Back to top

Így élesztik újjá a magyar komlótermesztést

Negyedik alkalommal indította útjára a Heineken Hungária a „Soproni Sörrally-t", amely játékos feladatokkal tarkított izgalmas versengéssel hívja fel a figyelmet a sörgyártáshoz használt magyar alapanyagok fontosságára. A kezdeményezés fókuszában idén a magyar komlótermesztés állt: a résztvevők Kastélyosdombóra is ellátogattak, ahol megkezdődött az egykor szebb napokat látott ágazat újjáélesztése.

A kora reggeli órákban, a Heineken Hungária budapesti irodájának udvarán gyűltek össze a „IV. Soproni Sörrally – A komló útja” résztvevői, kilenc fővárosi médium képviselői, hogy aztán egy gyors eligazítás követően rajthoz állhassanak; a cél nem a gyors tempó, hanem a verseny állomásainak minél rövidebb úton történő megközelítése volt.

A csapatoknak az irányt az ország délnyugati határa felé kellett venniük, itt fekszik ugyanis a Somogy megyei Kastélyosdombó, ahol a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Szociális és Fejlesztő Központja is működik, s ahová az ország egész területéről fogadnak be kiskorú gyermeket nevelő, otthontalanná vált családokat.

A gazdálkodás jelenti a kiutat

helyszín különlegessége, hogy egy háztáji gazdaságot is kialakítottak itt, ami azt a célt szolgálja, hogy az ellátott családok később önálló életet kezdhessenek: lehetőségük van részt venni ugyanis egy szociális modellprogramban, amelynek sikeres elvégzését követően a segélyszervezet sorsfordító házainak egyikébe költözhetnek a térségben, kamatoztatva a megszerzett növénytermesztési és állattenyésztési ismereteiket. Továbbá bekapcsolódhatnak a projekt által kialakított gazdálkodási rendszerbe is.

Ottjártunkkor megtudtuk, a segélyszervezet mostanra Kastélyosdombó legnagyobb munkaadójává vált,

ez pedig nagyban köszönhető az általuk létrehozott és működtetett sajtüzemnek, amelyben környékbeli gazdák állatainak tejét használva állítják elő termékeket – nemcsak a régióban, hanem a például a Balaton környékén és a fővárosban, kisebb és nagyobb kereskedelmi egységekben is értékesítve azokat.

Támogatják a komlótermesztést

Ugyanakkor az ok, amiért e helyszín az idei Sörrally fő állomása volt, az az itt, a segélyszervezetnek a Heineken Hungáriával együtt létrehozott komlóültetvénye volt, amelyet tavaly kezdtek el kialakítani, német szakemberek segítségével.

A jelenleg egyhektáros területen, közel tíz méter magas oszlopokból álló támrendszerben termesztik a növényt, amelyből a Heineken Soproni lager típusú söreinek fontos alkotórésze készül majd.

A termesztéshez szükséges alapvető feltételek biztosítottak, a közeljövőben pedig a feldolgozáshoz használatos eszközöket és technológiát is bevezetik Kastélyosdombón, amely település a hazai komlótermesztés fellendítésének központi helyszíne lesz a tervek szerint.

Ez derült ki ugyanis Nagy István agrárminiszter szavaiból, aki a verseny befutóján, a soproni sörgyárban beszélt az ágazatot érintő kormányzati tervekről. Mint mondta, napjainkban újra nagy hangsúlyt kapnak a minőségi, helyi alapanyagok, amelyek használatával a gyártók is ki tudnak tűnni a piacról. A komló ugyanakkor máig hiánycikk hazánkban.

„Míg a 90-es években 500 ezer hektáron termesztették a növényt Magyarországon, addig ez a szám a kettőezer-tízes években 5 hektárra csökkent. A komlótermesztést újra kell éleszteni, éppen ezért 100 millió forintot biztosítunk újabb ültetvények létrehozására”

– hangsúlyozta a tárcavezető, aki szerint ez még csak a kezdet. Hangsúlyozta, első körben a Kastélyosdombó környéki gazdákat kívánják ösztönözni komlótelepítésre, hektáronként 6 millió forintos támogatással.

Magyar sör – magyar alapanyagokból

Geert Swaanenburg, a Heineken Hungária vezérigazgatója a rendezvény záróünnepségén elmondta, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezettel együttműködve, az Agrárminisztérium támogatásával újabb fontos lépést tettek afelé, hogy Soproni söreikbe kizárólag magyar alapanyagok kerülhessenek. Az árpa, illetve a radlerekben használt gyümölcsök után most a komló került sorra, amelyből eddig nem tudtak megfelelő mennyiséget beszerezni. A cég vezetője ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a projekttel az abban résztvevő, hátrányos helyzetű családoknak is segíteni tudnak, jövőképet kínálva számukra.

