Back to top

Az erdélyi fiatalok között is népszerű a mezőhegyesi címerező tábor

Nagy a sürgés-forgás ezekben a hetekben a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. több mint 2000 hektáron fekvő hibridkukorica-ültetvényein. A nyár beköszöntével kezdődött el ugyanis a hibrid vetőmagok előállításának egyik legfontosabb művelete, az úgynevezett címerezés, amely hagyományosan szervezett formában, a többi közt diákcsoportok részvételével zajlik Mezőhegyesen.

A vállalkozó kedvű fiatalok számára a ménesbirtok által működtetett Kozma Ferenc Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium hirdette meg idén is a népszerű Birtoktábort – avagy címerező tábort –, amely a szó pozitív értelmében kínál emlékezetes élményeket:

a munka mellett a gyerekek videojáték-bajnokságokon vehetnek részt, sportolhatnak, strandolhatnak és koncertekre járhatnak, lovagolhatnak a ménesben, illetve traktort is vezethetnek kedvükre – csak néhány program, a teljesség igénye nélkül.

Idén is sok az erdélyi fiatal

Tarkó Gábor, az iskola igazgatója a Magyar Mezőgazdaságnak elmondta, az idei esztendőben összesen 150 diák jelentkezett a táborba, akik közül szokás szerint ezúttal is sokan érkeztek a határon túlról. „A 65 magyarországi tanulón kívül Erdélyből, egészen pontosan Csíkdánfalváról és Gyergyószentmiklósról érkeztek gyerekek, akik – mivel e munkafolyamatok máig csak kézzel végezhetők – nagy segítséget jelentenek a ménesbirtok számára” – magyarázta, hozzátéve, hogy a résztvevők korrekt bérezésben, illetve napi négyszeri étkezésben részesülnek.

Mint mondta, nem a gyorsaság, hanem sokkal inkább a végzett munka minősége a fontos, éppen ezért a földeken dolgozókat csoportvezetők irányítják.

A diákok egyszerre két csapatban, kora reggeltől öt, a délutáni pihenőt követően pedig további két órát dolgoznak egy nap: gazolnak, idegenelési feladatokat végeznek, valamint fő-, illetve utócímereznek.

Többen visszajárnak

Ottjártunkkor felkerestük az épp „műszakban” lévő csapatokat, amelyekből többen is megosztották velünk tapasztalataikat a munkával kapcsolatban. A békéscsabai Szántó Judittól például megtudtuk, minden nap öt órakor kelnek, majd a reggelit követően buszokkal, vagy ha a körülmények ezt nem teszik lehetővé, traktorral érkeznek a földekre. „Az első napokban idegeneltünk, most pedig címerezünk” – mondta, majd részletesen elmagyarázta e munkafázisok lényegét. Nem kevésbé volt „képben” a makói Kiss Koppány sem, annak ellenére, hogy informatikát tanul a középiskolában. „Több alkalommal dolgoztam már mezőgazdasági területen; a címerezés tetszett eddig legjobban, ezért jelentkeztem a táborba” – árulta el a fiatal, aki két barátjával együtt érkezett Mezőhegyesre.

A magyarországi fiatalok csoportjától távolabb, egy másik tábla szélén erdélyi fiatalok és kísérőik vidám csapatával találkoztunk. Köztük volt a csíkdánfalvai Albert Szidónia is, aki

tavaly is részt vett a Birtoktáborban, ami leginkább a jó társaság miatt tetszett neki, s persze az sem volt utolsó szempont, hogy édesapja a csoportjának egyik vezetője.

„Számomra eddig a címerezés bizonyult a legnehezebb feladatnak, de a többiekkel együtt eddig mindent meg tudtunk oldani” – mondta. Gergő Bíborka is hasonlóképpen vélekedett, kiemelve még a jó pénzkereseti lehetőséget is, ráadásul a munka sem volt teljesen ismereten számára. „Sokan foglalkoznak mezőgazdasággal a környékünkön, ezért ismerem az egyes munkafolyamatokat” – tette hozzá.

Országos beiskolázásra törekszenek

Az iskola nemcsak ezt a tábort szervezi ilyenkor, hanem saját tanulói nyári gyakorlatát is, amelynek a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. telephelye a kizárólagos helyszíne. Tarkó Gábor intézményvezető elmondása szerint 250 diákjuk van jelenleg, akik az ország 64 településéről származnak.

Tudatosan törekednek az országos beiskolázásra. Ennek érdekében számos kiállításon és osztályfőnöki órán vesz részt az iskola, azonkívül nyílt napokat tartanak, és különböző közösségimédia-felületeken is kampányokat folytatnak.

Tapasztalataik szerint az iskola ösztöndíjprogramja sokak számára vonzó – ezt saját forrásból és állami támogatásból nyújtják –, ugyanakkor számos fiatal határozott elképzelésekkel jelentkezik hozzájuk.

