Back to top

Így élesztik újjá a magyar komlótermesztést

Negyedik alkalommal indította útjára a Heineken Hungária a „Soproni Sörrally-t", amely játékos feladatokkal tarkított izgalmas versengéssel hívja fel a figyelmet a sörgyártáshoz használt magyar alapanyagok fontosságára. A kezdeményezés fókuszában idén a magyar komlótermesztés állt: a résztvevők Kastélyosdombóra is ellátogattak, ahol megkezdődött az egykor szebb napokat látott ágazat újjáélesztése.

A kora reggeli órákban, a Heineken Hungária budapesti irodájának udvarán gyűltek össze a „IV. Soproni Sörrally – A komló útja” résztvevői, kilenc fővárosi médium képviselői, hogy aztán egy gyors eligazítás követően rajthoz állhassanak; a cél nem a gyors tempó, hanem a verseny állomásainak minél rövidebb úton történő megközelítése volt.

A csapatoknak az irányt az ország délnyugati határa felé kellett venniük, itt fekszik ugyanis a Somogy megyei Kastélyosdombó, ahol a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Szociális és Fejlesztő Központja is működik, s ahová az ország egész területéről fogadnak be kiskorú gyermeket nevelő, otthontalanná vált családokat.

A gazdálkodás jelenti a kiutat

helyszín különlegessége, hogy egy háztáji gazdaságot is kialakítottak itt, ami azt a célt szolgálja, hogy az ellátott családok később önálló életet kezdhessenek: lehetőségük van részt venni ugyanis egy szociális modellprogramban, amelynek sikeres elvégzését követően a segélyszervezet sorsfordító házainak egyikébe költözhetnek a térségben, kamatoztatva a megszerzett növénytermesztési és állattenyésztési ismereteiket. Továbbá bekapcsolódhatnak a projekt által kialakított gazdálkodási rendszerbe is.

Ottjártunkkor megtudtuk, a segélyszervezet mostanra Kastélyosdombó legnagyobb munkaadójává vált,

ez pedig nagyban köszönhető az általuk létrehozott és működtetett sajtüzemnek, amelyben környékbeli gazdák állatainak tejét használva állítják elő termékeket – nemcsak a régióban, hanem a például a Balaton környékén és a fővárosban, kisebb és nagyobb kereskedelmi egységekben is értékesítve azokat.

Támogatják a komlótermesztést

Ugyanakkor az ok, amiért e helyszín az idei Sörrally fő állomása volt, az az itt, a segélyszervezetnek a Heineken Hungáriával együtt létrehozott komlóültetvénye volt, amelyet tavaly kezdtek el kialakítani, német szakemberek segítségével.

A jelenleg egyhektáros területen, közel tíz méter magas oszlopokból álló támrendszerben termesztik a növényt, amelyből a Heineken Soproni lager típusú söreinek fontos alkotórésze készül majd.

A termesztéshez szükséges alapvető feltételek biztosítottak, a közeljövőben pedig a feldolgozáshoz használatos eszközöket és technológiát is bevezetik Kastélyosdombón, amely település a hazai komlótermesztés fellendítésének központi helyszíne lesz a tervek szerint.

Ez derült ki ugyanis Nagy István agrárminiszter szavaiból, aki a verseny befutóján, a soproni sörgyárban beszélt az ágazatot érintő kormányzati tervekről. Mint mondta, napjainkban újra nagy hangsúlyt kapnak a minőségi, helyi alapanyagok, amelyek használatával a gyártók is ki tudnak tűnni a piacról. A komló ugyanakkor máig hiánycikk hazánkban.

„Míg a 90-es években 500 ezer hektáron termesztették a növényt Magyarországon, addig ez a szám a kettőezer-tízes években 5 hektárra csökkent. A komlótermesztést újra kell éleszteni, éppen ezért 100 millió forintot biztosítunk újabb ültetvények létrehozására”

– hangsúlyozta a tárcavezető, aki szerint ez még csak a kezdet. Hangsúlyozta, első körben a Kastélyosdombó környéki gazdákat kívánják ösztönözni komlótelepítésre, hektáronként 6 millió forintos támogatással.

Magyar sör – magyar alapanyagokból

Geert Swaanenburg, a Heineken Hungária vezérigazgatója a rendezvény záróünnepségén elmondta, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezettel együttműködve, az Agrárminisztérium támogatásával újabb fontos lépést tettek afelé, hogy Soproni söreikbe kizárólag magyar alapanyagok kerülhessenek. Az árpa, illetve a radlerekben használt gyümölcsök után most a komló került sorra, amelyből eddig nem tudtak megfelelő mennyiséget beszerezni. A cég vezetője ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a projekttel az abban résztvevő, hátrányos helyzetű családoknak is segíteni tudnak, jövőképet kínálva számukra.

