Back to top

Visszavadul Európa?

A visszavadulás sokszor egy képzeletbeli jövőkép része csak. Egy nap talán újra farkasokkal és medvékkel osztozunk a tájon, de ez ma elképzelhetetlennek tűnik - legalábbis sokaknak. Azonban már ma is vannak olyan emberek Európában, akik pontosan ezt tették az elmúlt évtizedben.

A visszavadítás azt jelenti, hogy visszatérnek azok az élőhelyek és velük együtt élőlények, melyek korábban eltűntek az adott régióból. A természetvédelmi szakemberek eredeti terve alapján hatalmas, védett vadonokat kellene létrehozni, melyeket úgynevezett ökológiai folyosók kötnének össze. Ezeken keresztül a nagyragadozók, például a hiúzok újra visszatérhetnének az erősen emberközpontúvá vált tájakra is.

Ez az elképzelés azonban változik. A jelenlegi helyzet már túllép azon, hogy helyreállítsuk az élőhelyeket és visszahozzuk a korábban eltűnt fajokat. Ehelyett az ökoszisztémát egyfajta egésznek tekintik, és igyekeznek ezt regenerálni. Ehhez azonban kevés emberi beavatkozás szükséges, és mind a szociális-, mind az ökoszisztémára jó hatással lehet.

Mezőgazdasági tájból erdő

A legolcsóbb és leghatékonyabb módszer egy táj "visszavadítására", ha eltüntetjük azokat a tényezőket, melyek a pusztulásához vezettek.

Európában az elmúlt 12 ezer évben főleg a növénytermesztés és a legeltetés volt az, mely az őshonos növényzet pusztulását okozta, különösen az erdők, mezők és a vizes élőhelyek tűntek el, és váltak szántókká vagy legelőkké.

Ahogy az emberek egyre inkább felhagynak a vidéki életmóddal és a városokba költöznek, óriási mezőgazdasági területek kerülnek vissza a természethez - ez különösen a félreeső, távoli helyeken jellemző. Ez a folyamat Európában már a 20. század második fele óta tart.

Amikor a szántókat és legelőket felhagyják, azt rögtön birtokba veszik a cserjések és az erdők. Annak ellenére, hogy a világ szárazföldjeinek 40 százaléka mezőgazdasági művelés alatt áll (akár szántóként, akár legelőként) egyre nagyobb területet foglalnak vissza az erdők az elmúlt évtizedekben. Ez főleg annak köszönhető, hogy az emberek elhagyták a művelt területeket.

2010 és 2015 között évente 2,2 millió hektárnyi erdő települt újra.

Spanyolországban például 1900 óta megháromszorozódott az erdőterület: 8 százalékról 25 százalékra nőtt az ország erdősültsége. 2000 és 2015 között 96 ezer hektárnyi fásszárú társulást nyertek.

Ezeket az új élőhelyeket pedig birtokba vette az élővilág. A nagytestű ragadozók populációi, mint a barnamedve, a szürkefarkas, az eurázsiai hiúz vagy éppen a rozsomák, mind növekedést mutatnak Európa szerte. A nagy és közepes testű növényevők állományai is, mint a gímszarvas, a vaddisznó, az európai őz, vagy a spanyol kőszáli kecske állományai is növekedtek. Az ibériai hiúzt és az európai bölényt pedig szándékosan telepítették be újra.

Minél nagyobb területet regenerálni

Nem lehet mindenhol ugyanazt a stratégiát alkalmazni, és az sem lehet cél, hogy az érintetlen ökoszisztémákat helyreállítsák. Ez utóbbi egyébként is lehetetlenség lenne a mai világban.

A cél az, hogy a tájak ökológiai kondícióját javítsák, hogy minél több funkciót betölthessen mind az emberek, mind a vadvilág számára.

Fotó: Papp Tibor
Rugalmasan kell kezelni a helyreállítást, mindig szem előtt tartva azt, hogy eredetileg milyen ökoszisztéma volt az adott területen, és törekedni kell a legmagasabb szintű biodiverzitás elérésére.

Európában a szárazföldi területek 30 százaléka mezőgazdasági művelés alatt áll, és további 15 százalékot tesznek ki legelők, csarabosok és mocsarak. 10 százalék körül alakul a városok, falvak és utak által foglalt területek aránya. Ezeken a területeken is növelhető a természetközeli vadonok aránya azzal, hogy a növénytermesztés és állattenyésztés, valamint a lakóhelyek környékén növelik a fajok sokféleségét (gondoljunk akár a mezővédő erdősávokra, a szántók körüli gyomsávokra, vagy akárcsak a madárbarát kertekre).

Európa nagy részén már évtizedek óta tart a passzív visszavadulás, köszönhetően a városokba vándorló embereknek.

