Back to top

Kiváló minőségű ivóvizet lehet kinyerni a Dunából

A több millió embernek ivóvizet adó Dunából kiváló minőségű vizet lehet kinyerni, ám sokat kell tenni ahhoz, hogy ez három-négy évtized múlva is így legyen - mondta a folyót vizsgáló konzorcium vezetője a Magyar Hírlapnak adott interjúban, amely csütörtökön jelent meg.

Engloner Attila, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézet korábbi igazgatója kijelentette: "Tudtommal mi vagyunk az elsők, akik egyesztendős idősávban és ilyen fokú komplexitásban vizsgálják a Dunát, annak tisztaságát, a belőle kinyert ivóvizet, a parti szűrésű kutakat, a csővezetékek hálózatát egészen a csapokig".

A szakemberek naponta számos helyről gyűjtenek vízmintákat, majd ezeket azonnal a laboratóriumba szállítják. A vizsgált szakasz Suránytól Ráckevéig nyúlik.

A munka többféle vízállásnál és időjárási helyzetben zajlik, és a hagyományos szennyezések mellett az új típusúakat is vizsgálják, mint a gyógyszermaradványok, valamint bomlástermékeik.

Engloner Attila úgy fogalmazott, hogy a Duna állapotát sokféleképpen lehet jellemezni, egy azonban bizonyos: a több millió embernek ivóvizet adó folyóból jelenleg kiváló minőségű vizet lehet kinyerni.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tengerentúli veszedelem a homokterületeken

A Magyar Mezőgazdaság hetilap novemberi Zöld Mező rovatában számos érdekes cikkel készülünk. A többi közt foglalkozunk az észak-amerikai homoki prérifűvel is, amely évekkel ezelőtt gyökeret vert hazánkban is, azóta pedig agresszív módon, rendkívül gyors ütemben hódít egyre nagyobb teret magának.

Szükségállapot: lángokban áll Ausztrália

Szükségállapotot rendeltek el hétfőn a helyi hatóságok Ausztrália Új-Dél-Wales és Queensland államában a várhatóan "katasztrofális" tűzvész miatt, az embereknek el kell hagyniuk otthonukat.

Ritka reliktum Kunpeszéren

A Peszéri erdő valódi kincs a szakemberek számára. Az itteni erdőssztyepp igazi reliktum, 300 évvel ezelőtt hazánkból 90 százaléka tűnt el az ilyen életközösségeknek. Ennek megőrzésére indították az Oakeylife programot 2017-ben.

Bárki elérheti a hiánypótló új adatbázist

Elkészült Magyarország ökoszisztéma alaptérképe, amely hazánk természeti rendszereinek állapotát mutatja be bárki számára hozzáférhető módon. Az adatbázis az Európai Unió Biológiai Sokféleség Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai megvalósítását célzó projekt részeként, számos hazai intézmény részvételével jött létre.

Kornistárnics is nyílt a Visegrádi-hegységben

A Pilisi Parkerdő Zrt. sorozatban mutatja be a Visegrádi-hegység különleges, védett növény- és állatfajait.

Tiltakozás a dán elképzelések ellen

Szlovákia egyik legjelentősebb mezőgazdasági vállalata, a Dan-Slovakia Agrar mintegy 7600 hektár területen gazdálkodik. A vállalat jelenleg évi 8500 kocát és süldőt, valamint 150 ezer vágósertést értékesít, nagyjából kétszáz fő alkalmazásával. A dán cég üzemeltetésével és terjeszkedési szándékaival szemben az ország több községében, helységében is komoly ellenállást tanúsítanak a lakosok.

Szintetikus hormon állítja le a vízvesztést a haszonnövényekben

A növények által termelt abszcizinsav hormon felelős a transzspiráció általi vízvesztést korálozó pórusok (gázcserenyílások) lezárásának szabályozásáért, ezzel segítve a víz visszatartását.

Szabó István: Repülni jó!

Szabó István erdész családba született, és már kisgyermekként tudta, hogy ő is ezt a pályát szeretné választani. A szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola elvégzése után a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Dél-Kiskunsági Erdészeténél állt munkába Kiskunhalason, ahol kerületvezető erdészként dolgozott egészen a nyugdíjazásáig.

A kókuszvíz az új csapvíz?

Az utóbbi években a kókuszvíz népszerűsége jelentősen megnövekedett, nem meglepő, hiszen úgy emlegetik, hogy a „természetes, egészséges" ital. De vajon valóban egészséges, vagy inkább maradjunk csak a jól bevált csapvíznél? Öt szakértő adott választ a kérdésre.

Nagy hangsúlyt fordítanak Debrecenben is a fásításra

Szinay Attila közigazgatási államtitkár, Papp László, Debrecen polgármestere és Juhász Lajos, a Nyírerdő Nyírségi Erdészeti vezérigazgató-helyettese ültetett el jelképesen három fát Debrecenben.