Back to top

Attól, hogy fegyvere van, még nem gyilkos

A vadász, „a vadállomány kertésze” hivatott a természetben összefüggő területek és az ott élő vad közötti egyensúlynak a megtartását szolgálni. A vadászat hagyományokon, etikai kódexen alapuló ősi tevékenység, ami mindmáig elengedhetetlen feladatokat lát el a vadállomány bölcs hasznosításában.

Bölcs hasznosítás alatt azt értjük, amikor a vadgazdálkodás fenntartása mellett az állományt (a terület adottságaihoz mérten) optimálisan hasznosítjuk vissza úgy, hogy a következő időszakokban is fenntartható állománnyal folytatódhasson a szakszerű gazdálkodás. Ezen módszernek köszönhetően a jövőre való tekintettel lesz lehetőség vadfajaink vadászatára, miközben a vad élőhelyén más fajokkal összhangban él.

A vadász a vad és a természet egyensúlyának megtartását régmúltra visszavezethető hagyományok és szabályok szerint végzi. A vadászetika alkalmazása a vadászembernek a vadászat során mutatott magatartását tükrözi, ami megmutatkozik viselkedésében, öltözetében, a vaddal és természettel való viszonyában - hogy a teljesség igénye nélkül néhány lényeges etikai elemet kiemeljek.

Az Országos Magyar Vadászkamara a Vadászati Kulturális Egyesület közös munkájának köszönhetően 2013-ban kiadtak egy vadászati kódexet, ami a vadászember bibliájaként is funkcionálhatna. A kódex több alcímben fejti ki az általános vadászetikai követelményeket, a vadász és a vad kapcsolatának szabályszerűségeit, a vadász és vadász kapcsolatát, valamint a vadásznak a természethez való viszonyát.

Ezen elveknek mentén a vadász ember nem lehet gyilkos, ahogy a társadalmi szemlélet szerint a köztudatban él, sem kisebbségi komplexusos, aki állatok lelövésével elégíti ki mentális problémáit, hanem természetszerető, egyben természetvédő ember, aki a jelenlegi élőhelyváltozások következtében kialakult vadgazdálkodási helyzetben igyekszik a vadállomány számára a megfelelő körülményeket létrehozni, és megteremteni a természet és a vadállomány közötti egyensúlyt.

Takarmányozással, ragadozógyérítéssel, etetők, itatók telepítésével segíti a vadat kánikulában vagy cúg idején.

A vadász a legnagyobb állatvédők egyike (bármily ambivalens kijelentésnek hangzik is).

Tettekkel és nem közösségi platformokon való „komment-szájkaratéval” mutatja ki elhivatottságát az állatvédelem mellett.

(Következő cikkünkben a kódexben lefektetett etikai szabályokat ismertetjük).

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Oroszországi erdőtüzek: miért veszélyes a meggyulladt tőzegláp?

Előfordulhat, hogy az Oroszországban égő tőzeglápok maguktól nem alszanak ki, ez azért veszélyes, mert akár 100-szor több széndioxid kerül a levegőbe, mint az erdőtüzek miatt.

Magyartarkákkal tartják fenn a Böddi-szék szikes vízi élőhelyeit

Magyartarka üsző gulya érkezett a Böddi-székre, ahol a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság legelőterületeit vehették birtokba. Az állatok legelésükkel hozzájárulnak a szikes élőhelyek természetességének javulásához, a szikes tavakra jellemző változatos élővilág megőrzéséhez.

Nem tiltja be az elefántcsont-kereskedelmet a belföldi piacokon a CITES

A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló washingtoni egyezmény (CITES) kiterjesztéséről Genfben folyó tanácskozás résztvevői egyetértettek arról, hogy egyelőre nem tiltják be az elefántcsont-kereskedelmet a belföldi piacokon, köztük a sokat bírált Japánban.

Jogszerű faanyag-kereskedelemmel a magyar erdők védelméért

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a magyar erdő- és favagyon, valamint a jogkövető faanyagkereskedők védelme érdekében a hazai faanyagkereskedelmi lánc egészét felügyeli. A hatóság az eddigi ellenőrzések tapasztalatai alapján összegezte a fatermékek jogszerű kereskedelmének alapvető követelményeit. Az összefoglaló tájékoztató ezentúl minden érdeklődő számára elérhető a Nébih honlapján.

Jó üzlet a palackozott svájci levegő a szmogos Ázsiában

Noha nagy a kereslet Thaiföldön a palackban kapható svájci levegőre, a környezetvédőknél ez az üzlet nagy tiltakozást váltott ki. A levegő árusítása – merthogy valóban erről van szó – valószínűleg igencsak jövedelmező, de ökológiai-etikai megközelítésben leveri a lécet.

Hulló kövei miatt veszélyes lett a Rám-szakadék

Bár szabad szemmel nem lehet látni, folyamatosan mozognak – más szóval borjadzanak – bolygónk hegyei, és a jelenséget nemcsak a föld mélyéről feltörő erők, de a jég is okozza

Kertek természetesen

A természetes kertek alkotói olyan megoldásokat igyekeznek tudatosan alkalmazni, amelyek a természetben is megtalálhatóak. A Kertbarát Magazin korábbi számában már kitértünk a Green City-szellemiségű kertek csapadékvíz-megőrző megoldásaira, illetve honos fajokon alapuló sokszínű növénytársulásaira; ezen a gondolatsoron tovább haladva most vizsgáljuk meg a természetesség jegyében a kert más elemeit is.

Erdők a főváros szomszédságában

A magyar erdők az ország leglátogatottabb turisztikai célpontjai. Ezen belül is kiemelkedik Budapest térsége. A fővárosi és az azt körülölelő erdők 2 millió ember számára nyújtanak természetes környezetet, nélkülözhetetlen tiszta ivóvizet, jó levegőt. Mindez magától értetődőnek tűnik, valójában azonban komoly munka eredménye, amelyen már 50 éve dolgoznak a Pilisi Parkerdő erdészei.

Selmeci hagyományok: Valétálás

„Hogy mit jelent a ballagás a selmeci diáknak, azt – úgy vélem – csak ennek az alma maternek fia tudja megérteni. Nincs mit szégyenkeznünk azon, hogy még a vén professzoroknak is könnybe lábad a szemük, amikor látják a zöldszalagos menetet.” – írta Roth Gyula professzor 1943-ban a Bástyánk című főiskolai lapban.

Méhbarát tojások: a szabadtartású tyúk esete a poszméhekkel

Egy nagyszabású projekt indult a beporzók védelmére: a cél, hogy a gazdák adjanak át a területükből egy kis részt a méheknek. Az eredmény önmagáért beszél, hiszen a méhek száma 55 százalékkal nőtt a korábbi évhez képest.