Ezt hangsúlyozta Lehel László, az Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója is, aki úgy fogalmazott, Kastélyosdombóra a szíve csücskeként tekint. A többi közt az ott létrehozott új típusú szociális program, a vezetők innovációra való hajlandósága, s immáron a szektorokon átívelő együttműködés is erősíti ezt az érzését. Hozzátette, a jövő évi Soproni Sörrally-n már az előrehaladott fejlesztésekkel, az új infrastruktúrával szeretnék várni a résztvevőket – többek között a Magyar Mezőgazdaság csapatát is, amely ezúttal az 5. helyen ért célba. A versenyt a legutóbbi két alkalomhoz hasonlóan a Világgazdaság nyerte.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaség

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az évszázad vételének tartják az eladósorba került gazdaságot

„Lenyűgöző! Ez egy olyan birtok, melyhez fogható százévente egyszer kerül piacra” – fogalmazott egy brit árverésvezető egy, Írország Edenberry nevű településének határában elterülő, augusztusban kalapács alá kerülő gazdaságról. Lássuk, mi áll a hangzatok szavak mögött!

Ellenszavazat nélkül fogadták el az osztatlan közös tulajdon felszámolásáról szóló törvényt

Az Országgyűlés július 3-i ülésén 139 támogató szavazattal, a baloldal tartózkodása mellett, ellenszavazat nélkül fogadta el az osztatlan közös tulajdon felszámolását segítő új jogszabályt – jelentette be az agrárminiszter. Nagy István úgy fogalmazott: ez újabb jelentős lépés az átlátható tulajdonosi rendszer, és az optimális birtokszerkezet kialakítása felé.

A gazdák folyamatosan a társadalom célkeresztjében vannak

A német és a francia farmerek harmada veszített a motivációjából a folytonos szekálás miatt, vagyis amiatt, hogy a növényvédőszer-használattól kezdve az állatjóléten át egy csomó témában ők váltak a társadalom céltáblájává. A magyar és az olasz gazdák viszont mindebből alig érzékelnek valamit – derült ki a Copa Cogeca friss felméréséből.

Már igényelhető a borok krízislepárlási támogatása

A 21/2020 (VI. 19.) AM rendelet alapján idén 2,5 milliárd forintos keretösszeggel, mintegy 250 000 hl borra hirdették meg a krízislepárlási támogatást, amely alternatívát jelenthet azoknak a termelőknek, akik kapacitáshiánnyal vagy eladási gondokkal küzdenek a koronavírus-járvány okozta helyzet következtében. A támogatást 2020. július 1. és szeptember 25. között lehet igényelni.

Együttműködési megállapodást írt alá a magyar és a szlovén agrárminiszter

A fenntartható erdőgazdálkodásról írt alá megállapodást és a Közös Agrárpolitikáról tárgyalt Nagy István agrárminiszter és Dr. Aleksandra Pivec szlovén mezőgazdasági, erdészeti és élelmezésügyi miniszter. A találkozón a tárcavezetők egyetértettek abban, hogy közösen kell fellépni a primőr termékek és a piacvédelem területén az Európai Unióban.

KAP: milyen előnyökkel jár a 2 éves átmeneti időszak?

Brüsszeli hírek szerint az Európai Parlament és a tagállamokat képviselő Tanács június 30-án szakértői szinten megegyezett abban, hogy – az Európai Bizottság ellenkezése ellenére – a korábbi egy évvel szemben kétéves lesz az átmeneti időszak a Közös Agrárpolitikában.

Az Agrárminisztérium új eszközzel segíti a mezőgazdasági termelők piaci pozíciójának erősítését

A gazdálkodók értékesítési pozíciójának erősítése érdekében az Agrárminisztérium létrehozta a termelői integrációs szervezet intézményét – közölte Nagy István tárcavezető. Az intézkedésnek köszönhetően csökkenhet a gazdák kiszolgáltatottsága és javulhat a jövedelmezőségük.

A cirok sikeres gyomirtásának titka

A cirok termesztése megéri, mert alacsony költség mellett jó gazdasági eredményt lehet elérni. Ugyanakkor sok múlik azon, hogy a vetés és a korai gyomirtás hogyan sikerül. De ha erre az érzékeny időszakra odafigyelünk, akkor szinte garantált a megtérülés.

A törvényhozók csak megállapodtak a KAP 2 éves átmeneti időszakában

A horvátok elérték azon céljukat, hogy elkészüljenek a Közös Agrárpolitika (KAP) bevezetésének átmeneti szabályai. A horvát EU-elnökség utolsó napján, az utolsó pillanatban megállapodást kötöttek az Európai Parlamenttel. 2 év lesz az átmeneti időszak.

Gyulatanya: fajtabemutató öntözött területen

Hamar híre kelt a gyulatanyai csodának: szakmai berkekben lehet arról hallani, hogy az érdeklődők szinte egymásnak adják a kilincset Gyulatanyán, a Nébih kísérleti állomásán, annyira párját ritkítóan szép ott a növényállomány.