Back to top

Így élesztik újjá a magyar komlótermesztést

Negyedik alkalommal indította útjára a Heineken Hungária a „Soproni Sörrally-t", amely játékos feladatokkal tarkított izgalmas versengéssel hívja fel a figyelmet a sörgyártáshoz használt magyar alapanyagok fontosságára. A kezdeményezés fókuszában idén a magyar komlótermesztés állt: a résztvevők Kastélyosdombóra is ellátogattak, ahol megkezdődött az egykor szebb napokat látott ágazat újjáélesztése.

A kora reggeli órákban, a Heineken Hungária budapesti irodájának udvarán gyűltek össze a „IV. Soproni Sörrally – A komló útja” résztvevői, kilenc fővárosi médium képviselői, hogy aztán egy gyors eligazítás követően rajthoz állhassanak; a cél nem a gyors tempó, hanem a verseny állomásainak minél rövidebb úton történő megközelítése volt.

A csapatoknak az irányt az ország délnyugati határa felé kellett venniük, itt fekszik ugyanis a Somogy megyei Kastélyosdombó, ahol a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Szociális és Fejlesztő Központja is működik, s ahová az ország egész területéről fogadnak be kiskorú gyermeket nevelő, otthontalanná vált családokat.

A gazdálkodás jelenti a kiutat

helyszín különlegessége, hogy egy háztáji gazdaságot is kialakítottak itt, ami azt a célt szolgálja, hogy az ellátott családok később önálló életet kezdhessenek: lehetőségük van részt venni ugyanis egy szociális modellprogramban, amelynek sikeres elvégzését követően a segélyszervezet sorsfordító házainak egyikébe költözhetnek a térségben, kamatoztatva a megszerzett növénytermesztési és állattenyésztési ismereteiket. Továbbá bekapcsolódhatnak a projekt által kialakított gazdálkodási rendszerbe is.

Ottjártunkkor megtudtuk, a segélyszervezet mostanra Kastélyosdombó legnagyobb munkaadójává vált,

ez pedig nagyban köszönhető az általuk létrehozott és működtetett sajtüzemnek, amelyben környékbeli gazdák állatainak tejét használva állítják elő termékeket – nemcsak a régióban, hanem a például a Balaton környékén és a fővárosban, kisebb és nagyobb kereskedelmi egységekben is értékesítve azokat.

Támogatják a komlótermesztést

Ugyanakkor az ok, amiért e helyszín az idei Sörrally fő állomása volt, az az itt, a segélyszervezetnek a Heineken Hungáriával együtt létrehozott komlóültetvénye volt, amelyet tavaly kezdtek el kialakítani, német szakemberek segítségével.

A jelenleg egyhektáros területen, közel tíz méter magas oszlopokból álló támrendszerben termesztik a növényt, amelyből a Heineken Soproni lager típusú söreinek fontos alkotórésze készül majd.

A termesztéshez szükséges alapvető feltételek biztosítottak, a közeljövőben pedig a feldolgozáshoz használatos eszközöket és technológiát is bevezetik Kastélyosdombón, amely település a hazai komlótermesztés fellendítésének központi helyszíne lesz a tervek szerint.

Ez derült ki ugyanis Nagy István agrárminiszter szavaiból, aki a verseny befutóján, a soproni sörgyárban beszélt az ágazatot érintő kormányzati tervekről. Mint mondta, napjainkban újra nagy hangsúlyt kapnak a minőségi, helyi alapanyagok, amelyek használatával a gyártók is ki tudnak tűnni a piacról. A komló ugyanakkor máig hiánycikk hazánkban.

„Míg a 90-es években 500 ezer hektáron termesztették a növényt Magyarországon, addig ez a szám a kettőezer-tízes években 5 hektárra csökkent. A komlótermesztést újra kell éleszteni, éppen ezért 100 millió forintot biztosítunk újabb ültetvények létrehozására”

– hangsúlyozta a tárcavezető, aki szerint ez még csak a kezdet. Hangsúlyozta, első körben a Kastélyosdombó környéki gazdákat kívánják ösztönözni komlótelepítésre, hektáronként 6 millió forintos támogatással.

Magyar sör – magyar alapanyagokból

Geert Swaanenburg, a Heineken Hungária vezérigazgatója a rendezvény záróünnepségén elmondta, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezettel együttműködve, az Agrárminisztérium támogatásával újabb fontos lépést tettek afelé, hogy Soproni söreikbe kizárólag magyar alapanyagok kerülhessenek. Az árpa, illetve a radlerekben használt gyümölcsök után most a komló került sorra, amelyből eddig nem tudtak megfelelő mennyiséget beszerezni. A cég vezetője ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a projekttel az abban résztvevő, hátrányos helyzetű családoknak is segíteni tudnak, jövőképet kínálva számukra.