Ezt hangsúlyozta Lehel László, az Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója is, aki úgy fogalmazott, Kastélyosdombóra a szíve csücskeként tekint. A többi közt az ott létrehozott új típusú szociális program, a vezetők innovációra való hajlandósága, s immáron a szektorokon átívelő együttműködés is erősíti ezt az érzését. Hozzátette, a jövő évi Soproni Sörrally-n már az előrehaladott fejlesztésekkel, az új infrastruktúrával szeretnék várni a résztvevőket – többek között a Magyar Mezőgazdaság csapatát is, amely ezúttal az 5. helyen ért célba. A versenyt a legutóbbi két alkalomhoz hasonlóan a Világgazdaság nyerte.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaség

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A növénynemesítés jó üzlet

Minden termékcsoportban nettó növekedést ért el a KWS, a világ egyik vezető növénynemesítő vállalata. A napokban nyilvánosságra hozott éves pénzügyi jelentés szerint 2018/19-ben a vállalat éves nettó jövedelme elérte a 104 millió eurót.

Itt vetőmag, ott zöldtrágya

A Multi Mag Debrecen Kft. exportcélú vetőmag termeltetésével foglalkozik. Az éves árbevételük körülbelül 1 milliárd forint, de ez évről évre változik. Pál Kutas Ferenc, a cég ügyvezető igazgatója elmondta, forgalmuk attól függ, hogy az adott esztendőben mekkora igénnyel jelentkeznek a vevők.

„Aggasztóan” fogynak a rovarok és a pókok Németországban

Egyre csökken a rovarok és pókok száma a németországi erdőkben és füves területeken – állítják kutatók, akik szerint az intenzív mezőgazdasági termelés a felelős az „aggasztó” mutatókért.

Nagy István: a méztermelés a jövőnket jelenti

A „mézes reggeli” programot 2007-ben indították el Szlovéniában, hogy felhívják a gyerekek figyelmét a mézfogyasztás fontosságára. Magyarország 2014-ben csatlakozott a kezdeményezéshez, melynek mostanra már ezernél is több hazai iskola ad otthont. Így történt ez a tolna megyei Tamásiban is, ahol a programot a „Legyen minden nap mézes nap” mézfogyasztás-ösztönző kampány részeként tartották meg.

Stratégia készült a baromfiágazat 2020-2025 közötti fejlesztésére

A baromfiágazat 2020-2025 közötti fejlesztési lehetőségeit bemutató stratégiát készítettek a szakmai szervezetek, a tervet Nagy István agrárminiszter mutatta be. A koncepció szerint a legnagyobb potenciál a csirkeágazatban van.

A növények is pánikba esnek az esőtől

Esőtől áztatva, napfényben és széndioxidban „úszva” – azt gondolnánk, hogy ez álmai netovábbja minden növénynek. Egy új tanulmány szerint azonban meglepően komplex a reakciójuk az esőre.

Több támogatásra lenne szükség a generációváltáshoz a mezőgazdaságban

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem (NAT) szekciója október végén jelentést fogadott el „A KAP generációváltásra gyakorolt hatásának értékelése” címmel. A jelentés magyar előadóját a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének (AGRYA) képviselője szakértőként segítette a munkában.

Alig nőttek a mezőgazdasági termelői árak szeptemberben

Szeptemberben a mezőgazdasági termelői árak mindössze 1,1 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál.

A 2021-2027 időszakban is kiemelt figyelmet kap az élelmiszeripar

Az Agrárminisztérium már megkezdte a felkészülést a 2021-2027-es időszak fejlesztéseire az élelmiszeriparban – hangsúlyozta Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár az Agóra konferencián Etyeken.

A gombák a jövő műtrágyapótlói?

Az angliai Leeds-i Egyetem kutatói megállapították, hogy a talajgombák jelentős mennyiségű foszfort és nitrogént tudnak biztosítani a gabonaféléknek, például a búzának. Úgy gondolják, hogy ez a felfedezés potenciálisan csökkentheti a környezetre ártalmas, az éghajlatváltozáshoz hozzájáruló és a jövőbeli élelmiszer-biztonságot veszélyeztető műtrágyák iránti igényt.