Back to top

Az erdélyi fiatalok között is népszerű a mezőhegyesi címerező tábor

Nagy a sürgés-forgás ezekben a hetekben a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. több mint 2000 hektáron fekvő hibridkukorica-ültetvényein. A nyár beköszöntével kezdődött el ugyanis a hibrid vetőmagok előállításának egyik legfontosabb művelete, az úgynevezett címerezés, amely hagyományosan szervezett formában, a többi közt diákcsoportok részvételével zajlik Mezőhegyesen.

A vállalkozó kedvű fiatalok számára a ménesbirtok által működtetett Kozma Ferenc Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium hirdette meg idén is a népszerű Birtoktábort – avagy címerező tábort –, amely a szó pozitív értelmében kínál emlékezetes élményeket:

a munka mellett a gyerekek videojáték-bajnokságokon vehetnek részt, sportolhatnak, strandolhatnak és koncertekre járhatnak, lovagolhatnak a ménesben, illetve traktort is vezethetnek kedvükre – csak néhány program, a teljesség igénye nélkül.

Idén is sok az erdélyi fiatal

Tarkó Gábor, az iskola igazgatója a Magyar Mezőgazdaságnak elmondta, az idei esztendőben összesen 150 diák jelentkezett a táborba, akik közül szokás szerint ezúttal is sokan érkeztek a határon túlról. „A 65 magyarországi tanulón kívül Erdélyből, egészen pontosan Csíkdánfalváról és Gyergyószentmiklósról érkeztek gyerekek, akik – mivel e munkafolyamatok máig csak kézzel végezhetők – nagy segítséget jelentenek a ménesbirtok számára” – magyarázta, hozzátéve, hogy a résztvevők korrekt bérezésben, illetve napi négyszeri étkezésben részesülnek.

Mint mondta, nem a gyorsaság, hanem sokkal inkább a végzett munka minősége a fontos, éppen ezért a földeken dolgozókat csoportvezetők irányítják.

A diákok egyszerre két csapatban, kora reggeltől öt, a délutáni pihenőt követően pedig további két órát dolgoznak egy nap: gazolnak, idegenelési feladatokat végeznek, valamint fő-, illetve utócímereznek.

Többen visszajárnak

Ottjártunkkor felkerestük az épp „műszakban” lévő csapatokat, amelyekből többen is megosztották velünk tapasztalataikat a munkával kapcsolatban. A békéscsabai Szántó Judittól például megtudtuk, minden nap öt órakor kelnek, majd a reggelit követően buszokkal, vagy ha a körülmények ezt nem teszik lehetővé, traktorral érkeznek a földekre. „Az első napokban idegeneltünk, most pedig címerezünk” – mondta, majd részletesen elmagyarázta e munkafázisok lényegét. Nem kevésbé volt „képben” a makói Kiss Koppány sem, annak ellenére, hogy informatikát tanul a középiskolában. „Több alkalommal dolgoztam már mezőgazdasági területen; a címerezés tetszett eddig legjobban, ezért jelentkeztem a táborba” – árulta el a fiatal, aki két barátjával együtt érkezett Mezőhegyesre.

A magyarországi fiatalok csoportjától távolabb, egy másik tábla szélén erdélyi fiatalok és kísérőik vidám csapatával találkoztunk. Köztük volt a csíkdánfalvai Albert Szidónia is, aki

tavaly is részt vett a Birtoktáborban, ami leginkább a jó társaság miatt tetszett neki, s persze az sem volt utolsó szempont, hogy édesapja a csoportjának egyik vezetője.

„Számomra eddig a címerezés bizonyult a legnehezebb feladatnak, de a többiekkel együtt eddig mindent meg tudtunk oldani” – mondta. Gergő Bíborka is hasonlóképpen vélekedett, kiemelve még a jó pénzkereseti lehetőséget is, ráadásul a munka sem volt teljesen ismereten számára. „Sokan foglalkoznak mezőgazdasággal a környékünkön, ezért ismerem az egyes munkafolyamatokat” – tette hozzá.

Országos beiskolázásra törekszenek

Az iskola nemcsak ezt a tábort szervezi ilyenkor, hanem saját tanulói nyári gyakorlatát is, amelynek a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. telephelye a kizárólagos helyszíne. Tarkó Gábor intézményvezető elmondása szerint 250 diákjuk van jelenleg, akik az ország 64 településéről származnak.

Tudatosan törekednek az országos beiskolázásra. Ennek érdekében számos kiállításon és osztályfőnöki órán vesz részt az iskola, azonkívül nyílt napokat tartanak, és különböző közösségimédia-felületeken is kampányokat folytatnak.

Tapasztalataik szerint az iskola ösztöndíjprogramja sokak számára vonzó – ezt saját forrásból és állami támogatásból nyújtják –, ugyanakkor számos fiatal határozott elképzelésekkel jelentkezik hozzájuk.

„Nagyon népszerű például a mezőgazdaságigépész-képzésünk – mivel manapság könnyű elhelyezkedni vele –, vagy sokan választják a lovas szakmáinkat is” – részletezte az iskola igazgatója, és kiemelte a különleges bánásmódot igénylő fiatalok számára indított kertészképzésüket is.

