Back to top

Így élesztik újjá a magyar komlótermesztést

Negyedik alkalommal indította útjára a Heineken Hungária a „Soproni Sörrally-t", amely játékos feladatokkal tarkított izgalmas versengéssel hívja fel a figyelmet a sörgyártáshoz használt magyar alapanyagok fontosságára. A kezdeményezés fókuszában idén a magyar komlótermesztés állt: a résztvevők Kastélyosdombóra is ellátogattak, ahol megkezdődött az egykor szebb napokat látott ágazat újjáélesztése.

A kora reggeli órákban, a Heineken Hungária budapesti irodájának udvarán gyűltek össze a „IV. Soproni Sörrally – A komló útja” résztvevői, kilenc fővárosi médium képviselői, hogy aztán egy gyors eligazítás követően rajthoz állhassanak; a cél nem a gyors tempó, hanem a verseny állomásainak minél rövidebb úton történő megközelítése volt.

A csapatoknak az irányt az ország délnyugati határa felé kellett venniük, itt fekszik ugyanis a Somogy megyei Kastélyosdombó, ahol a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Szociális és Fejlesztő Központja is működik, s ahová az ország egész területéről fogadnak be kiskorú gyermeket nevelő, otthontalanná vált családokat.

A gazdálkodás jelenti a kiutat

helyszín különlegessége, hogy egy háztáji gazdaságot is kialakítottak itt, ami azt a célt szolgálja, hogy az ellátott családok később önálló életet kezdhessenek: lehetőségük van részt venni ugyanis egy szociális modellprogramban, amelynek sikeres elvégzését követően a segélyszervezet sorsfordító házainak egyikébe költözhetnek a térségben, kamatoztatva a megszerzett növénytermesztési és állattenyésztési ismereteiket. Továbbá bekapcsolódhatnak a projekt által kialakított gazdálkodási rendszerbe is.

Ottjártunkkor megtudtuk, a segélyszervezet mostanra Kastélyosdombó legnagyobb munkaadójává vált,

ez pedig nagyban köszönhető az általuk létrehozott és működtetett sajtüzemnek, amelyben környékbeli gazdák állatainak tejét használva állítják elő termékeket – nemcsak a régióban, hanem a például a Balaton környékén és a fővárosban, kisebb és nagyobb kereskedelmi egységekben is értékesítve azokat.

Támogatják a komlótermesztést

Ugyanakkor az ok, amiért e helyszín az idei Sörrally fő állomása volt, az az itt, a segélyszervezetnek a Heineken Hungáriával együtt létrehozott komlóültetvénye volt, amelyet tavaly kezdtek el kialakítani, német szakemberek segítségével.

A jelenleg egyhektáros területen, közel tíz méter magas oszlopokból álló támrendszerben termesztik a növényt, amelyből a Heineken Soproni lager típusú söreinek fontos alkotórésze készül majd.

A termesztéshez szükséges alapvető feltételek biztosítottak, a közeljövőben pedig a feldolgozáshoz használatos eszközöket és technológiát is bevezetik Kastélyosdombón, amely település a hazai komlótermesztés fellendítésének központi helyszíne lesz a tervek szerint.

Ez derült ki ugyanis Nagy István agrárminiszter szavaiból, aki a verseny befutóján, a soproni sörgyárban beszélt az ágazatot érintő kormányzati tervekről. Mint mondta, napjainkban újra nagy hangsúlyt kapnak a minőségi, helyi alapanyagok, amelyek használatával a gyártók is ki tudnak tűnni a piacról. A komló ugyanakkor máig hiánycikk hazánkban.

„Míg a 90-es években 500 ezer hektáron termesztették a növényt Magyarországon, addig ez a szám a kettőezer-tízes években 5 hektárra csökkent. A komlótermesztést újra kell éleszteni, éppen ezért 100 millió forintot biztosítunk újabb ültetvények létrehozására”

– hangsúlyozta a tárcavezető, aki szerint ez még csak a kezdet. Hangsúlyozta, első körben a Kastélyosdombó környéki gazdákat kívánják ösztönözni komlótelepítésre, hektáronként 6 millió forintos támogatással.

Magyar sör – magyar alapanyagokból

Geert Swaanenburg, a Heineken Hungária vezérigazgatója a rendezvény záróünnepségén elmondta, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezettel együttműködve, az Agrárminisztérium támogatásával újabb fontos lépést tettek afelé, hogy Soproni söreikbe kizárólag magyar alapanyagok kerülhessenek. Az árpa, illetve a radlerekben használt gyümölcsök után most a komló került sorra, amelyből eddig nem tudtak megfelelő mennyiséget beszerezni. A cég vezetője ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a projekttel az abban résztvevő, hátrányos helyzetű családoknak is segíteni tudnak, jövőképet kínálva számukra.

