Back to top

Attól, hogy fegyvere van, még nem gyilkos

A vadász, „a vadállomány kertésze” hivatott a természetben összefüggő területek és az ott élő vad közötti egyensúlynak a megtartását szolgálni. A vadászat hagyományokon, etikai kódexen alapuló ősi tevékenység, ami mindmáig elengedhetetlen feladatokat lát el a vadállomány bölcs hasznosításában.

Bölcs hasznosítás alatt azt értjük, amikor a vadgazdálkodás fenntartása mellett az állományt (a terület adottságaihoz mérten) optimálisan hasznosítjuk vissza úgy, hogy a következő időszakokban is fenntartható állománnyal folytatódhasson a szakszerű gazdálkodás. Ezen módszernek köszönhetően a jövőre való tekintettel lesz lehetőség vadfajaink vadászatára, miközben a vad élőhelyén más fajokkal összhangban él.

A vadász a vad és a természet egyensúlyának megtartását régmúltra visszavezethető hagyományok és szabályok szerint végzi. A vadászetika alkalmazása a vadászembernek a vadászat során mutatott magatartását tükrözi, ami megmutatkozik viselkedésében, öltözetében, a vaddal és természettel való viszonyában - hogy a teljesség igénye nélkül néhány lényeges etikai elemet kiemeljek.

Az Országos Magyar Vadászkamara a Vadászati Kulturális Egyesület közös munkájának köszönhetően 2013-ban kiadtak egy vadászati kódexet, ami a vadászember bibliájaként is funkcionálhatna. A kódex több alcímben fejti ki az általános vadászetikai követelményeket, a vadász és a vad kapcsolatának szabályszerűségeit, a vadász és vadász kapcsolatát, valamint a vadásznak a természethez való viszonyát.

Ezen elveknek mentén a vadász ember nem lehet gyilkos, ahogy a társadalmi szemlélet szerint a köztudatban él, sem kisebbségi komplexusos, aki állatok lelövésével elégíti ki mentális problémáit, hanem természetszerető, egyben természetvédő ember, aki a jelenlegi élőhelyváltozások következtében kialakult vadgazdálkodási helyzetben igyekszik a vadállomány számára a megfelelő körülményeket létrehozni, és megteremteni a természet és a vadállomány közötti egyensúlyt.

Takarmányozással, ragadozógyérítéssel, etetők, itatók telepítésével segíti a vadat kánikulában vagy cúg idején.

A vadász a legnagyobb állatvédők egyike (bármily ambivalens kijelentésnek hangzik is).

Tettekkel és nem közösségi platformokon való „komment-szájkaratéval” mutatja ki elhivatottságát az állatvédelem mellett.

(Következő cikkünkben a kódexben lefektetett etikai szabályokat ismertetjük).

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egymásra találhatnak a bugaci viperák

A természetes élőhelyek feldarabolódása és az ezzel járó izoláció egyre nagyobb problémát jelent a repülni nem képes, kis életterű állatfajok számára. Közéjük tartozik a rejtőzködő életmódot folytató rákosi vipera is, melynek védelme, illetve állományának növekedése érdekében egy két évig tartó projekt részeként tettek fontos lépéseket a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) szakemberei.

Egy lehetséges válasz a klímaváltozásra: agroerdészet

Kolumbiában korábban a marhatenyésztők erdőket irtottak ki, hogy legelőhöz jussanak, manapság azonban egy tesztprogram keretében fákat ültetnek, és a szarvasmarhák gyümölcsöt és cserjéket is esznek. A gazdák tehát úgy növelik a jövedelmüket, hogy közben védik az esőerdőket is.

Fontos az önmérséklet

Dr. Nagy Balázs, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természetföldrajzi Tanszékének docense, az ELTE Földrajztudományi Központjának vezetője, a Földgömb magazin főszerkesztője. Geográfus és klímakutató, több expedíció tagja és vezetője, amelyek az Antarktiszon és az Andokban kutatják az éghajlat változásait. Kíváncsiak voltunk, mit mond a jövőről.

Újjászülető vidék

Ezen a címen rendeztek konferenciát 2020. január 17-én, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán, melyen Generációváltás az agráriumban címmel előadást tartott dr. Szinay Attila, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára. Előadásában rámutatott arra, hogy a mezőgazdaság stratégiai szerepet tölt be nemzetgazdaságunkban.

A kurtafarkú gyík - Akár egy fenyőtoboz

A zsindelyes vagy más néven kurtafarkú gyík (Trachydosaurus rugosa) fizimiskája szinte egyedülálló az állatvilágban. Testét hatalmas pikkelyek borítják, amelyek úgy helyezkednek el rajta, mintha egy fenyőtoboz volna.

Elfeledett hős

A napokban volt 124 éve, egészen pontosan január 16-án, hogy dr. Lumniczer Sándor orvos, kétszeres Európa- és háromszoros világbajnok agyaggalamb-lövő vadászember világra jött.

A ginkgo biloba fák soha nem halnak meg - A kutatók azt hiszik, tudják miért

Egyszerűen nincs beprogramozva az öregedésre, és egész életében a betegségek, valamint az aszály okozta betegségek leküzdését segítő kemikáliákat termel a páfrányfenyő - állapították meg amerikai és kínai kutatók, megfejtve a fafaj hosszú életének titkát. A prehisztorikus korból származó növény maradványait 200 millió éves kövületekben is megtalálták.

A EP támogatja az európai zöld megállapodást, és még ambíciózusabb lépéseket vár

Az Európai Parlament képviselői támogatják az európai zöld megállapodást, de rámutatnak a kihívásokra, többek között a méltányos és szolidáris átállás és a magasabb köztes célkitűzések szükségességére.

Az USA-ban újra engedélyezték a „cianidbombát”

A környezetvédők ellenzése ellenére az USA-ban ismét engedélyezték az állatállomány védelmére szánt „cianidbomba” elnevezésű méregcsapdát.

Védett állatok a közvetlen környezetünkben - óvjuk őket!

Az ember közvetlen környezetében nemcsak háziállatok élnek, hanem egyre több vadon élő állat is társul szegődik. Ezek közül mutatunk be a teljesség igénye nélkül néhány védett fajt, illetve fajcsoportot azzal a szándékkal, hogy a velük való együttélésre sokkal inkább örömként, mintsem problémaként tekintsünk.