Back to top

„Cserebogár, sárga cserebogár...”

Amíg a cserebogárról sokaknak Petőfi Sándor címbeni verssora jut eszébe, mi, erdészek elsősorban a kártevőre gondolunk. Számos faja közül ugyanis a májusi és az erdei cserebogár tetemes károkat okoz az erdősítésekben is.

Mindkét cserebogárfaj élete a talajban kezdődik és a lombkoronában ér véget. Ahogy tavasszal melegszik az idő, a talajban áttelelt bogarak előbújnak, és táplálkozni kezdenek: lerágják a fák, bokrok leveleit, akár tarra is.

Kedvencük a tölgy, a vörös tölgy, a cser.

A megtermékenyült nőstény bogarak aztán visszabújnak a talajba, lerakják a petéiket, majd újra feljönnek és táplálkoznak. Ezt kétszer, néha háromszor is megismétlik, majd elpusztulnak, szabad életük három-négy hét alatt véget ér. A nagyobb gond csak ekkor kezdődik: a talajba rakott peték nedvesség hatására megduzzadnak, kikelnek belőlük az álcák (pajor), és elrágják a facsemeték gyökereit. Nem válogatósak, bár leginkább a tölgyfajokat szeretik. Egy négyzetméternyi erdőtalajban akár 100-200 pajor is lehet. A kikelést követő harmadik évben a pajorok 4-6 centiméteresre is megnőhetnek, és ezek már a többéves fák vastag gyökereit is képesek elrágni.

Májusi cserebogár
Májusi cserebogár
Hazánkban a májusi cserebogár álcája három évig fejlődik, a harmadik nyár derekán a pajorok abbahagyják a rágást, mélyebbre húzódnak, ott bebábozódnak, átalakulnak, és kifejlett cserebogárként telelnek át. A következő tavasszal pedig minden kezdődik elölről.

Ennek következtében háromévente várható erősebb rajzás.

Magyarországon a májusi cserebogárnak három törzse él, ezek különböző években rajzanak, és más-más területeket foglalnak el,

de azok között vannak átfedések. Leginkább a homokterületeken, így például Dél-Somogyban, a Nyírségben, a Kiskunságban okoznak súlyos gazdasági károkat. Az ismétlődő aszályos évek, a talajvízszint csökkenése, a klímaváltozás egyaránt segíti a cserebogarak terjeszkedését.

Erdei cserebogár
Erdei cserebogár
Az erdei cserebogár fejlődése, életmódja hasonló, de egyes források szerint a pajorok nem három, hanem négy évig fejlődnek a talajban. Kevésbé melegigényes faj, kedveli a zárt, hűvösebb mikroklímájú gyertyános-tölgyeseket is. Kártétele a májusi cserebogáréhoz hasonló mértékű.

A cserebogarak okozta kárt megelőzni, elhárítani és nem felszámolni kell.

E két rovarfaj ellen minden esetben hatékonyan kell védekeznie az erdőgazdálkodónak, különben pusztulásra ítéljük a homoki erdőfelújításainkat.

Meg kell előzni a peték lerakását a talajba, el kell pusztítani a rajzófákon rágó cserebogarakat. Ehhez elegendő háromévenként helikopterről lepermetezni a kirajzott egyedeket az erdősítések körül, illetve azok közvetlen közelében. Ha ezt nem tesszük meg, a szépen fejlődő erdősítéseink visszafertőződnek pajorral és kárba vész az addigi munkánk.

A fertőzött területeken emellett a talajban is el kell pusztítani a pajorokat, teljes talajfertőtlenítéssel, sorkezeléssel, vagy úgynevezett csöves technológiával, amikor a nyár folyamán a gyökérzónába juttatják a rovarölő szert.

A felhasználható rovarölő szerek köre egyre szűkül, és a légi növényvédelem is csak korlátozottan végezhető.

Mivel súlyos erdővédelmi problémáról van szó, újabb védekezési módszerekkel is próbálkoznak a szakemberek, közülük a biopreparátumok alkalmazása tűnik a legígéretesebbnek.

Hosszú távon előnyös lenne a homokterületek vízgazdálkodásának javítása is, és mivel országos méretű a gond, az érintett erdőgazdaságok és a növényvédelmi szakemberek közötti szorosabb együttműködésre lenne szükség.

Dr. Vidóczi Henriett
SEFAG Zrt.

