Back to top

Változatlanul intenzív a fellépés a vérszívók ellen

Az elmúlt héthez hasonlóan a következő napokban is teljes intenzitással zajlik az országos szúnyoggyérítési program. A kiemelt turisztikai régiók közül a sikeres Tisza-tavi és Fertő-tó környéki beavatkozás után a héten a Balaton és a Velencei-tó partján fekvő településeken fogják légi úton csökkenteni a szúnyogok számát.

Fotó: MTI - Varga György
Budapesten a sokéves átlagot meghaladó mennyiségű májusi eső hatására továbbra is sok a szúnyog, ezért a következő napokban megnövelt területen végeznek légi és földi gyérítést csaknem 8 ezer hektáron. Kezeléseket végeznek a III., IV., XI., XIII., XVI., XVII., XXI., XXII., és XXIII. kerületben. Szolnok környékén is folyamatos a szúnyoginvázió, ezért a térségben újabb permetezés kezdődik a hét közepétől. Az idei szezonban először lesz kiterjedt kezelés Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyében, folytatódik az irtás Tolna és Vas megyében, a Dráva mentén, a Csepel-sziget településein, Komárom, Baja és Mohács térségében. A Szigetközben a változékony, szeles idő miatt részben elmaradtak a légi kezelések, ezek pótlása megfelelő időjárás esetén a hét első napjaiban megtörténik, ezt követik a földi kémiai gyérítési munkák.

Az országos szúnyoginvázió miatt minden eddiginél nagyobb területen, minden eddiginél több településen dolgoznak a szakemberek a helyzet javításán.

A múlt héten 120 ezer hektáron gyérítettek, a következő hetekben hasonló intenzitással zajlanak a kezelések az ártalom csökkentéséig. A rovarszakértők folyamatosan mérik, hogy az ország mely területén van a legtöbb szúnyog, ez alapján dől el, hogy hol a legsürgősebb a beavatkozás. Az intenzív védekezési munkák mindaddig zajlanak, amíg sikerül elfogadható szintre csökkenteni a szúnyogártalmat.

A héten összesen 477 településen és 9 budapesti kerület belterületén permetezik a szúnyogokat. Az, hogy melyik településen mikor permeteznek, elérhető a katasztrófavédelem weboldalán a heti programok menüpontnál.

Az érintett települések külön-külön értesítést kapnak a munkák időpontjáról. A katasztrófavédelem által szervezett szúnyoggyérítést az önkormányzatok saját költségvetésük terhére kiegészíthetik.

Eső után a kertekben minden edényben, lavórban, vödörben és kaspóban összegyűlik annyi víz, amennyiben már kifejlődnek a szúnyoglárvák. Ha nincs szükségünk a vízre, öntsük ki ezeket, ha pedig szükségünk van rá, akkor fedjük le, és máris nagymértékben hozzájárulunk a szúnyoggyérítés sikeréhez. A szúnyogok a sűrű növényzetben bújnak meg nappal, ezért ha rendszeresen lenyírjuk a füvet otthon, kevesebb szúnyoggal fogunk találkozni a kertben.

Forrás: 
Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A spanyolviaszt találták fel a német pártok a húsadóval, de még azt is rosszul

Érdekes véleménycikket írt a német agrarheute.com portál munkatársa a tervezett húsadóval kapcsolatban. Azt fejti ki, hogy Németországban civil kezdeményezésre már működik egy hasonló, ám valóban jól kitalált rendszer. Miért nem inkább amögé áll be a törvényhozás? – teszi fel a kérdést.

Méhbarát tojások: a szabadtartású tyúk esete a poszméhekkel

Egy nagyszabású projekt indult a beporzók védelmére: a cél, hogy a gazdák adjanak át a területükből egy kis részt a méheknek. Az eredmény önmagáért beszél, hiszen a méhek száma 55 százalékkal nőtt a korábbi évhez képest.

ASP Bulgária: A termelők tüntettek, hogy ne kelljen leölniük állataikat

Az afrikai sertéspestis (ASP) terjedése elérte már Bulgáriát is, bár erről eddig keveset hallhattunk. Sajnos, a betegség itt a házisertés-állományt is érinti olyannyira, hogy az elmúlt hetekben mintegy 130 000 állatot kellett leölni a vírus megjelenése miatt az ország nagy, kereskedelmi gazdaságaiban.

Az atka a méhek vérét szívja?

Az utóbbi 50 évben az a nézet uralkodott, hogy a varroa a méhek vérével, a hemolimfával táplálkozik, mint ahogy a kullancs vérrel. A legújabb kutatások szerint ez az álláspont nem igaz. Sőt, mára már az is igazolódott, hogy a varroa kártételében a legnagyobb kárt a vírusok okozzák, amelyeket az atka hordoz és visz át a méhekbe, illetve terjeszt és visz át más méhcsaládokba.

Hivatalos: Szerbiában megjelent az afrikai sertéspestis

Az afrikai sertéspestis (ASP) járvány hivatalosan is megjelent Szerbiában, Mladenovac környékén. Branislav Nedimović mezőgazdasági miniszter kedden elmondta, hogy megérkeztek a madridi laboreredmények, amelyek kimutatták az ASP-t.

Ne feledkezzünk meg kedvenceinkről az ünnepi tűzijáték alatt!

Az augusztus 20-i nemzeti ünnepet várhatóan az ország számos településén tűzijátékkal teszik emlékezetessé az ünneplők. A tűzijáték fénye és a hangos durranások megijesztik a kutyákat, ezért fontos, hogy nyugalmuk biztosításáról és ösztönös menekülésük megelőzéséről a gazdák időben gondoskodjanak.

Afrikai sertéspestis pusztít Szlovákiában

A szlovák földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztérium július 25-én bejelentette, hogy a tőketerebesi járásbeli Örös (írják Őrösnek is) községben afrikai sertéspestist diagnosztizáltak. Az egyik ottani háztáji tenyészet mind a négy egyedét megsemmisítették az állategészségügyi felügyelők, bár csak az egyik állatban mutatták ki a fertőzést.

ASP: a piac megremegett, de nem dőlt be

Az InterPIG és az AgriBenchmark Pig Network, a két sertéságazati szakértőket tömörítő nemzetközi szervezet közös éves találkozójára július 1–4. között került sor Pekingben. A NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet negyedik éve tagja e két csoportnak. A rendezvény fókuszában a vendéglátó Kína sertéságazatának fejlődése és az afrikaisertéspestis-járvány regionális, illetve globális piaci hatásai álltak.

Folytatódik a szúnyoggyérítés

Az elmúlt hetekben átlagos mértékű volt a szúnyogártalom, ezért kevesebb helyen kellett beavatkozniuk a szakembereknek.

Egy kis eső rekordtermést hozhat

Jól teremnek a gyümölcsfélék és sokat ígérnek a szántóföldi növények a Vajdaságban, vagyis mint általában, idén sem a terméseredmények jelentik a gondot a szerbiai gazdálkodók számára, hanem a többlettermelésből eredően alacsony felvásárlási árak. Ennek tudható be, hogy a kiadós gyümölcstermés nagy részéből pálinka készül, és hogy a júliusban tárolókba került búzát sem sietnek értékesíteni a termelők.