Back to top

Rovarölő a biológiai művelésű talajokban is

Egy svájci kutatócsoport neonikotinoidokat talált a biológiai/ökológiai művelésű talajokban is.

Egy svájci felmérés szerint a biológiai/ökológiai művelésű talajokban is megtalálhatóak a neonikotinoidok. A kutatók ezt 702, Észak-Svájcból származó minta alapján állapították meg, melyek hagyományos művelésű illetve biológiai/ökológiai művelésű területekről vettek.

Elpusztult méh
Fotó: Hevesi Mihály

Ennek magyarázata, hogy a rovarölő:

  • a csávázott vetőmag vetése, ill. a permetezés során szétszóródik;
  • a talajvízzel szétterjed;

A mért biológiai művelésű talajok neonikotinoid koncentrációja 70 szer kisebb, mint a hagyományos művelésű talajoké.

Annak valószínűségé, hogy a kisebb koncentrációnak nincs pusztító hatása a beporzókra ugyan alacsony, de nem zárható ki. A kutatók a neonikotinoidok használatának csökkentését javasolják.

A tanulmányt a Journal of Applied Ecology szakfolyóiratban publikálták először.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/Deutsches Bienenjournal 2019/7

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Afrika válhat a méztermelés fellegvárává

Egy kanadai segélyszervezet révén három hetet töltöttem Etiópiában méhész szakértőként. Már az előkészületek során rá kellett döbbenjek, hogy abszolút félretájékozott vagyok erről a százmillió lakosú országról, ami tízszer akkora területű, mint Magyarország.

60 ezer méh és 50 kilogramm méz a plafonban

Hatalmas lépesméz mennyiségre bukkant Paul Wood ausztrál méhész egy brisbane-i nő otthonában, a mennyezet alatt.

"Védőoltás" méhbetegségek ellen - egy felfedezés lehetőségei

A méhek egymás etetése során ismerik meg a lehetséges korokozók génjeit, melyek ellen aztán küzdeni is képesek. A kérdés, hogy ennek alapján "oltóanyagok" is létrehozhatóak-e a méhek egészségének védelmében.

500 millió méh pusztult el Brazíliában

Csak Rio Grande do Sul szövetségi államban 400 millió méhtetemet találtak, a méhészek négy államból jelezték a kolóniák tömeges pusztulását.

Az atka a méhek vérét szívja?

Az utóbbi 50 évben az a nézet uralkodott, hogy a varroa a méhek vérével, a hemolimfával táplálkozik, mint ahogy a kullancs vérrel. A legújabb kutatások szerint ez az álláspont nem igaz. Sőt, mára már az is igazolódott, hogy a varroa kártételében a legnagyobb kárt a vírusok okozzák, amelyeket az atka hordoz és visz át a méhekbe, illetve terjeszt és visz át más méhcsaládokba.

Folytatódik a szúnyoggyérítés

Az elmúlt hetekben átlagos mértékű volt a szúnyogártalom, ezért kevesebb helyen kellett beavatkozniuk a szakembereknek.

Talajtakaró növények vagy komposzt?

A talaj szervesanyag-tartalmáról régóta tudjuk, hogy a gazdálkodók hasznára válik. Az ezekben a szerves anyagokban található szénvegyületek táplálékként szolgálnak a talajban lakó mikrobáknak, melyek aztán a növények számára is felvehető, értékes tápanyagot termelnek. A mikrobák, talajlakó rovarok és egyéb élőlények életműködéseik során javítják a talaj szerkezetét és vízmegtartását.

Korszerű, gazdaságos növényvédelem

Az idén tovább folytatódott a gyümölcstermesztés korszerűsítését célzó együttműködés, amely szakmai előadásokkal és bemutatóval hívta föl újból a figyelmet a gazdaságos növényvédelmi megoldásokra a Tolna megyei Lengyelben. A 2018-ban indult program foglalkozik a gyümölcstermesztés korszerűsítésének időszerű kérdéseivel, a precíziós gazdálkodás adta lehetőségekkel. Hagyományteremtésre is törekednek.

Egy kis eső rekordtermést hozhat

Jól teremnek a gyümölcsfélék és sokat ígérnek a szántóföldi növények a Vajdaságban, vagyis mint általában, idén sem a terméseredmények jelentik a gondot a szerbiai gazdálkodók számára, hanem a többlettermelésből eredően alacsony felvásárlási árak. Ennek tudható be, hogy a kiadós gyümölcstermés nagy részéből pálinka készül, és hogy a júliusban tárolókba került búzát sem sietnek értékesíteni a termelők.

Környezetbarát védelem a súlyos paradicsombetegség ellen

A paradicsom sárga levélgöndörödés betegséget (tomato yellow leaf curl disease - TYLCD) egy vírus okozza, mely a világ paradicsomtermelésének egyik legnagyobb veszélyeztető tényezője, mivel hatalmas gazdasági károkat okoz. A legtöbb termesztő intenzív vegyszerezéssel védekezik ellene, ami azonban sokszor nem elég hatékony, és ráadásul veszélyt jelent a környezetre és az emberi egészségre.