Fotók: Dr. Vidóczi Henriett, Csóka György

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kertek természetesen

A természetes kertek alkotói olyan megoldásokat igyekeznek tudatosan alkalmazni, amelyek a természetben is megtalálhatóak. A Kertbarát Magazin korábbi számában már kitértünk a Green City-szellemiségű kertek csapadékvíz-megőrző megoldásaira, illetve honos fajokon alapuló sokszínű növénytársulásaira; ezen a gondolatsoron tovább haladva most vizsgáljuk meg a természetesség jegyében a kert más elemeit is.

Erdők a főváros szomszédságában

A magyar erdők az ország leglátogatottabb turisztikai célpontjai. Ezen belül is kiemelkedik Budapest térsége. A fővárosi és az azt körülölelő erdők 2 millió ember számára nyújtanak természetes környezetet, nélkülözhetetlen tiszta ivóvizet, jó levegőt. Mindez magától értetődőnek tűnik, valójában azonban komoly munka eredménye, amelyen már 50 éve dolgoznak a Pilisi Parkerdő erdészei.

Méhbarát tojások: a szabadtartású tyúk esete a poszméhekkel

Egy nagyszabású projekt indult a beporzók védelmére: a cél, hogy a gazdák adjanak át a területükből egy kis részt a méheknek. Az eredmény önmagáért beszél, hiszen a méhek száma 55 százalékkal nőtt a korábbi évhez képest.

Már a toxintartalmat is vizsgálják

A sok csapadék kedvezett a kórokozók fertőzésének az ipari paradicsom állományokban is. Arra azonban különösen vigyázni kell a termesztőknek, hogy a védekezés során betartsák az élelmezés-egészségügyi várakozási időket, és a termésben kimutatható szermaradék véletlenül se haladja meg a megengedett értéket. Az alternáriás betegség elleni megelőző védekezés pedig más szempontból is fontos lett.

A majortól a kolostorig: salföldi időutazás

Ősmagyar állatfajták várják a mezőgazdaság kedvelőit a Salföldi Majorban, a Balaton-felvidéken, ahol a megelőző korok állattartásába, a falusi életébe is bepillanthatunk. Akik kedvelik a túrát, azok az állati kalandok után a falu átellenes határában felkereshetik a festői környezetben megbúvó, 800 éves, pálos kolostor romjait is.

Életveszélyes a lébényi erdő

Gombás fertőzés miatt néhány éven belül teljesen eltűnhet a kőrisfa Magyarországról. A betegség következtében gyökerestől fordulnak ki a gyakran több mázsás fák, komoly károkat okozva a környezetükben. Lébény határában a hóvirág-tanösvényt veszélyezteti a kőrispusztulás, szeles időben életveszélyes is lehet a séta a beteg fák miatt, hívja föl rá a figyelmet a település önkormányzata.

Növényvédelmi előrejelzés – Kártevőinvázió

Poloska, poloska, poloska… és persze selyemfényű puszpángmoly, amerikai lepkekabóca és amerikai szőlőkabóca – egyre nagyobb tért nyernek kertjeinkben az invazív kártevők. Utóbbi ellen ráadásul kötelező védekezni, támogatás is jár rá.

Álarcos banditák fosztogatják Németországot

De nem csak Németországban, hanem Hollandiában, Belgiumban, Ausztriában és hazánkban is portyáznak. Brit lapok arról is cikkeztek már, hogy ezek az invazív sötét maszkosok lerohanják egész Németországot és Európát – aminek aztán végül meg is lett a valóságalapja. Az itthoni viszonyok alapján megszállásról korántsem beszélhetünk, de elvétve mindig akad egy-két bandita, aki elvéti a lépést.

Vadgazdának, mezőgazdásznak egyaránt megérné

A globális népességnövekedés hatására egyre több és nagyobb területet vonnak mezőgazdasági művelés alá népélelmezési okokból, ami jelentős élőhely-romlással és -vesztéssel jár. Az egysíkú, nagytáblás monokultúrák a vad számára nem biztosítják a megfelelő élőhely-szükségletet, amit egyes vadfajok állománycsökkenéssel jeleznek vissza a vadgazda felé.

Nyári zsongás a kaszálóréteken

Tombol még a nyár, jótékony esőzések és kártékony zivatarok enyhítik a nyári forróságot és aszályt. A gazdák sem ennek, sem annak nem örülnek - az a jó, ha az időjárást elkerülik a szélsőségek, a csapadék és a száraz meleg váltakozva érkezik. Sajnos sok múlik azon, hogy milyen haszonnövényt vagy állatot választott a gazda, és a szükséges kezeléseket jókor végzi-e el.