Back to top

Visszavadul Európa?

A visszavadulás sokszor egy képzeletbeli jövőkép része csak. Egy nap talán újra farkasokkal és medvékkel osztozunk a tájon, de ez ma elképzelhetetlennek tűnik - legalábbis sokaknak. Azonban már ma is vannak olyan emberek Európában, akik pontosan ezt tették az elmúlt évtizedben.

A visszavadítás azt jelenti, hogy visszatérnek azok az élőhelyek és velük együtt élőlények, melyek korábban eltűntek az adott régióból. A természetvédelmi szakemberek eredeti terve alapján hatalmas, védett vadonokat kellene létrehozni, melyeket úgynevezett ökológiai folyosók kötnének össze. Ezeken keresztül a nagyragadozók, például a hiúzok újra visszatérhetnének az erősen emberközpontúvá vált tájakra is.

Ez az elképzelés azonban változik. A jelenlegi helyzet már túllép azon, hogy helyreállítsuk az élőhelyeket és visszahozzuk a korábban eltűnt fajokat. Ehelyett az ökoszisztémát egyfajta egésznek tekintik, és igyekeznek ezt regenerálni. Ehhez azonban kevés emberi beavatkozás szükséges, és mind a szociális-, mind az ökoszisztémára jó hatással lehet.

Mezőgazdasági tájból erdő

A legolcsóbb és leghatékonyabb módszer egy táj "visszavadítására", ha eltüntetjük azokat a tényezőket, melyek a pusztulásához vezettek.

Európában az elmúlt 12 ezer évben főleg a növénytermesztés és a legeltetés volt az, mely az őshonos növényzet pusztulását okozta, különösen az erdők, mezők és a vizes élőhelyek tűntek el, és váltak szántókká vagy legelőkké.

Ahogy az emberek egyre inkább felhagynak a vidéki életmóddal és a városokba költöznek, óriási mezőgazdasági területek kerülnek vissza a természethez - ez különösen a félreeső, távoli helyeken jellemző. Ez a folyamat Európában már a 20. század második fele óta tart.

Amikor a szántókat és legelőket felhagyják, azt rögtön birtokba veszik a cserjések és az erdők. Annak ellenére, hogy a világ szárazföldjeinek 40 százaléka mezőgazdasági művelés alatt áll (akár szántóként, akár legelőként) egyre nagyobb területet foglalnak vissza az erdők az elmúlt évtizedekben. Ez főleg annak köszönhető, hogy az emberek elhagyták a művelt területeket.

2010 és 2015 között évente 2,2 millió hektárnyi erdő települt újra.

Spanyolországban például 1900 óta megháromszorozódott az erdőterület: 8 százalékról 25 százalékra nőtt az ország erdősültsége. 2000 és 2015 között 96 ezer hektárnyi fásszárú társulást nyertek.

Ezeket az új élőhelyeket pedig birtokba vette az élővilág. A nagytestű ragadozók populációi, mint a barnamedve, a szürkefarkas, az eurázsiai hiúz vagy éppen a rozsomák, mind növekedést mutatnak Európa szerte. A nagy és közepes testű növényevők állományai is, mint a gímszarvas, a vaddisznó, az európai őz, vagy a spanyol kőszáli kecske állományai is növekedtek. Az ibériai hiúzt és az európai bölényt pedig szándékosan telepítették be újra.

Minél nagyobb területet regenerálni

Nem lehet mindenhol ugyanazt a stratégiát alkalmazni, és az sem lehet cél, hogy az érintetlen ökoszisztémákat helyreállítsák. Ez utóbbi egyébként is lehetetlenség lenne a mai világban.

A cél az, hogy a tájak ökológiai kondícióját javítsák, hogy minél több funkciót betölthessen mind az emberek, mind a vadvilág számára.

Fotó: Papp Tibor
Rugalmasan kell kezelni a helyreállítást, mindig szem előtt tartva azt, hogy eredetileg milyen ökoszisztéma volt az adott területen, és törekedni kell a legmagasabb szintű biodiverzitás elérésére.

Európában a szárazföldi területek 30 százaléka mezőgazdasági művelés alatt áll, és további 15 százalékot tesznek ki legelők, csarabosok és mocsarak. 10 százalék körül alakul a városok, falvak és utak által foglalt területek aránya. Ezeken a területeken is növelhető a természetközeli vadonok aránya azzal, hogy a növénytermesztés és állattenyésztés, valamint a lakóhelyek környékén növelik a fajok sokféleségét (gondoljunk akár a mezővédő erdősávokra, a szántók körüli gyomsávokra, vagy akárcsak a madárbarát kertekre).