Újabb fajok visszatelepítése azonban csak úgy lehetséges, hogy az általuk érintett emberek is elfogadják ezeket. Mivel egyre kisebb a lakosság sűrűsége Európa eldugottabb, vidéki területein, ezeken a helyeken van a legjobb esély a vadonélő növényevők és ragadozók betelepítésére, amely segíteni a természet regenerálódását. Ezeknek a fajoknak ugyanis kulcsszerepe van a természetes tápláléklánc kialakulásában.

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Aki feltalálta a „keltetőgépet” - Az ausztrál talegallatyúk

Amikor az első telepesek megérkeztek Ausztráliába, az ott élő madaraknak nem feltétlenül adtak új nevet, hanem inkább az óhaza és a más, már ismert területek tollasai után nevezték el őket. Így lett a szarkához színezetében nagyon hasonló, ma fuvolázómadárként ismert tollasból egyszerűen csak szarka, míg egy másikból bozóti pulyka, noha ez utóbbinak sincs sok köze az Amerikában honos pulykához.

Az erdei kutya rejtélye

A kutyafélék Madagaszkár és Új-Zéland kivételével az ember segítsége nélkül is el tudtak terjedni. Egyedül az örök fagy birodalmai maradtak meghódíthatatlanok számukra. A mintegy 10 nemzetség 35 fajába tartozó, rendkívül változatos fajösszetételű család tagjai közt azonban vannak olyanok, melyek sok megfejthetetlen talányt rejtenek a mai napig is a tudomány számára. Ilyen az erdei kutya is.

Vadkár az uszódi határban

Képünk a Bács-Kiskun megyei Uszód határában készült. A fotón látható őznek vélhetően gidája született itt az árpatáblában, mert nem menekült messzire tőlünk, s ahogy távolodtunk, vissza is tért.

Állattitkok, emberkalandok

Szegeden egy szép, 45 hektáros tölgyerdő rejti Magyarország legnagyobb vadasparkját. A hely nevezetessége, hogy több kontinens ritka, jobbára veszélyeztetett állatfajait mutatja be természetes körülmények között. E fajok génmegőrzése, tenyésztése az intézmény fő feladata, de emellett fontos szerepet kap a természetvédelem, az oktatás, a kutatás és a szórakoztatás is.

Szervál a háziasítás útján

A macskafélék szinte csak húst fogyasztanak. Más ragadozókkal, pl. a kutyafélékkel ellentétben növényi táplálékot szinte alig vesznek magukhoz. Talán ezzel is magyarázható, hogy igen sok fajuk csúcsragadozóként szerepel a táplálékpiramis tetején. Úgy a vadonban, mint a ház körül élő fajokat az ember már hosszú évezredek óta nemcsak csodálja – igyekszik környezetében is megtartani, tenyészteni.

Nagy István: eljött a felelősségteljes kikapcsolódás ideje

Magyarország szinte teljes egészét lefedik a vendég-, kulcsos- és turistaházak nyújtotta szolgáltatások, így nem szükséges külföldre utazniuk vagy az ország forgalmas turistacélpontjait felkeresniük a kikapcsolódásra vágyóknak - jelentette ki Nagy István agrárminiszter pénteken a Baranya megyei Szaporcán.

EU-brit kereskedelmi tárgyalások - az agrár- és élelmiszeripari szereplők közös nyilatkozata

Az EU és az Egyesült Királyság jövőbeli kapcsolatáról szóló negyedik tárgyalási forduló befejezése előtt a Copa & Cogeca, a Celcaa és a FoodDrinkEurope aggódik, hogy nem volt haladás az első három fordulóban, valamint amiatt az egyre növekvő kockázat miatt, hogy nem lesz megállapodás a jelenlegi átmeneti időszak végére, vagyis 2020. december 31-ig.

Június 5-én indult az Agrárcenzus első szakasza

Tíz év után idén nyáron ismét teljes körű mezőgazdasági összeírást hajt végre a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Agrárcenzus 2020 elnevezéssel. A koronavírus világjárvány miatt a KSH a veszélyhelyzet kihirdetését követően átütemezte az összeírás lebonyolítását és találkozásmentes csatornákra vezeti át.

A Csömödéri Állami Erdei Vasút júniusi menetrendje

A Csömödéri Állami Erdei Vasút júniusi menetrendje a járványügyi előírásokat betartva a következőképpen alakul.

Érintetlen erdőterületek, erdőrészletek és fák a Pilisi Parkerdőben

A Pilisi Parkerdőben túrázva a magyar természeti gazdagság változatos kincstára fogadja a látogatót: őserdőre emlékeztető örökerdők, tölgyes és bükkös rengetegek, források, erdei kis tavak mellett néhol érintetlen erdőrészletek. Vajon miért rejtőznek a Parkerdőben ezek a háborítatlan területek?