Back to top

Újra magyar állami tulajdonba került a mezőhegyesi vetőmagüzem

Újra magyar állami tulajdonba került a mezőhegyesi vetőmagüzem, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. a francia termelők tulajdonában álló Limagrain-től vásárolta meg termelő leányvállalatát – tájékoztatta a magyar cég hétfőn az MTI-t.

A közlemény szerint a Limagrain önálló magyarországi kereskedelmi tevékenységét 2000-ben kezdte meg. 2014-ben a Limagrain Europe vetőmagüzemet vásárolt Mezőhegyesen és legutóbb 2017-ben hosszútávú szerződést írt alá arról, hogy kukorica- és gabonavetőmagokat termel a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. földterületein.

A közleményben Alain Barbier, a Limagrain Europe vezérigazgató-helyettese kifejtette, hogy Magyarország a cég közép- és kelet-európai vetőmagtermelésének stratégiai országa. Hosszú tárgyalásokat követően a francia tulajdonos megértette és elfogadta a magyar kormány célkitűzését a nagy múltú mezőhegyesi állami gazdaság teljes körű újjászervezésére. Ennek szükségszerűen részét képezi egy olyan ipartelep létesítése, amely a vetőmagtermelés minden lépését integrálja, a szántóföldtől az üzemig.

Csütörtökön aláírták a szerződést, mellyel a Limagrain Europe eladta termelési leányvállalatát, a Limagrain Hungary Kft.-t az állami tulajdonú Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-nek.

A magyar állam képviseletében Lázár János, a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. által ellátott állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztos vezette a tárgyalásokat. A politikus kiemelte, az üzem visszavásárlásával nemzetstratégiai célok megvalósításához kerültünk közelebb. Ez a cél nem kevesebb, mint a vetőmagágazat meghatározó egységeinek birtoklása.

"A vetőmagüzem visszavásárlásával fontos mérföldkőhöz érkezett a mezőhegyesi ménesbirtok újjászervezése,

a térség fejlesztése és a magyar agrárium megerősítése. Az állami vagyon jelentős mértékben gyarapodott. Az újra nemzeti tulajdonban lévő vetőmagüzem fejlesztése szerves részét képezi a kormány többször deklarált célkitűzésének, mely szerint a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság a 2020-as évek végére Európa egyik legmodernebb állami gazdasága lesz" - hangsúlyozta a politikus.

Pap István Tibor vezérigazgató közölte, az üzem visszavásárlásával egyidejűleg a Zrt. a termeltetésre és a vetőmag-feldolgozásra hosszú távú – tízéves - szerződést is kötött a Limagrain-nel. A szakember hangsúlyozta, hogy

a mezőhegyesi cég elemi érdeke a jövőbeni együttműködés Európa vezető kukoricanemesítő cégcsoportjával mint fajtatulajdonossal.

Mindkét fél számára előnyös, korrekt megállapodás született, melynek részét képezi az üzem dolgozóinak tovább foglalkoztatása is. Az üzem 60 ezer tonna tárolókapacitással rendelkezik majd.

Itt dolgozzák fel a Ménesbirtokon mintegy 3000 hektár területen termesztett évente 15 ezer tonna csöves - 8500-9000 tonna morzsolt - vetőmag-kukoricát, éves szinten 4000 tonna vetőmag búzát, 6200 tonna étkezési búzát, a Ménesbirtok állatállománya részére az összes takarmánynövényt - 120 tonna tavaszi árpát és 200 tonna tavaszi zabot, 9000 tonna takarmány kukoricát, 3000 tonna szóját -, valamint 3000 tonna napraforgómagot növény-olajipari célra. Az üzem modernizálását követően a szója vetőmag előállítása is a termelés része lesz, további cél pedig a feldolgozó kapacitás bővítése - sorolta a vezérigazgató.

A Limagrain Europe közleményében úgy értékelte a szerződés megkötését mint a két fél között fennálló történelmi partnerség megerősítését. Hosszú távú megállapodás született, amely garantálja a vetőmagtermelő tevékenység folyamatosságát, miközben a magas minőségű termelés eszközei is korszerűbbekké válnak.

Az üzem átadás-átvétele hétfőn megtörtént – áll a közleményben.

