Back to top

A Rába vízminőségét és ökológiai állapotát vizsgálják magyar és osztrák szakemberek

A Rába vízminőségét és ökológiai állapotát vizsgálja egy magyar-osztrák együttműködéssel, európai uniós támogatással megvalósuló projekt - közölte kedden az MTI-vel a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság.

Az ezredforduló körül a Rába habzása komoly problémát jelentett Szentgotthárd térségében, megszüntetése érdekében az osztrák és a magyar szakemberek közös akcióprogramot dolgoztak ki és hajtottak végre. A vízminőség javítását szolgáló lépések közé tartozott például a Lapincs Rábát is szennyező sóterhelésének csökkentése, ennek érdekében a fürstenfeldi geotermikus erőmű bezárása, és az is, hogy a Boxmark jennersdorfi, feldbachi, majd később wollsdorfi bőrgyárában korszerű víztisztító berendezéseket szereltek fel.3

A mostani közös projekt célja annak megállapítása, hogy milyen hatással voltak az elmúlt évek beavatkozása a Rába folyóra és annak vízgyűjtő területére.

A 2021 végéig az INTERREG V-A Ausztria Magyarország Együttműködési Program 2014-2020 keretében megvalósuló projekt összköltsége 601 ezer 840 euró, amelyből 352 ezer 800 eurót az osztrák partner, 249 ezer 040 eurót pedig a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság használhat fel.

A projekt területe a Rába egészét felöleli Arzbergtől Győrig, valamint kiterjed a Rába jelentős mellékvízfolyásaira a Lapincs, Pinka, Sorok, Perint, Répcé patakok és Marcal folyó torkolati szakaszaira is.

A szakemberek szerint, a vizsgálat egyrészt átfogó képet ad a folyót érő jelenlegi terhelésekről,

másrészt eredményei alapján újabb, a vízminőség javítását, az ökológiai egyensúly fenntartását szolgáló intézkedésekre vonatkozó javaslatok fogalmazódhatnak meg, amelyeket beépíthetnek a már elfogadott vízgyűjtő-gazdálkodási tervekbe.

A tervek szerint a magyar és az osztrák szakemberek 51 mintavételi ponton egyszerre vesznek majd mintát, az ezekből nyert fizikai, kémiai és biológiai adatokat laboratóriumokban elemzik, a kapott eredményeket pedig a további javaslataikkal együtt a projekt kétnyelvű záródokumentumában összegzik.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ők a világ leggyorsabb madarai

Hihetetlennek hangzik, de a szirti sas elérheti a 320 km/óra sebességet. A vándorsólyom pedig még ennél is gyorsabban tud repülni.

Mi lenne velünk fák nélkül?

Az Amazonas térségében égő tüzek nem csak lokálisan szinten okoztak óriási károkat, az egész világ érzi pusztító hatását. Ennek tükrében merült fel a kérdés, hogy az emberiség túlélése mégis mennyiben függ a fáktól?

Karsztvidékek és legendák a Mecsekben

A baranyai Komlóhoz közeli erdőrész álmodó, nagy csendjét 1927-ben zakatoló mélyfúró gép lármája verte fel – a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. szenet kutatott a völgyben. Egy tavaszi napon a fúrólyukból váratlanul meleg víz tört fel. A tizenöt méteres vízoszlop csodálatos látványa a mérnökökben csalódást keltett, így elrendelték a furat betömését.

Húsmentes csirkeszárnyakkal kísérletezik a KFC

A Yum! Brands étteremhálózat bejelentette, hogy növényi alapú hústermékeket tesztel, melyekből csirke nuggets-et és csirkeszárnyakat készítenek majd.

A gabonák vad rokonai jelenthetik a megoldást a klímaváltozásra

Élelmiszernövényeink vadon termő rokonai óriási genetikai változatosságot hordoznak magukban. Ezek között a gének között pedig megoldást találhatunk arra, miképp tudjuk "klímaállóvá" tenni kultúrnövényeinket is.

Egy kihaltnak hitt orchidea bukkant fel újra a Kisalföldön

Az őszi füzértekercs (Spiranthes spiralis) ritka, nyár végén, kora ősszel virágzó orchideafélénk. Hazánkban elsősorban a Zalai-dombságban, a Balaton-felvidéken és a Mezőföldön ismertek előfordulásai. A Kisalföldön kihaltként tartották számon, utolsó ismert előfordulása a Győrszentiván melletti Ujmajor volt, ahol Polgár Sándor gyűjtötte 1934-ben.

Ma kezdődik az Ifjú Kócsagőr Program országos döntője

Háromnapos programsorozat keretében mérkőznek meg egymással az Ifjú Kócsagőr Program országos döntőjének résztvevői szerdától péntekig. A cél az, hogy felkeltsék a 18-24 éves korosztály érdeklődését az értékteremtő programok iránt, betekintést nyújtson a természetvédelembe, valamint bemutassa és népszerűsítse a gyakorlati terepi természetvédelmi munkát.

Évi 17 milliárd öntözésfejlesztésre

A klímaváltozás miatt is kulcsfontosságú az öntözésfejlesztés, a vízgazdálkodás hatékonyabbá tétele a hazai agrárium versenyképességének növeléséhez. E téren – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közreműködésével – számos előremutató lépést tett és tesz a kormányzat.

A finnek szerint az EU-nak bojkottálni kéne a brazil marhahúst az Amazonasért

Mika Lintila finn pénzügyminiszter szerint az EU-nak meg kéne szüntetnie a brazil marhahús és szója importját az Amazonas erdőtüzek miatt.

A lepke, ami az embernek hála hódította meg a világot

A fehérlepkék ("káposztalepkék") közé tartozó répalepke az egyik legigénytelenebb inváziós faj a világon, mely mára szinte mindenhol elterjedt, ahol mezőgazdasági művelést folytatnak. Egy friss tanulmány most arra igyekszik választ adni, hogyan segítette az emberi tevékenység a lepke világhódító útját az elmúlt pár ezer év alatt.