Ezt hangsúlyozta Lehel László, az Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója is, aki úgy fogalmazott, Kastélyosdombóra a szíve csücskeként tekint. A többi közt az ott létrehozott új típusú szociális program, a vezetők innovációra való hajlandósága, s immáron a szektorokon átívelő együttműködés is erősíti ezt az érzését. Hozzátette, a jövő évi Soproni Sörrally-n már az előrehaladott fejlesztésekkel, az új infrastruktúrával szeretnék várni a résztvevőket – többek között a Magyar Mezőgazdaság csapatát is, amely ezúttal az 5. helyen ért célba. A versenyt a legutóbbi két alkalomhoz hasonlóan a Világgazdaság nyerte.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaség

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Rangos elismeréseket osztott ki az agrárminiszter

104-en kaptak elismerést az Agrárminisztérium Föld Napja, Környezetvédelmi Világnap és pedagógusnap alkalmából szervezett díjátadó ünnepségén. Nagy István agrárminiszter úgy fogalmazott: a kitüntetettek kutatói, oktató-nevelő és ismeretterjesztő munkája példaértékű, s hozzájárul ahhoz, hogy hazánkat a jövőben is értékközpontú, egymással és a természettel harmóniában élő emberek lakják.

Indul a 25 milliárd forintos válságkezelő támogatási csomag második üteme

Hétfőn, július 13-ától indul a kormány által a Gazdaságvédelmi Alapból az agrártárca részére rendelkezésre bocsátott, többletforrás terhére meghirdetett Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Program (NÉV Program) második üteme – közölte Nagy István agrárminiszter.

Ahol más megoldás nincs - Izgalmas magyar agrárinnovációk

Amerikai befektetési szakértők előtt mutatkozott be öt magyar agrárinnovációs vállalkozás. A HunAgriPower virtuális esemény egyik fő célja volt, hogy a magyar startupok betekintést nyerjenek az Egyesült Államok mezőgazdasági piacának működésébe, és a szakmai visszajelzések alapján fejleszthessék tovább exporttevékenységüket.

A rizs csökkentheti a vérnyomást

A magas vérnyomás hatalmas népegészségügyi probléma. Ha nem kezelik idejében, látási problémáktól a szívbetegségen át a vesebetegségig rengeteg egészségügyi kockázata lehet.

Átmeneti támogatást igényelhetnek a juh- és kecsketenyésztők

Tájékoztató a koronavírus-járvány miatt nehéz gazdasági helyzetbe került juh- és kecsketenyésztők részére nyújtandó átmeneti támogatás igénybevételének általános feltételeiről. A támogatási kérelmeket 2020. július 13. és július 27. között lehet beadni.

Egy kenyéren vagyunk – a búzaösszeöntés az összefogást jelképezi

A Szarvasi Szárazmalom udvarán tartották csütörtökön a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program sajtótájékoztatóját. Július 31-én a Kárpát-medencei magyar gazdák által felajánlott búza összeöntésének Szarvas lesz a helyszíne, és ebben a lóvontatású szárazmalomban őrlik meg egy részét. A lisztadományokat – az eddigiekhez hasonlóan – rászorulók között osztják majd szét.

Nagy területi különbségek a talajnedvességben

Az aratásra száraz, meleg idő kellene, hogy optimális szemnedvesség alakulhasson ki és a keleten sokfelé sáros talajokra rá lehessen menni a gépekkel. Ugyanakkor a Dunántúlon már többfelé egyre jobban kiszárad a talaj, szomjaznak a nyári kultúrák és várják az esőt.

Fokozott figyelmet kér a közlekedőktől az aratási munkák miatt a NAK

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) felhívja a közutakon közlekedők figyelmét, hogy a június végén kezdődött aratási munkák miatt nagy számban vesznek részt a forgalomban mezőgazdasági munkagépek. A köztestület kéri a járművezetőket, legyenek türelemmel, és csak fokozott óvatossággal előzzenek az utakon.

A lustaság jót tehet a talajéletnek

A talajműveletek munkafolyamatai igen fontosak lehetnek növényeink érdekében. Szinte minden nagyüzemi munkának megvan a kiskerti megfelelője: szántásnak az ásás, kultivátorozásnak a kapálás, fogasolásnak a gereblyézés. Ám egy irányzat szerint ezek egy része elhagyható.

Akaratlanul épp a parlagfűnek segítettek a kaszálásokkal

A csapadékos nyár eleji időjárás kedvezett a parlagfű tömeges kelésének. Ez a késői gyomosodás sok tekintetben próbára tette a gazdákat, mivel a parlagfű a gyomirtási szezon végén, illetve azt követően kelt tömegesen, ami a szántóföldi kultúrákban jelentősen csökkentette a védekezési lehetőségeket. A közterületeken, ruderáliákon is különös helyzet adódott, mivel épp a korai kaszálások juttatták fényhez a kelő parlagfű-növényeket.