Back to top

Így élesztik újjá a magyar komlótermesztést

Negyedik alkalommal indította útjára a Heineken Hungária a „Soproni Sörrally-t", amely játékos feladatokkal tarkított izgalmas versengéssel hívja fel a figyelmet a sörgyártáshoz használt magyar alapanyagok fontosságára. A kezdeményezés fókuszában idén a magyar komlótermesztés állt: a résztvevők Kastélyosdombóra is ellátogattak, ahol megkezdődött az egykor szebb napokat látott ágazat újjáélesztése.

A kora reggeli órákban, a Heineken Hungária budapesti irodájának udvarán gyűltek össze a „IV. Soproni Sörrally – A komló útja” résztvevői, kilenc fővárosi médium képviselői, hogy aztán egy gyors eligazítás követően rajthoz állhassanak; a cél nem a gyors tempó, hanem a verseny állomásainak minél rövidebb úton történő megközelítése volt.

A csapatoknak az irányt az ország délnyugati határa felé kellett venniük, itt fekszik ugyanis a Somogy megyei Kastélyosdombó, ahol a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Szociális és Fejlesztő Központja is működik, s ahová az ország egész területéről fogadnak be kiskorú gyermeket nevelő, otthontalanná vált családokat.

A gazdálkodás jelenti a kiutat

helyszín különlegessége, hogy egy háztáji gazdaságot is kialakítottak itt, ami azt a célt szolgálja, hogy az ellátott családok később önálló életet kezdhessenek: lehetőségük van részt venni ugyanis egy szociális modellprogramban, amelynek sikeres elvégzését követően a segélyszervezet sorsfordító házainak egyikébe költözhetnek a térségben, kamatoztatva a megszerzett növénytermesztési és állattenyésztési ismereteiket. Továbbá bekapcsolódhatnak a projekt által kialakított gazdálkodási rendszerbe is.

Ottjártunkkor megtudtuk, a segélyszervezet mostanra Kastélyosdombó legnagyobb munkaadójává vált,

ez pedig nagyban köszönhető az általuk létrehozott és működtetett sajtüzemnek, amelyben környékbeli gazdák állatainak tejét használva állítják elő termékeket – nemcsak a régióban, hanem a például a Balaton környékén és a fővárosban, kisebb és nagyobb kereskedelmi egységekben is értékesítve azokat.

Támogatják a komlótermesztést

Ugyanakkor az ok, amiért e helyszín az idei Sörrally fő állomása volt, az az itt, a segélyszervezetnek a Heineken Hungáriával együtt létrehozott komlóültetvénye volt, amelyet tavaly kezdtek el kialakítani, német szakemberek segítségével.

A jelenleg egyhektáros területen, közel tíz méter magas oszlopokból álló támrendszerben termesztik a növényt, amelyből a Heineken Soproni lager típusú söreinek fontos alkotórésze készül majd.

A termesztéshez szükséges alapvető feltételek biztosítottak, a közeljövőben pedig a feldolgozáshoz használatos eszközöket és technológiát is bevezetik Kastélyosdombón, amely település a hazai komlótermesztés fellendítésének központi helyszíne lesz a tervek szerint.

Ez derült ki ugyanis Nagy István agrárminiszter szavaiból, aki a verseny befutóján, a soproni sörgyárban beszélt az ágazatot érintő kormányzati tervekről. Mint mondta, napjainkban újra nagy hangsúlyt kapnak a minőségi, helyi alapanyagok, amelyek használatával a gyártók is ki tudnak tűnni a piacról. A komló ugyanakkor máig hiánycikk hazánkban.

„Míg a 90-es években 500 ezer hektáron termesztették a növényt Magyarországon, addig ez a szám a kettőezer-tízes években 5 hektárra csökkent. A komlótermesztést újra kell éleszteni, éppen ezért 100 millió forintot biztosítunk újabb ültetvények létrehozására”

– hangsúlyozta a tárcavezető, aki szerint ez még csak a kezdet. Hangsúlyozta, első körben a Kastélyosdombó környéki gazdákat kívánják ösztönözni komlótelepítésre, hektáronként 6 millió forintos támogatással.

Magyar sör – magyar alapanyagokból

Geert Swaanenburg, a Heineken Hungária vezérigazgatója a rendezvény záróünnepségén elmondta, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezettel együttműködve, az Agrárminisztérium támogatásával újabb fontos lépést tettek afelé, hogy Soproni söreikbe kizárólag magyar alapanyagok kerülhessenek. Az árpa, illetve a radlerekben használt gyümölcsök után most a komló került sorra, amelyből eddig nem tudtak megfelelő mennyiséget beszerezni. A cég vezetője ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a projekttel az abban résztvevő, hátrányos helyzetű családoknak is segíteni tudnak, jövőképet kínálva számukra.

