Az előadásokon tulajdonképpen áttekintették a román tarka fajta eredményes tenyésztéséhez szükséges kutatások legújabb eredményeit. Az érdekeltek teljes képet kaphattak arról, hogyan gazdálkodjanak a lehető leghatékonyabban, a szarvasmarha takarmányozásától kezdve, a gondozásán és a tej minőségének megőrzésén át a feldolgozásáig és az értékesítéséig. Az résztvevők közötti őszinte és nyílt beszélgetésekben azokat a problémákat sem kerülték el, amelyekkel a román tarkát tenyésztőknek szembe kellett nézniük az utóbbi időben.
|
A román tarkát az 1870-ben behozott Simmental fajtával való keresztezésből „fejlesztették” ki. Az első hivatalos tenyésztő egyesület 1930-ban Medgyesen alakult meg. Intézményesített formában az 1950-es években kezdték megalapítani a fajta jellegzetességeinek fenntartásához szükséges mesterséges termékenyítő központokat. 1959 óta léteznek Romániában úgynevezett állatnemesítő állomások, amelyeknek feladatai közé tartozott a fajtiszta tenyésztés ellenőrzése. A Simmentali a legrégebbi szarvasmarhafajta Európában. A világ második legnagyobb állományaként tartják nyilván, mintegy 43 millió egyeddel.
A belőle kifejlesztett, a hazai klímához és földrajzi adottságokhoz legjobban alkalmazkodó román tarka fajta romániai állománya 376 ezer egyedből áll, ebből 131 ezer tejének a minőségét ellenőrzik (2017-es adatok). Az állomány mintegy 50 százaléka vegyes – tej- és húshasznúak –, 20 százalékát kizárólag a húsáért, 30 százalékát pedig a tej értékesítése céljából tenyésztik. Átlagosan 6500 liter tejet termelnek havonta, 4 százalékos zsír- és 3,5 százalékos fehérjetartalommal. A felnőtt állatok tömege eléri a 650-700 kilogrammot, a bikák 1 éves korukban már 500 kilogrammosak. Jó tartásban naponta 1400 grammal gyarapodnak a borjak. Egy közepes állományú farmon akár 10 ezer liter tejet is termelhetnek egy laktációs időszakban. A fajta előnye, hogy rövid időn belül hasznosíthatók kizárólag tej- vagy hústermelésre.
Az üszők intenzív tartással 1 év alatt elérik a 400 kilogrammot, aminek 50-58 százaléka jó minőségű hús. A fajta könnyen tartható mind hagyományos, mind nagyüzemi körülmények között. Évente egyszer borjadzik, amivel biztosítható az állomány folyamatos utánpótlása. Domboldalakon, szubalpesi, valamint hegyvidéki kaszálókon egyaránt kiválóan legeltethető. Egészséges, kevés orvosi ellátást igénylő fajta, ezért különösen népszerű a változatos domborzatú és klímájú országokban. A Simmental fajtákkal együtt mintegy 30 országban tenyésztik, nemcsak Európában, hanem Dél-Amerikában, Afrikában, és még Japánban is. Legújabban Kínában is egyre nagyobb teret nyer. |
A konferencián elhangzott, hogy a fajta kiváló jellegzetességei ellenére az utóbbi években csökken az országos állomány. Jelenleg mintegy 350 ezer egyedet tartanak nyilván. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy lassan felszámolják az 1–10 tehénből álló kicsi, önfenntartó háztáji gazdaságokat. Ennek több oka van: egyrészt megöregedett a vidéki lakosság és az 50–60 év fölöttiek lemondanak az állattenyésztésről, a fiatalok pedig nem folytatják a munkát, hanem városba költöznek, vagy külföldön keresnek munkahelyet. Ez nemcsak egy-egy család vesztesége, ugyanis
A háztáji gazdaságok felszámolása elszegényedéshez, elvándorláshoz vezet az olyan domb- és hegyvidéki falvakban, ahol az állattenyésztés volt a kizárólagos jövedelemforrás.
|
A tanácskozás idején Marosvásárhely főterén rendezett termékbemutatóra olyan cégeket hívtak meg Maros és a környékbeli megyékből, amelyek kizárólag román tarka szarvasmarhától származó tejet dolgoznak fel, és áruikkal már nemcsak a hazai piacon, hanem külföldön is jelen vannak. Ezzel azt próbálták bizonyítani a rendezvényt szervezők, hogy ha mind a tenyésztők, mind a tejfeldolgozók odafigyelnek a minőségre, ha folyamatosan bővítik kínálatukat (ízekkel, előállítási módszerekkel stb.), akkor piacképes terméket lehet előállítani és forgalmazni, azaz nyereségesen tudnak termelni.
|
Elsősorban a támogatásoknak köszönhetően, az utóbbi időszakban valamelyest nőtt a nagyobb, 100 egyednél több állatot tartó farmok száma. Ezek a nagygazdák kizárólag üzletszerű vállalkozásokként működtetik gazdaságaikat, mégis, kevésnek sikerül közülük olyan biztos jövedelemre szert tennie, hogy a támogatások megszűnésével is fenntartható legyen a gazdaságuk.
Nagyon kevés az 50–100 egyed közötti állatot tartó közepes családi gazdaság. Akik ilyen méretben gazdálkodnának, azok egyrészt nem rendelkeznek elegendő jövedelemmel ahhoz, hogy megfelelően gépesítsék a farmot, így teljes mértékben kiszolgáltatottak a pályázati lehetőségeknek.