Ezt hangsúlyozta Lehel László, az Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója is, aki úgy fogalmazott, Kastélyosdombóra a szíve csücskeként tekint. A többi közt az ott létrehozott új típusú szociális program, a vezetők innovációra való hajlandósága, s immáron a szektorokon átívelő együttműködés is erősíti ezt az érzését. Hozzátette, a jövő évi Soproni Sörrally-n már az előrehaladott fejlesztésekkel, az új infrastruktúrával szeretnék várni a résztvevőket – többek között a Magyar Mezőgazdaság csapatát is, amely ezúttal az 5. helyen ért célba. A versenyt a legutóbbi két alkalomhoz hasonlóan a Világgazdaság nyerte.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaség

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szeretjük is, meg nem is a direkttermőket

Direkttermők alatt a szőlőfajták azon csoportját értjük, amelyek az amerikai Vitis labrusca leszármazottai, európai „vinifera-vért” nem is hordoznak. Nevüket onnan kapták, hogy részleges ellenállóságuk miatt alanyra oltást nem igényelnek, vagyis közvetlenül, direkt módon is képesek teremni. A termő fajták egy sokat vitatott csoportja ez, bizonyára sokan összekötik a nevüket a rókaízzel és a gyenge minőséggel.

Selmeci hagyományok: Valétálás

„Hogy mit jelent a ballagás a selmeci diáknak, azt – úgy vélem – csak ennek az alma maternek fia tudja megérteni. Nincs mit szégyenkeznünk azon, hogy még a vén professzoroknak is könnybe lábad a szemük, amikor látják a zöldszalagos menetet.” – írta Roth Gyula professzor 1943-ban a Bástyánk című főiskolai lapban.

Szupercella, jégverés Észak-Magyarországon: hogyan alakulhatott ki?

Sok helyen tart még a helyreállítás a keddi vihar után, ami óriási károkat okozott főként Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Volt ahol teniszlabda nagyságú jég is esett. Az észak-keleti térséget már nem először éri nagy kár a jégeső miatt ezen a nyáron. Nem működik ott a jégkárelhárító rendszer - kérdeztük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarától?

Kitüntetések az államalapítás ünnepe alkalmából

Az államalapítás ünnepe alkalmából 91-en vehették át szakmai elismerésüket az Agrárminisztérium által szervezett díjátadón. Az ünnepségen Nagy István agrárminiszter úgy fogalmazott, tisztelni kell a munkát, mert ebben rejlik az az erkölcsi erő, amely minden nehézségen átsegítette a nemzetet a fennállása óta eltelt bő 1100 esztendőben.

Évente egymilliárd forint az állami horgászokmányok értékesítéséből

A forgalmazási jutalékokkal együtt évente egymilliárd forintos bevételt hoz a Magyar Országos Horgász Szövetségnek (Mohosz), hogy az idei évtől az állami horgászjegyek és fogási naplók díjai teljes egészében a szövetséget illetik meg a közfeladat ellátási szerződésben foglaltak szerint - mondta Nagy István agrárminiszter pénteken sajtótájékoztatón, Budapesten.

Megnyílt a Farmer Expo Debrecenben

Háromszáz kiállító részvételével megnyílt Kelet-Magyarország legnagyobb mezőgazdasági és élelmiszeripari szakkiállítása, a Farmer Expo csütörtökön Debrecenben.

Agrárminiszter: elengedhetetlen a talaj szervesanyag-utánpótlása

A fenntartható és hosszú távú gazdálkodáshoz elengedhetetlen a talaj szervesanyag-utánpótlásának biztosítása - jelentette ki az agrárminiszter a baromfitenyésztéssel foglalkozó Baromfi-Coop Kft. 2,6 milliárd forintból felépített új szervesanyag-kezelő központjának átadásán szerdán a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyírjákóban.

Meghosszabbítják a szárítmány-előállítók támogatásának kérelmezési határidejét

Több idejük van beadni a költségtámogatásra vonatkozó kérelmüket a szárítmány-előállítóknak, mivel augusztus 10-én megjelent a 20/2019. (V. 27.) AM rendelet módosítása.

Erdésztechnikusok soproni bölcsője

Sopron belvárosa igazi kis ékszerdoboz, ahol nagy tisztelet övezi a múltat, a lelkes diákok pedig már a jövőt képviselik. A Roth Gyula Erdészeti, Faipari, Kertészeti, Környezetvédelmi Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium tanulói a hagyományok tisztelete mellett a legkorszerűbb ismeretek elsajátítására esküsznek fel.

Jelentős összeggel támogatják a NAIK kutatását

Három év alatt összesen 780 millió forintos támogatást kap a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ a Tématerületi Kiválósági Programjának keretében. A támogatással a NAIK fehérjetakarmány-programját ismerték el.