Ezt hangsúlyozta Lehel László, az Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója is, aki úgy fogalmazott, Kastélyosdombóra a szíve csücskeként tekint. A többi közt az ott létrehozott új típusú szociális program, a vezetők innovációra való hajlandósága, s immáron a szektorokon átívelő együttműködés is erősíti ezt az érzését. Hozzátette, a jövő évi Soproni Sörrally-n már az előrehaladott fejlesztésekkel, az új infrastruktúrával szeretnék várni a résztvevőket – többek között a Magyar Mezőgazdaság csapatát is, amely ezúttal az 5. helyen ért célba. A versenyt a legutóbbi két alkalomhoz hasonlóan a Világgazdaság nyerte.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaség

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hiányzó kombájnok, elavult mezőgazdasági géppark

Nemrégiben még a tavaszi vetéssel voltak elfoglalva a gazdák, de ezekben a hetekben már a gabonabetakarítás van a mezőgazdasági tevékenység fókuszában. Milyen gépparkkal, hány kombájnnal aratnak Szlovákiában, tettük fel a kérdést. A szlovák agrárszakemberek szerint a problémamentes betakarításhoz 130 kombájn hiányzik az országban.

Brutális sáskajárással küzd India

Nyugat-Indiában óriási rajokban pusztítanak a sáskák, már közel 40 000 hektár szántóföldi növényt taroltak le. A sivatagi sáskák rajai elérték Jaipur külvárosát, és most Delhi felé tartanak.

Egyszerűsödött a támogatásokhoz szükséges állatlétszám igazolása a baromfitartók számára

A Nébih tájékoztatja a baromfitartókat, hogy a Magyar Államkincstár döntése alapján az állatbetegségek megelőzésével, leküzdésével kapcsolatos támogatások alapjául szolgáló állatlétszám megállapításához és igazolásához a madárinfluenza leölési határozatok adatai is felhasználhatóak a kifizetés kérelmezésekor.

Az Agrárminisztérium elkötelezett a gazdák versenyképességének megvédésében

A Termőföldtől az asztalig stratégiát úgy kell megvalósítani, hogy az ne veszélyeztesse az európai gazdák versenyképességét – közölte Nagy István agrárminiszter az Európai Bizottság egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős tagjának írt válaszlevelében. Stella Kyriakides korábban a brüsszeli állatjóléti és növényvédelmi előírások magyarországi végrehajtásával kapcsolatban fordult a tárcavezetőhöz.

Megkezdődnek a helyszíni ellenőrzéseknél a területmérések

A Magyar Államkincstár a közeljövőben kezdi el felmérni a támogatási kérelemmel érintett egyes földterületeket, de a járvány miatt ezt a gazdálkodók jelenléte nélkül teszik.

Egyre kifizetődőbb lehet az öntözés

Az időjárás tavaly is nagymértékben befolyásolta a növénytermelés hozamait, egyre fontosabbá válik az öntözéses gazdálkodás. Tavaly több mint 142 ezer hektár volt vízjogilag öntözhető – áll a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet összefoglalójában.

Az agrárium is vesztese a válságnak

Kedvezőtlenül érinti az egyébként stabil mezőgazdasági ágazatot is a koronavírus, ráadásul több más tényező is rossz hatással van az agráriumra – derült ki a a Portfolio.hu csütörtökön megrendezett „Vírusválság: veszít vagy nyer a magyar agrárium?” című szakmai rendezvényén. A most szerzett tapasztalatok és a meghozott intézkedések hosszabb távú hatása azonban még előnyére válhat az ágazatnak.

Aktív magyar segítség a Nyugat-Balkán európai uniós csatlakozásához

Nem kérdés, hogy a Balkán történelmileg és folyamatosan erősödő gazdasági szálakon keresztül kötődik az Unió egészéhez. A magyar agrártárca ezért mindent megtesz, hogy elősegítse a Nyugat-Balkán országainak integrációját – hangsúlyozta Belánszky-Demkó Zsolt, az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára.

Penészgombákkal az aflatoxin ellen - Díjnyertes fiatal tudósok

Az erjesztett takarmányok egyik „ellensége” a penészgomba, amely az egyik leginkább rákkeltő vegyület, az aflatoxin felszaporodásáért felelős. Egy magyar kutatócsoport azon dolgozik, hogy tejsavbaktériumok és más, „jó” penészgombák felhasználásával olyan oltóanyagot fejlesszen ki, amelynek használatával visszaszorítható az aflatoxin-szennyeződés, így a gazdálkodók egészséges takarmányt adhatnak állataiknak.

A helyi élelmiszer fogyasztása a világ legnagyobb részén csak távoli álom

A globalizáció az utóbbi évtizedekben forradalmasította az élelmiszer-előállítást és -fogyasztást, a gazdálkodás pedig hatékonyabbá vált. Az étrend változatosabb, és több élelmiszer áll rendelkezésre a világ különböző részein. A világ népességének nagy része viszont importált élelmiszerektől függő országokban él, amelyek a globális élelmiszer-ellátási láncok megszakadásával fokozottan sebezhetők.