Intézményük rövid távú tervei közt szerepel a mezőgazdasági technikus képzés elindítása, ami 4+1 éves szakgimnáziumi képzést jelent, és állattenyésztési, növénytermesztési és vállalkozói ismereteket is tartalmaz. „Legjobban teljesítő tanulóink a végzést követően a ménesbirtokon bizonyíthatnak” – mondta Tarkó Gábor, hozzátéve: mindent összevetve olyan képzéseket kínálnak a fiataloknak, amelyekkel Magyarország legmodernebb üzemeiben is helyt tudnak állni.

(x)

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/28 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Birsalmát a teába!

A birsalma több vitamint, köztük C-vitamint tartalmaz, mint az alma, a pektintartalma pedig a legnagyobb a gyümölcsök között. Mit tegyünk vele, ha nyersen élvezhetetlen számunkra?

Dohánytermesztés: a kormány elkötelezett az agrártámogatások megóvása mellett

A magyar kormány elkötelezett amellett, hogy a mezőgazdaságnak nyújtott európai uniós támogatások és az átmeneti nemzeti támogatások 2020 után is megmaradjanak - jelentette ki az Agrárminisztérium (AM) agrárpiacért felelős helyettes államtitkára a Magyar Dohánytermelők Országos Szövetségének (Madosz) jubileumi konferenciáján pénteken Nyíregyházán.

Futurisztikus gazdálkodás - A technológia fejlődése a mezőgazdaság jövője?

A mezőgazdaság történelmi kihívással néz szembe. A következő harminc évben az élelmiszerigény hetven százalékkal fog növekedni. Ennek szem előtt tartásával szükséges növelni és fejleszteni a termelést, ugyanakkor korlátozni kell a környezetre gyakorolt hatását is.

Kutatóintézet: az agrár-külkereskedelem egyenlege 20 százalékkal javult az első fél évben

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitele 4714 millió euró, behozatala 3042 millió euró volt az első fél évben, az export 11,2 százalékkal, az import 6,8 százalékkal nőtt, az agrár-külkereskedelem aktívuma 1672 millió euró volt, 279 millió euróval, 20 százalékkal több, mint 2018 első fél évében.

A minőségi növénytermelés Achilles-pontjai

A mezőgazdasági termelésben ma csak a minőségnek van értelme! Mesterházy Ákos akadémikus egy héten belül kétszer is ezzel a határozott kinyilatkoztatással kezdte mondanivalóját. Szeptember 24-én, a Nyíregyháza-Gyulatanyán rendezett tanácskozáson hallgattatta el megalapozott kijelentésével a publikumot, majd a szegedi Gabonakutató kiszombori telephelyén tartott szakmai tanácskozáson is így érvelt.

Többet tud a John Deere új szögletes bálázója

Az amerikai gyártó három nagy méretű négyszögletes bálázó modellt mutatott be, amelyek 2020-ban lesznek kaphatók. Az új gépeket nagyobb hatékonyság, biztonság és alacsonyabb üzemeltetési költség jellemzi.

Gesztenye: akár sütve, akár főzve

Talán nincs is olyan gyermek és felnőtt, aki ne szeretné a szelídgesztenyét, ami igazi finomság, akár sütik, akár főzik. Erről a Keszthely kertvárosában lévő Kertészeti Centrum által már negyedik alkalommal megrendezett Gesztenyefesztiválon bárki meggyőződhetett.

Ez a jövő takarmánya? Lassan teret hódít a cirok

Jó tulajdonságai és olcsó termeszthetősége ellenére egyelőre lassan terjed a cirok az állati takarmányozásban, ugyanis a konzervatív tenyésztők nehezen váltanak – hangzott el egy olaszországi szakmai rendezvényen. A kukoricával jól konkuráló ciroknak ennek ellenére nagy jövőt jósolnak, mivel szinte immunis a kukoricabogárra, és a mikotoxin sem jelenik meg benne.

Rákkeltő aflatoxinok - Az egzotikus állatokban kutatja a megoldást

Kimagasló tudománytörténeti jelentőségű – tartják hazánk első mezőgazdasági kutatótelepéről, amely 19. század végi megalapítása óta, mind a mai napig kulcsfontosságú vizsgálatok helyszíne. A NAIK Agrár-környezettudományi Kutatóintézetének laboratóriumában dolgozik Kosztik Judit, aki a kutató-utánpótlási program résztvevőjeként rákkeltő aflatoxinok semlegesítésére keres megoldásokat.

1885 óta őrzi múltját és hagyományait a szakiskola

Az ország egyik legrégebbi erdészképző intézménye idén kezdte meg 134. tanévét. A Roth Gyula Erdészeti, Faipari, Kertészeti, Környezetvédelmi Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium jogelődje, a m. kir. Erdőőri Szakiskola 1885-ben nyitotta meg kapuit a Temesvár melletti Vadászerdőn. Trianon az iskola életét is megváltoztatta.