A Limagrain Hungary Kft. a nyilvánosan elérhető cégadatok szerint a tavaly június 30-án zárult üzleti évben 1,460 milliárd forint nettó értékesítésből származó árbevételt és több mint 100 millió forint adózott eredményt ért el.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kiszáradt talajok várják a hétvégi esőt

A hét elején átvonult hidegfront országszerte mintegy tíz fokkal csökkentette a hőmérsékletet, azonban az Alföldön és a Dél-Dunántúlon nem hozta meg a várt csapadékot a repcetermesztők számára. A hétvégén és a jövő hét elején már komolyabb esély mutatkozik jelentősebb esőre, amire főként a Tiszántúlon van igen nagy szüksége a kiszáradt talajoknak.

Szántóföldi növények ökológiai és piaci kockázatai

A kukorica-, a napraforgó- és a szójatermesztés kockázatait elemezték a Debreceni Egyetem agrárkarán a Növénytudományi Intézet szeptember 4-ei tanácskozásán. A térség gazdálkodói az ökológiai tényezők hatásait nemcsak elméletben, a gyakorlatban is megismerhették.

Beindult az érés

Az elmúlt napok igen meleg, jellemzően száraz időjárásában a nyári növények és a gyümölcsök érési folyamatai nagyon felgyorsultak. Csapadék ilyen szempontból nem is hiányzik, ugyanakkor a repcére kiadós, országos esőre lenne szükség.

Öntözés, kettős termesztés Hajdúböszörményben

A Hajdúböszörményi Mezőgazdasági Zrt. 1700 hektáron gazdálkodik, legalább 1000 hektáron zöldborsót és csemegekukoricát termeszt, részben másodvetésben. A maradék területre kalászos gabona, őszibúza-vetőmag és nagy olajtartalmú napraforgó, szemes és silókukorica kerül. A növénytermesztés mellett fontos bevételi forrás az állattenyésztés és a mezőgazdasági szolgáltatás.

Három mezőhegyesi tenyészmén és Lustyik Fanni sikerei

A Békés Megyei Bajnokság részeként, 2019. július 6-án megrendezett CDN-B szintű díjlovaglóversenyen nyolc kategóriában nevezhettek a lovasok. A Mezőhegyesi Ménes KH SE képviseletében a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. munkavállalója, Lustyik Fanni a ménesbirtok három fedezőménjével indult és mindhárommal figyelemreméltó eredményt ért el.

Jövő keddig még marad a meleg

A hét további részében sem változik számottevően időjárásunk, marad az igen meleg, jellemzően száraz idő. Ez a kapás növények, és a gyümölcsök érési folyamatainak nagyon kedvez, ugyanakkor az egyre többfelé kiszáradó talaj megnehezíti a repce vetését, illetve a talaj előkészítési munkákat.

20 millió tonna búzától kell megszabadulniuk a francia gazdáknak

„Szörnyű” teher nyomja a francia gazdák vállát, miután az ország történetének második legjobb aratásán vannak túl: 20,1 millió tonna, megfelelő minőségű búzát kell exportálniuk.

A repce vetéséhez esőre lenne szükség

Hosszú idő után a Kisalföldre jelentősebb csapadék érkezett a hét végén. Ez azonban a kukorica és a napraforgó számára már későn jött, a repce vetéséhez azonban ideális viszonyokat teremt. A héten várható meleg idő az érési folyamatoknak országszerte kedvezni fog, a vetéshez, a talaj-előkészítéshez azonban az ország nagyobb részén jelentős csapadékra lenne szükség.

A gabonatermés jól alakult, az árak azonban csökkentek

Alacsony árakkal szembesülhettek idén a gabonatermesztők. Bár az aratási eredmények a szélsőségektől sem mentes időjárás ellenére jónak mondhatók, a terményért fizetett árral már nem lehetnek ennyire elégedettek a piaci szereplők. Egyelőre a világpiacon sem várható fordulat: az előrejelzések szerint a vártnál alacsonyabb lehet a betakarított mennyiség, a globális búzatartalékok így is tovább nőhetnek.

Átlag alatti német gabonatermés

Az idei hőség és a szárazság rányomta a bélyegét a német gabonatermésre, amely a Német Gazdaszövetség (DBV) aratási mérlege szerint kissé alulmúlta az eddigi átlagot – számol be az agrarheute.de.