„Nagyon népszerű például a mezőgazdaságigépész-képzésünk – mivel manapság könnyű elhelyezkedni vele –, vagy sokan választják a lovas szakmáinkat is” – részletezte az iskola igazgatója, és kiemelte a különleges bánásmódot igénylő fiatalok számára indított kertészképzésüket is.

Intézményük rövid távú tervei közt szerepel a mezőgazdasági technikus képzés elindítása, ami 4+1 éves szakgimnáziumi képzést jelent, és állattenyésztési, növénytermesztési és vállalkozói ismereteket is tartalmaz. „Legjobban teljesítő tanulóink a végzést követően a ménesbirtokon bizonyíthatnak” – mondta Tarkó Gábor, hozzátéve: mindent összevetve olyan képzéseket kínálnak a fiataloknak, amelyekkel Magyarország legmodernebb üzemeiben is helyt tudnak állni.

(x)

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/28 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szeretjük is, meg nem is a direkttermőket

Direkttermők alatt a szőlőfajták azon csoportját értjük, amelyek az amerikai Vitis labrusca leszármazottai, európai „vinifera-vért” nem is hordoznak. Nevüket onnan kapták, hogy részleges ellenállóságuk miatt alanyra oltást nem igényelnek, vagyis közvetlenül, direkt módon is képesek teremni. A termő fajták egy sokat vitatott csoportja ez, bizonyára sokan összekötik a nevüket a rókaízzel és a gyenge minőséggel.

Szupercella, jégverés Észak-Magyarországon: hogyan alakulhatott ki?

Sok helyen tart még a helyreállítás a keddi vihar után, ami óriási károkat okozott főként Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Volt ahol teniszlabda nagyságú jég is esett. Az észak-keleti térséget már nem először éri nagy kár a jégeső miatt ezen a nyáron. Nem működik ott a jégkárelhárító rendszer - kérdeztük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarától?

Kitüntetések az államalapítás ünnepe alkalmából

Az államalapítás ünnepe alkalmából 91-en vehették át szakmai elismerésüket az Agrárminisztérium által szervezett díjátadón. Az ünnepségen Nagy István agrárminiszter úgy fogalmazott, tisztelni kell a munkát, mert ebben rejlik az az erkölcsi erő, amely minden nehézségen átsegítette a nemzetet a fennállása óta eltelt bő 1100 esztendőben.

Az eddigi legnagyobb szabású SMARTFARM-ra készülnek

Szűk egy hónap múlva kezdetét veszi a SMARTFARM - Magyarország legnagyobb precíziós szántóföldi bemutatója, a Bábolnai Gazdanapok programjainak "zászlóshajója". A rendezvényen, amely az eddigieknél hosszabb, így tartalmasabb is lesz, a szakma legjelesebb képviselői vesznek részt ezúttal is - lássuk, mivel készülnek idén!

Megszűnik a hőség és csapadék is öntözi a talajokat

Az utóbbi napok forró, száraz időjárása megviseli a szántóföldeken és a gyümölcsösökben dolgozókat, de a hőségben az állatok és növények is fokozott gondoskodást igényelnek.

A komlótermesztés újraindítását támogatással ösztönzik

Megjelent a komlóültetvény létesítéséhez igénybe vehető mezőgazdasági csekély összegű támogatásról szóló rendelet.

Burgonya: még a jó ár sem motivál

A korábbi évekkel ellentétben – és más hazai burgonyabemutatókkal szemben – Gyulatanyán ezúttal óriási volt az érdeklődés. Legalább háromszázan vettek részt a tanácskozáson és a hozzá kapcsolódó szakmai mustrán.

Jelképes búzaösszeöntés – valós nemzeti összefogás a Magyarok Kenyere

Várhatóan rekordot dönt a 15 millió búzaszem - Magyarok Kenyere programba felajánlott búza mennyisége, így meghaladhatja a múlt évi 605 millió tonnás eredményt, amely 80 ezer rászoruló gyermek egy évi kenyér és pékáru szükségletét biztosította.

Vodka Csernobilból - megkóstolná?

Egyelőre egyetlen palack létezik belőle: az elkészítésénél használt gabona és víz a Csernobil körüli lezárt zónából származik - ez az első fogyasztói termék, ami a sérült atomerőmű körüli elhagyatott területről kerül ki.

Talajtakaró növények vagy komposzt?

A talaj szervesanyag-tartalmáról régóta tudjuk, hogy a gazdálkodók hasznára válik. Az ezekben a szerves anyagokban található szénvegyületek táplálékként szolgálnak a talajban lakó mikrobáknak, melyek aztán a növények számára is felvehető, értékes tápanyagot termelnek. A mikrobák, talajlakó rovarok és egyéb élőlények életműködéseik során javítják a talaj szerkezetét és vízmegtartását.