Back to top

Vidék él és élni akar

Az Agrárminisztériumban július 2-án jelentették be a Zártkerti Revitalizációs Program idei pályázati felhívását. Az agrártárca 2015-ben indította el programot, akkor még a Tanyafejlesztési Program részeként, 2017-től már önálló pályázatként hozták létre. A program célja, hogy a kistelepülések határában lévő zárt kertekben újra induljon a hagyományos gazdálkodás.

Hazánkban megközelítőleg 200 000 hektár jelentősen elhanyagolt állapotban lévő zártkerti ingatlan található. Jellemzően a település határában lévő, főként apróparcellás területek, a legtöbb esetben rendezetlen tulajdonviszony folytán műveletlenek.

Nagy István, agrárminiszter a pályázati felhívás sajtótájékoztatóján a kert jelentőségére hívta fel a figyelmet. „A kert hozzájárul ahhoz, hogy a vidék élhető és kívánatos legyen. Emellett vidéki közösségeket és munkalehetőségeket teremt.”

Fotó: AM/Pelsőczy Csaba

Tavaly a Hermann Ottó Intézet Nonprofit Kft.-hez 688 db támogatási kérelem érkezett, melyben több mint 6,5 milliárd forintos támogatási összeget jelöltek meg.

2019-ben települési önkormányzatok, illetve ezek konzorciumai pályázhatnak a támogatásra, amennyiben vállalják az ingatlanokon meglévő genetikai sokféleség megőrzését, a mezőgazdasági hasznosítást elősegítő infrastrukturális háttér fejlesztését, valamint a külterületeken folytatott szőlő- és gyümölcstermesztés fennmaradását.

A pályázat keretében támogatható tevékenységek:

- zártkertek, kiskertek megközelítését szolgáló utak javítása,

- ezek csapadékvíz elvezetéséhez szükséges fejlesztések, karbantartások elvégzése,

- vízvételi hely kialakítása, kút és esővízgyűjtő rendszer kiépítése,

- villamosenergia-ellátáshoz kapcsolódó fejlesztések létesítése

- vadkerítés, vadgazdálkodási/vadvédelmi elemek építése

- területrendezés, gyümölcsfa- és/vagy szőlőtelepítés.

A pályázat során projektenként legfeljebb 10 millió forint támogatás, a villamosenergia-ellátáshoz kapcsolódó fejlesztések keretében pedig legfeljebb 20 millió forint támogatás nyerhető el.

Az utak építése, illetve a vadkerítések telepítése önállóan nem pályázható, azokat csak más fejleszteni kívánó tevékenységekkel együtt lehet megpályázni.

Fotó: AM/Pelsőczy Csaba
„A támogatás 75 százalékát még az év végéig biztosítja a tárca az önkormányzatoknak, a fennmaradó 25 százalékot pedig 2020-ban juttatja a pályázat nyerteseinek. A pályázóknak 2020 áprilisáig van lehetőségük a fejlesztéseket megvalósítani.” - fogalmazott Kis Miklós, vidékfejlesztésért felelős államtitkár. Kihangsúlyozva hozzátette, hogy a tanyák számára óriási segítséget jelent a program, nem véletlen a többszörös túligénylés.

A pályázatok szerkesztésére 07.16-07.31 között van lehetőség, a benyújtásra pedig augusztus 1-jén 8 órától egészen augusztus 8-ig van lehetőség. A pályázat eredményei októberben születnek meg.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Még tart a szemléletformálás

Lassan, de változik a magyar fogyasztók hozzáállása, a vásárlók egyre inkább a jobb minőséget képviselő, magyar eredetű, esetenként akár a drágább termékeket keresik – azonban még korántsem ért véget a folyamat, véli Zsigó Róbert.

Nagy István: megújítjuk a nemzetipark-igazgatóságokat

Az agrárminiszter sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy a nemzetipark-igazgatóságok által végzett feladatok nagy mértékben bővültek az elmúlt időszakban, ehhez pedig a szervezeti struktúrának is törekednie kell. Az átalakítások részeként a 10 igazgatóságon belül 41 természetvédelmi feladatokat ellátó tájegységet hoznak létre.

Kagylókkal tisztítják a vizet

A kagylók vízszűrű képességén alapuló, mobil vízkezelő rendszer prototípusát dolgozta ki két magyar vállalkozás, az S+H Portfolio Zrt. és a Cement Kft.

A jelenlegi európai mézpolitika nem nyújt elegendő védelmet az európai méztermelők számára

Az európai mézpolitika teljességgel tarthatatlan, hiszen nem nyújt elegendő védelmet a laboratóriumi körülmények között létrehozott, főként Ázsiából érkező műmézekkel szemben, ezzel teljesen tönkreteszi az európai mézpiacot és a méztermelőket - jelentette ki Nagy István agrárminiszter Brüsszelben, magyar és spanyol méztermelők tüntetésén elmondott nyilatkozatában hétfőn.

AM: nem késlekedhetünk a közös agrárpolitika 2021 utáni átmeneti időszakára vonatkozó szabályainak elfogadásával

A gazdáknak a jelenlegi közös agrárpolitika (KAP) ez év végi kifutása után is meg kell kapniuk az őket megillető támogatásokat - mondta a magyar delegációt vezető Nagy István agrárminiszter a Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2020. január 27-i brüsszeli ülését követően az Agrárminisztérium (AM) hétfői közleménye szerint.

Ökológiai gazdálkodási konferencia

Március 18-án, Kecskeméten biogazdálkodási ágazat stratégiai konferenciát rendez az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet. A fókuszban az új közös agrárpolitika áll, azon belül is az ökológiai ágazat kilátásai, a fenntartható gazdálkodás kihívásai és az azokra adható gyakorlati válaszok.

Az Agrárminisztérium támogatásával helyreállíthatják a károkat a Baráthegyi Majorságban

Egymillió forinttal támogatja az Agrárminisztérium a Szimbiózis Alapítvány által működtetett rehabilitációs Baráthegyi Majorságot, az erről szóló támogatói okiratot Szinay Attila közigazgatási államtitkár adta át Jakubinyi László kuratóriumi elnök részére Miskolcon. A szociális farmot az elmúlt hetekben háromszor érte kutyatámadás, amelynek következtében összesen 22 anyakecske pusztult el.

A zöldség-gyümölcs ágazat támogatásáért fogtak össze

Együttműködési megállapodást kötött a Takarékbank és a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács az AGROmashEXPO-n. Mint azt a felek hangoztatták: szakmai képzésekkel, piaci előrejelzésekkel, információ- és tapasztalatcserével, tanácsadással segítik a zöldség-gyümölcságazat versenyképességének javítását.

Piacok aranykora

A kormány támogatásainak köszönhetően a helyi termelői piacok száma 2012 és 2019 között a két és félszeresére, 117-ről 298-ra emelkedett - mondta az agrárminiszter szombaton Nagykőrösön.

Természet- és pénztárcabarát az átgondolt téli legeltetés

A melegedő éghajlat következtében a legeltetés időszaka egyre inkább kitolódik, így különösen fontos, hogy a gazdálkodók tisztában legyenek a téma legfőbb alapvetéseivel. Ezekről beszélt lapunknak Vidra Tamás, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) természetvédelmi tájegységvezetője, aki nemcsak a természetvédelem, hanem a gazdálkodók szempontjából előnyös módszerekre is kitért.