is kezdődött az aratás. Ezekre a növényekre innentől kezdve egészen a betakarítás végéig meleg, száraz idő lenne az ideális.
Mi vár ránk?
A következő napokban folytatódik a nyári, alapvetően száraz időjárás. Kedden és szombaton várható egy-egy hidegfront, mely elszórtan okozhat zivatarokat (akár hevesebbeket is), területi átlagban azonban országos, jelentős csapadék a hét végig nem valószínű.
A talaj száradásával mérséklődik a párolgás üteme, a talaj vízkészlete 10-20 mm-rel csökkenhet egy hét alatt.
A hosszú nappalok, a kevés felhő miatt sok lesz a növények számára fontos napsütés. A hétfői forróság után mérséklődik a felmelegedés, de a hét nagyobb részén marad a meleg (25-30 fok közötti maximumok), arató idő. Ez a hőmérésklet a legtöbb növényünk számára ideális. Egy derült napon egyébként ilyentájt a hőmérséklet 16 óra körül tetőzik. A hőösszeg intenzíven fog gyűlni, a 10 fokos bázissal számolt egy hét alatt mintegy 100 foknapot emelkedik, a hét végére délkeleten már a 800 foknapot közelíti majd. Alapvetően száraz levegő érkezik fölénk, így a páratartalom a nappali órákban alacsonyan alakul, a legmelegebb órákban országszerte 40, a nem frontos napokon 30 % alá csökken. Ez a gombás megbetegedések számára nem lesz kedvező. Szokás szerint a frontok előtti és utáni nap meglehetősen szeles lesz, így egész nap mérsékelt légmozgás inkább csak csütörtökön valószínű.
Az időjárási adatokat az Országos Meteorológiai Szolgálat biztosítja.
