Back to top

Az erdélyi fiatalok között is népszerű a mezőhegyesi címerező tábor

Nagy a sürgés-forgás ezekben a hetekben a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. több mint 2000 hektáron fekvő hibridkukorica-ültetvényein. A nyár beköszöntével kezdődött el ugyanis a hibrid vetőmagok előállításának egyik legfontosabb művelete, az úgynevezett címerezés, amely hagyományosan szervezett formában, a többi közt diákcsoportok részvételével zajlik Mezőhegyesen.

A vállalkozó kedvű fiatalok számára a ménesbirtok által működtetett Kozma Ferenc Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium hirdette meg idén is a népszerű Birtoktábort – avagy címerező tábort –, amely a szó pozitív értelmében kínál emlékezetes élményeket:

a munka mellett a gyerekek videojáték-bajnokságokon vehetnek részt, sportolhatnak, strandolhatnak és koncertekre járhatnak, lovagolhatnak a ménesben, illetve traktort is vezethetnek kedvükre – csak néhány program, a teljesség igénye nélkül.

Idén is sok az erdélyi fiatal

Tarkó Gábor, az iskola igazgatója a Magyar Mezőgazdaságnak elmondta, az idei esztendőben összesen 150 diák jelentkezett a táborba, akik közül szokás szerint ezúttal is sokan érkeztek a határon túlról. „A 65 magyarországi tanulón kívül Erdélyből, egészen pontosan Csíkdánfalváról és Gyergyószentmiklósról érkeztek gyerekek, akik – mivel e munkafolyamatok máig csak kézzel végezhetők – nagy segítséget jelentenek a ménesbirtok számára” – magyarázta, hozzátéve, hogy a résztvevők korrekt bérezésben, illetve napi négyszeri étkezésben részesülnek.

Mint mondta, nem a gyorsaság, hanem sokkal inkább a végzett munka minősége a fontos, éppen ezért a földeken dolgozókat csoportvezetők irányítják.

A diákok egyszerre két csapatban, kora reggeltől öt, a délutáni pihenőt követően pedig további két órát dolgoznak egy nap: gazolnak, idegenelési feladatokat végeznek, valamint fő-, illetve utócímereznek.

Többen visszajárnak

Ottjártunkkor felkerestük az épp „műszakban” lévő csapatokat, amelyekből többen is megosztották velünk tapasztalataikat a munkával kapcsolatban. A békéscsabai Szántó Judittól például megtudtuk, minden nap öt órakor kelnek, majd a reggelit követően buszokkal, vagy ha a körülmények ezt nem teszik lehetővé, traktorral érkeznek a földekre. „Az első napokban idegeneltünk, most pedig címerezünk” – mondta, majd részletesen elmagyarázta e munkafázisok lényegét. Nem kevésbé volt „képben” a makói Kiss Koppány sem, annak ellenére, hogy informatikát tanul a középiskolában. „Több alkalommal dolgoztam már mezőgazdasági területen; a címerezés tetszett eddig legjobban, ezért jelentkeztem a táborba” – árulta el a fiatal, aki két barátjával együtt érkezett Mezőhegyesre.

A magyarországi fiatalok csoportjától távolabb, egy másik tábla szélén erdélyi fiatalok és kísérőik vidám csapatával találkoztunk. Köztük volt a csíkdánfalvai Albert Szidónia is, aki

tavaly is részt vett a Birtoktáborban, ami leginkább a jó társaság miatt tetszett neki, s persze az sem volt utolsó szempont, hogy édesapja a csoportjának egyik vezetője.

„Számomra eddig a címerezés bizonyult a legnehezebb feladatnak, de a többiekkel együtt eddig mindent meg tudtunk oldani” – mondta. Gergő Bíborka is hasonlóképpen vélekedett, kiemelve még a jó pénzkereseti lehetőséget is, ráadásul a munka sem volt teljesen ismereten számára. „Sokan foglalkoznak mezőgazdasággal a környékünkön, ezért ismerem az egyes munkafolyamatokat” – tette hozzá.