Legjobb esetben vegyes gazdálkodást folytatnak: növénytermesztéssel, szőlővel, gyümölcsössel foglalkoznak, vagy van más munkahelyük, megélhetést kiegészítő forrásuk.
A kiöregedés mellett a munkaerőhiány az erdélyi vidék legnagyobb gondja. Ehhez társulnak a szakoktatás hiányosságai, ugyanis megszűntek a szakgimnáziumok. (Alig két magyar tannyelvű középiskolai osztályvonal létezik Erdélyben.) A romániai mezőgazdasági oktatás csak papíron létezik, a gyakorlatban messze elmarad a korszerű követelményektől. Nincs olyan középfokú szakember, aki dolgozzon a számítógépes vezérlésű mezőgazdasági gépeken, modern tejfeldolgozó üzemekben. Más országokban a mezőgazdasági szakiskolák szerződést kötnek farmokkal, így biztosítják a szakmai gyakorlatot, amihez megfelelő támogatási kereteket nyújt az oktatási tárca. Ez csak elképzelések szintjén maradt Romániában, ami igencsak fékezi a fejlődést a mezőgazdaságban.
Az utóbbi időben a különböző hazai és uniós támogatásoknak, pályázatoknak köszönhetően jutott pénz az ágazatra. A tőkebeáramlás láthatóan konkretizálódott, hiszen vannak már korszerű, az európai elvárásoknak megfelelő állattenyésztő gazdaságok, emellett modern tejfeldolgozó egységek is létesültek. Viszont gond van az értékesítéssel.
Ez is hozzájárul ahhoz – az elöregedés és a munkaerőhiány mellett –, hogy bizonytalan a szarvasmarha-tenyésztés jövője. Az ideális az lenne, ha Erdélyben, Romániában is kialakulnának az olyan családi gazdaságok, amelyekben apáról fiúra, nemzedékről nemzedékre száll a farm, amelyekben a tágabb család – a rokonokkal együtt – megfelelően felszerelve, gépesítéssel akár 100 fős állatállományt is kiválóan el tud látni. Jelenleg a kiváló körülmények között tenyésztett, fajtiszta román tarka akár havi 7000–8000 liter tejet is adhat, ami más itteni fajtákhoz képest igen jó eredmény. Ez ösztönzően hatna – ha nem lennének a korábban említett hátráltató tényezők.
|
Sician Valer Radu, a főszervező Semtest BNV igazgatója lapunknak azt nyilatkozta: „Meg kell érteniük a szakterületen lévőknek, hogy a szakmát oktató intézmények, az állatnemesítő állomások, a tenyésztők és a farmerek összefogása teheti erősebbé az ágazatot. A fajta minőségi jegyeit fejlesztő kutatás nélkül nincs nyereségorientált gazdálkodás, tenyésztők nélkül nincs kutatás, anyagi támogatás és piacgazdálkodás nélkül nincs gazdasági biztonság, emellett ugyanilyen fontos ebben a láncban a korszerű egyetemi és középfokú szakmai oktatás is. Nem szabad megfeledkezni a feldolgozóegységekről, és a modern eszközökkel végzett marketingről és menedzsmentről sem, mert ezek elengedhetetlenek ahhoz, hogy bizalom épüljön ki a termékelőállítók és a fogyasztók között. Ez az összefogás biztosítja a román tarka szarvasmarha-tenyésztők jövőjét a szakágban, és ezt erősítette meg a harmadik országos rendezvény – foglalta össze a szakmai esemény lényegét az állatnemesítő állomás vezetője. |
A szakágazatra vonatkozó törvények megfelelő jogi keretet biztosítanak. Ez év januárjában megjelent az EU 2012-es irányelveit magába foglaló új állattenyésztési törvény, amelynek alkalmazási szabályzatát a minisztériumnak még ki kell dolgoznia. A konferencián részt vevő mezőgazdasági államtitkár arra kérte a szakmai szervezetek képviselőit, hogy a hazai konkrétumokat figyelembe véve jöjjenek javaslatokkal, hogy a farmerek érdekeinek megfelelő alkalmazási norma kerüljön ki a minisztériumból. A beszélgetéseken az is elhangzott, hogy meg kell erősíteni a szakmai szervezetek, társulások, egyesületek szerepét a gazdák életében.
A Szamos-Aranyos Szövetkezetnek évi több millió eurós pénzügyi forgalma van, tagjai pedig csak nyernek abból, hogy piackutatási és egyéb üzleti feladatokat átvállalt a társulás.
Mi több, tavaly a konferenciát szervező Semtest BNV a hagyományos partnerországokon, Ausztrián és Németországon kívül szaporítóanyagot juttatott el Líbiába, Szerbiába és Kínába is. Nőtt az állatexport is: tavaly 700 ezer borjút vittek ki az országból. Ebből Törökországba, Spanyolországba, legújabban pedig Izraelbe és Jordániába is nagyobb mennyiség jutott. A húshasznosításra, kivitelre szánt üsző ára eléri az 1500-2000 eurót, vagyis kiváló jövedelemforrás lehet a szarvasmarha-tenyésztő gazdáknak.
|
|
Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni magyar gazdák programjairól a
