Back to top

Visszavadul Európa?

A visszavadulás sokszor egy képzeletbeli jövőkép része csak. Egy nap talán újra farkasokkal és medvékkel osztozunk a tájon, de ez ma elképzelhetetlennek tűnik - legalábbis sokaknak. Azonban már ma is vannak olyan emberek Európában, akik pontosan ezt tették az elmúlt évtizedben.

A visszavadítás azt jelenti, hogy visszatérnek azok az élőhelyek és velük együtt élőlények, melyek korábban eltűntek az adott régióból. A természetvédelmi szakemberek eredeti terve alapján hatalmas, védett vadonokat kellene létrehozni, melyeket úgynevezett ökológiai folyosók kötnének össze. Ezeken keresztül a nagyragadozók, például a hiúzok újra visszatérhetnének az erősen emberközpontúvá vált tájakra is.

Ez az elképzelés azonban változik. A jelenlegi helyzet már túllép azon, hogy helyreállítsuk az élőhelyeket és visszahozzuk a korábban eltűnt fajokat. Ehelyett az ökoszisztémát egyfajta egésznek tekintik, és igyekeznek ezt regenerálni. Ehhez azonban kevés emberi beavatkozás szükséges, és mind a szociális-, mind az ökoszisztémára jó hatással lehet.

Mezőgazdasági tájból erdő

A legolcsóbb és leghatékonyabb módszer egy táj "visszavadítására", ha eltüntetjük azokat a tényezőket, melyek a pusztulásához vezettek.

Európában az elmúlt 12 ezer évben főleg a növénytermesztés és a legeltetés volt az, mely az őshonos növényzet pusztulását okozta, különösen az erdők, mezők és a vizes élőhelyek tűntek el, és váltak szántókká vagy legelőkké.

Ahogy az emberek egyre inkább felhagynak a vidéki életmóddal és a városokba költöznek, óriási mezőgazdasági területek kerülnek vissza a természethez - ez különösen a félreeső, távoli helyeken jellemző. Ez a folyamat Európában már a 20. század második fele óta tart.

Amikor a szántókat és legelőket felhagyják, azt rögtön birtokba veszik a cserjések és az erdők. Annak ellenére, hogy a világ szárazföldjeinek 40 százaléka mezőgazdasági művelés alatt áll (akár szántóként, akár legelőként) egyre nagyobb területet foglalnak vissza az erdők az elmúlt évtizedekben. Ez főleg annak köszönhető, hogy az emberek elhagyták a művelt területeket.

2010 és 2015 között évente 2,2 millió hektárnyi erdő települt újra.

Spanyolországban például 1900 óta megháromszorozódott az erdőterület: 8 százalékról 25 százalékra nőtt az ország erdősültsége. 2000 és 2015 között 96 ezer hektárnyi fásszárú társulást nyertek.

Ezeket az új élőhelyeket pedig birtokba vette az élővilág. A nagytestű ragadozók populációi, mint a barnamedve, a szürkefarkas, az eurázsiai hiúz vagy éppen a rozsomák, mind növekedést mutatnak Európa szerte. A nagy és közepes testű növényevők állományai is, mint a gímszarvas, a vaddisznó, az európai őz, vagy a spanyol kőszáli kecske állományai is növekedtek. Az ibériai hiúzt és az európai bölényt pedig szándékosan telepítették be újra.

Minél nagyobb területet regenerálni

Nem lehet mindenhol ugyanazt a stratégiát alkalmazni, és az sem lehet cél, hogy az érintetlen ökoszisztémákat helyreállítsák. Ez utóbbi egyébként is lehetetlenség lenne a mai világban.

A cél az, hogy a tájak ökológiai kondícióját javítsák, hogy minél több funkciót betölthessen mind az emberek, mind a vadvilág számára.

Fotó: Papp Tibor
Rugalmasan kell kezelni a helyreállítást, mindig szem előtt tartva azt, hogy eredetileg milyen ökoszisztéma volt az adott területen, és törekedni kell a legmagasabb szintű biodiverzitás elérésére.

Európában a szárazföldi területek 30 százaléka mezőgazdasági művelés alatt áll, és további 15 százalékot tesznek ki legelők, csarabosok és mocsarak. 10 százalék körül alakul a városok, falvak és utak által foglalt területek aránya. Ezeken a területeken is növelhető a természetközeli vadonok aránya azzal, hogy a növénytermesztés és állattenyésztés, valamint a lakóhelyek környékén növelik a fajok sokféleségét (gondoljunk akár a mezővédő erdősávokra, a szántók körüli gyomsávokra, vagy akárcsak a madárbarát kertekre).