Európa nagy részén már évtizedek óta tart a passzív visszavadulás, köszönhetően a városokba vándorló embereknek.

Újabb fajok visszatelepítése azonban csak úgy lehetséges, hogy az általuk érintett emberek is elfogadják ezeket. Mivel egyre kisebb a lakosság sűrűsége Európa eldugottabb, vidéki területein, ezeken a helyeken van a legjobb esély a vadonélő növényevők és ragadozók betelepítésére, amely segíteni a természet regenerálódását. Ezeknek a fajoknak ugyanis kulcsszerepe van a természetes tápláléklánc kialakulásában.

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Régi ízek a Gyümölcsműhelyből

A környék változatos adottságait és terményekben való gazdagságát kihasználva álmodta meg a Gyümölcsműhelyt Farkasné Kapai Mónika. Döbröcén, egy nagyon pici faluban, réges-régi házban nyitotta meg a modern eszközökkel felszerelt, de hagyományokban és stílusban a régmúlthoz igazodó „feldolgozót”.

Földi pokol, ahol nincs élet

Földünkön az élőlények, különösen a mikroorganizmusok, meglepő módon képesek alkalmazkodni a legextrémebb környezetekhez, de még így is van olyan hely, ahol nem tudnak életben maradni.

ASP: egyre közelebb Németországhoz, a dánok kerítést emeltek

Az afrikai sertéspestis elérte Németország határait Lengyelország felől. A dánok már most kerítéssel próbálják megvédeni a sertéseiket a kórral szemben. Hol lesz valójában a határ?

Szövetkeznek az ausztrál gazdák

Jelentős összeggel támogatja az ausztrál kormány a mezőgazdasági szövetkezetek létrehozását. A halászatok és a mezőgazdasági termelők már léptek ebbe az irányba.

Ez nemcsak egy termelési mód, hanem életszemlélet: dinamikusan nő a hazai bioterület

Megvalósulni látszik ökológiai gazdálkodás stratégiai programjában, a 2014-2020-as időszakra szóló Nemzeti Akcióterv Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért dokumentumban meghatározott cél, a 350 ezer hektár nagyságú ökoterület elérése Magyarországon, ha nem is 2020-ra, de a közeljövőben biztosan, fogalmazott Roszík Péter, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke a 32. Biokultúra Tudományos Napon.

Lesz elegendő facsemete

Hiába a kormány erőfeszítése az erdőterületek növelésére, ha nem lenne hozzá elegendő szaporítóanyag. Kicsit háttérbe szorított, ám nagyon fontos terület az erdei csemetetermesztés. Az eredményes őszi csemeteszezonról sajtótájékoztató keretében számolt be Zambó Péter, földügyekért felelős államtitkár és Zsigmond Richárd, a NÉBIH Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatóságának vezetője.

Önkéntesek ültettek facsemetéket a Sóstói-erdőben

Nyíregyházán, a Sóstói úti felüljáró melletti területen tavaly ősszel végzett erdőfelújítást a NYÍRERDŐ Zrt. Nyíregyházi Erdészete. A vegetációs időszakban valamilyen okból elpusztult csemetéket pótolni kell, ebben a munkában vettek részt a napokban a helyi önkéntesek. Voltak közöttük olyanok, akik már sokszor vettek részt ilyen programon, de akadt olyan is, aki először „segített” az erdészeknek.

Hazánk legnyugatibb szeglete

Napjainkban már Szlovén-Rábavidéknek hívjuk a korábban Vendvidékként ismert kistájat, mely nyugatról csatlakozik az Őrséghez, de attól természetrajza, néprajza és történelme is különbözik. Legnyugatibb városunktól, Szentgotthárdtól délnyugatra tartva hamarosan azt érezzük, hogy valahogyan más, az addig látott tájtól eltérő vidékre érkeztünk.

Nagyobb védelmet akar a méheknek az EP szakbizottsága

Elégtelennek találta az Európai Parlament szakbizottsága kedden elfogadott állásfoglalásában a beporzó rovarok védelméről szóló európai bizottsági javaslatot.

Mi legyen az Év rovara 2020-ban?

A 2020. év rovarát ismét három faj közül választhatják ki az érdeklődő szavazók. A mostani téma a lebontás – a jelöltek mindannyian e fontos, mégis kevés figyelmet kapó feladatkör szakértői. A szavazatokat december 6. éjfélig lehet leadni.