„Vegye kezdetét a koronauradalmakban a növénynemesítés, az állatnemesítés, a gépek kipróbálása, a gazdálkodás mintaszerű bemutatása nem a saját hasznára, hanem a nemzet javára” – fogalmazta meg a mezőhegyesi ménesbirtokán végzett munka fő céljait Kozma Ferenc miniszteri tanácsos 1868-ban. E gondolatok mintha csak napjainkban születtek volna: a birtok jogutódja, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. a magyar állam által 2017-ben megkezdett újjászervezés eredményeként hasonló elvek mentén kívánja folytatni a mezőhegyesi elődök úttörő munkáját. Utóbbi jelző távolról sem túlzás, hiszen az 1784-ben alapított birtokot a második világháborúig Európa egyik legnagyobb és legmodernebb nagyüzemeként tartották számon. Jelentőségét mutatja, hogy számos, a korabeli magyar agráriumban újdonságnak számító elképzelést itt honosítottak meg:
Szabad bejárás – bárkinek
Pap István Tibor, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. vezérigazgatója lapunknak azt mondta, „küldetésük” hasonló ahhoz, mint annak idején volt, amikor a magyar agrárszakma képviselői Mezőhegyesen ismerkedtek az új megoldásokkal. Mintagazdaságként a legkorszerűbb technológiákat kívánják közelebb hozni a széles közönséghez.
„A különböző kiállításoknak, rendezvényeknek – például a fajtabemutatóknak – már évek óta hagyománya van Mezőhegyesen. A legutóbbi kalászosbemutatónkon a környék gazdálkodói ismerhették meg az egyes fajtákat, beszámoltunk terméseredményeinkről, illetve megismertettük velük a termesztésükhöz használt technológiát és technikát is” – magyarázta a vezérigazgató. Terveik szerint a közeljövőben ennél is fontosabb szerephez jutnak a bemutatók: az érdeklődők olyan programokon vehetnek majd részt, amelyekre nemhogy Magyarországon, de egész Európában sincs lehetőség másutt. Az a cél, hogy a ménesbirtok bárki által szabadon bejárható legyen, és hogy gazdálkodási gyakorlatukat is mindenki részletesen megismerhesse.
Tengerentúli példa
A vezérigazgató szerint ilyesfajta alkalmakat leginkább a tengerentúlon szerveznek a gazdáknak. Kiváló példa erre az az amerikai egyesült államokbeli szarvasmarhatartó telep, amelyet ő maga is meglátogatott egy tanulmányi útján. Ott óránként szerveztek buszos utakat, amelyek során részletesen bemutatták a gazdaságban zajló munkát: a tejtermelés folyamatát. „Megmutatták egyebek mellett azt, hogy hol születnek a borjak, hol nevelik a növendékeket, hogyan fejik az állatokat, miképpen zajlik a takarmányozás, és hogy mi lesz náluk a trágya sorsa” – részletezte Pap István Tibor. Mint mondta, a mezőhegyesi ménesbirtokon is hasonlóképpen szeretnék bemutatni az egyes ágazatokat, már 2020 második felétől. Ekkorra fejeződnek be ugyanis új szarvasmarhatartó telepük építési munkálatai, amivel 1100 tehén robottechnológiával történő fejése válik lehetővé, a legmodernebb tartástechnológiával és takarmányozási módszerekkel kiegészítve.
Ugyanakkor nemcsak a szakma, hanem a szélesebb közönség érdeklődésére is számítanak Mezőhegyesen. Az a céljuk, hogy minden érdeklődő tisztában legyen vele, miből és hogyan, illetve milyen körülmények között készülnek az egyes élelmiszerek. Nem titkolt céljuk, hogy a fogyasztók szemléletét is formálják ennek a betekintési lehetőségnek a megteremtésével.
A John Deere legnagyobb és legokosabb kombájnjai MezőhegyesenA Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság két John Deere S790i betakarító gépet vásárolt, amelyek a cég jelenkori zászlóshajói. Az axiáldobos S-széria innovatív megoldásai közé tartozik a változtatható terményáramú rotor. A vezetőfülkében érintőképernyős monitor, valamint CommandARM kezelőpult, robotkormány található. Az automata kormányzás mellett egy tolatókamera, valamint egy a vonórúdon és egy a tartályban elhelyezett kamera is segíti a gépkezelő munkáját. A 14 ezer literes magtartályban mérleg is található, amely a folyamatos hozamtérképezés célját szolgálja. „Az új kombájnok 9.2 méter széles, flexibilis vágóasztallal vesznek részt az idei mezőhegyesi betakarítási munkákban. |
A következő agrárnemzedék szolgálatában
A vezérigazgató ezen felül a ménesbirtoknak az oktatásban, illetve tangazdaságként betöltött szerepét hangsúlyozta lapunknak. Egyfelől kapcsolatban állnak a hazai agrár-felsőoktatási intézményekkel, fogadják azok hallgatóit, másfelől pedig a ménesbirtok által működtetett Kozma Ferenc Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium tanulói gyakorlati helyeként szolgálnak. A ménesbirtokon azt vallják, hogy ha a diákok megismerik a legmodernebb technikákat és technológiákat, akkor a kevésbé újszerű körülmények és eszközök között is könnyen elboldogulnak.
A középiskolába egyébként az ország legkülönbözőbb részeiből, összesen 64 településről járnak diákok, jelenleg mintegy 250-en. A legjobban teljesítő tanulók a szakképzettség megszerzését követően munkát kaphatnak a ménesbirtokon, a cég szakembergárdáját erősítve.
„Mezőhegyest sokáig a magyar agrárium zászlóshajójaként tartották számon, mi szeretnénk visszaszerezni státuszát” – foglalta össze törekvéseik lényegét beszélgetésünk végén Pap István Tibor.
(x)