Európa nagy részén már évtizedek óta tart a passzív visszavadulás, köszönhetően a városokba vándorló embereknek.

Újabb fajok visszatelepítése azonban csak úgy lehetséges, hogy az általuk érintett emberek is elfogadják ezeket. Mivel egyre kisebb a lakosság sűrűsége Európa eldugottabb, vidéki területein, ezeken a helyeken van a legjobb esély a vadonélő növényevők és ragadozók betelepítésére, amely segíteni a természet regenerálódását. Ezeknek a fajoknak ugyanis kulcsszerepe van a természetes tápláléklánc kialakulásában.

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egyre hosszabbak lesznek a hőhullámok

Egyre hosszabbra nyúlnak a nyári hőhullámok és velük együtt az extrém szárazság által sújtott időszakok is egyre hosszabbak lesznek, ami az emberi egészség mellett a mezőgazdaságra is negatívan hat majd – állapították meg kutatók a Berlini Humboldt Egyetem és az ugyancsak a német fővárosban található Éghajlatelemző Központ közös tanulmányában.

Brexit: jegyrendszer azért nem fenyeget...

Az Egyesült Királyság megállapodás nélküli távozása az Európai Unióból súlyos, egyes szakértők szerint „válságidőkre emlékeztető” fennakadásokat okozhat a szigetország élelmiszer-ellátásában.

Oroszországi erdőtüzek: miért veszélyes a meggyulladt tőzegláp?

Előfordulhat, hogy az Oroszországban égő tőzeglápok maguktól nem alszanak ki, ez azért veszélyes, mert akár 100-szor több széndioxid kerül a levegőbe, mint az erdőtüzek miatt.

Magyartarkákkal tartják fenn a Böddi-szék szikes vízi élőhelyeit

Magyartarka üsző gulya érkezett a Böddi-székre, ahol a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság legelőterületeit vehették birtokba. Az állatok legelésükkel hozzájárulnak a szikes élőhelyek természetességének javulásához, a szikes tavakra jellemző változatos élővilág megőrzéséhez.

Nem tiltja be az elefántcsont-kereskedelmet a belföldi piacokon a CITES

A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló washingtoni egyezmény (CITES) kiterjesztéséről Genfben folyó tanácskozás résztvevői egyetértettek arról, hogy egyelőre nem tiltják be az elefántcsont-kereskedelmet a belföldi piacokon, köztük a sokat bírált Japánban.

Jogszerű faanyag-kereskedelemmel a magyar erdők védelméért

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a magyar erdő- és favagyon, valamint a jogkövető faanyagkereskedők védelme érdekében a hazai faanyagkereskedelmi lánc egészét felügyeli. A hatóság az eddigi ellenőrzések tapasztalatai alapján összegezte a fatermékek jogszerű kereskedelmének alapvető követelményeit. Az összefoglaló tájékoztató ezentúl minden érdeklődő számára elérhető a Nébih honlapján.

Veszélyben a dohányültetvények

Megjelent a dohányültetvényeken a TMV, azaz a dohánymozaik vírus Lengyelországban, amely a növények széles skáláját képes megfertőzni. A fertőzés során jellegzetes mozaikos elszíneződések jelennek meg a leveleken. Vegyszeres kezelési módszer nincs ellene. Az ország déli vidékein egyre nagyobb területeket veszélyeztet a vírus.

Jó üzlet a palackozott svájci levegő a szmogos Ázsiában

Noha nagy a kereslet Thaiföldön a palackban kapható svájci levegőre, a környezetvédőknél ez az üzlet nagy tiltakozást váltott ki. A levegő árusítása – merthogy valóban erről van szó – valószínűleg igencsak jövedelmező, de ökológiai-etikai megközelítésben leveri a lécet.

Hulló kövei miatt veszélyes lett a Rám-szakadék

Bár szabad szemmel nem lehet látni, folyamatosan mozognak – más szóval borjadzanak – bolygónk hegyei, és a jelenséget nemcsak a föld mélyéről feltörő erők, de a jég is okozza

Kertek természetesen

A természetes kertek alkotói olyan megoldásokat igyekeznek tudatosan alkalmazni, amelyek a természetben is megtalálhatóak. A Kertbarát Magazin korábbi számában már kitértünk a Green City-szellemiségű kertek csapadékvíz-megőrző megoldásaira, illetve honos fajokon alapuló sokszínű növénytársulásaira; ezen a gondolatsoron tovább haladva most vizsgáljuk meg a természetesség jegyében a kert más elemeit is.