Országos beiskolázásra törekszenek

Az iskola nemcsak ezt a tábort szervezi ilyenkor, hanem saját tanulói nyári gyakorlatát is, amelynek a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. telephelye a kizárólagos helyszíne. Tarkó Gábor intézményvezető elmondása szerint 250 diákjuk van jelenleg, akik az ország 64 településéről származnak.

Tudatosan törekednek az országos beiskolázásra. Ennek érdekében számos kiállításon és osztályfőnöki órán vesz részt az iskola, azonkívül nyílt napokat tartanak, és különböző közösségimédia-felületeken is kampányokat folytatnak.

Tapasztalataik szerint az iskola ösztöndíjprogramja sokak számára vonzó – ezt saját forrásból és állami támogatásból nyújtják –, ugyanakkor számos fiatal határozott elképzelésekkel jelentkezik hozzájuk.

„Nagyon népszerű például a mezőgazdaságigépész-képzésünk – mivel manapság könnyű elhelyezkedni vele –, vagy sokan választják a lovas szakmáinkat is” – részletezte az iskola igazgatója, és kiemelte a különleges bánásmódot igénylő fiatalok számára indított kertészképzésüket is.

Intézményük rövid távú tervei közt szerepel a mezőgazdasági technikus képzés elindítása, ami 4+1 éves szakgimnáziumi képzést jelent, és állattenyésztési, növénytermesztési és vállalkozói ismereteket is tartalmaz. „Legjobban teljesítő tanulóink a végzést követően a ménesbirtokon bizonyíthatnak” – mondta Tarkó Gábor, hozzátéve: mindent összevetve olyan képzéseket kínálnak a fiataloknak, amelyekkel Magyarország legmodernebb üzemeiben is helyt tudnak állni.

(x)

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/28 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A növénytermesztés két alaptörvénye

A Liebig-féle minimum elv és a pentozán hatás a kertészeti iskolák tananyagában az első szabályok között szerepelnek. Érdemes ezeket megismerni és alkalmazni, mivel a termés mennyisége, minősége és ezáltal sok pénz múlhat rajtuk. Egy kis kertben pont olyan hasznos az ismeretük, mint óriási területeken gazdálkodva.

Az évszázad vételének tartják az eladósorba került gazdaságot

„Lenyűgöző! Ez egy olyan birtok, melyhez fogható százévente egyszer kerül piacra” – fogalmazott egy brit árverésvezető egy, Írország Edenberry nevű településének határában elterülő, augusztusban kalapács alá kerülő gazdaságról. Lássuk, mi áll a hangzatok szavak mögött!

A gazdák folyamatosan a társadalom célkeresztjében vannak

A német és a francia farmerek harmada veszített a motivációjából a folytonos szekálás miatt, vagyis amiatt, hogy a növényvédőszer-használattól kezdve az állatjóléten át egy csomó témában ők váltak a társadalom céltáblájává. A magyar és az olasz gazdák viszont mindebből alig érzékelnek valamit – derült ki a Copa Cogeca friss felméréséből.

A cirok sikeres gyomirtásának titka

A cirok termesztése megéri, mert alacsony költség mellett jó gazdasági eredményt lehet elérni. Ugyanakkor sok múlik azon, hogy a vetés és a korai gyomirtás hogyan sikerül. De ha erre az érzékeny időszakra odafigyelünk, akkor szinte garantált a megtérülés.

Jó lóra tettek a mezőhegyesi félvérekkel

A nemzeti kincseink közt számon tartott furioso-north star, más néven mező­hegyesi ­félvér tenyésztése közel két évszázados hagyományokkal rendelkezik. Nemesítése, genetikájának megőrzése a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) egyik kiemelt feladata.

Gyulatanya: fajtabemutató öntözött területen

Hamar híre kelt a gyulatanyai csodának: szakmai berkekben lehet arról hallani, hogy az érdeklődők szinte egymásnak adják a kilincset Gyulatanyán, a Nébih kísérleti állomásán, annyira párját ritkítóan szép ott a növényállomány.

Elkezdődött az aratás Békés megyében

Az őszi árpa betakarításával a szokásosnál később ugyan, de megkezdődött az aratás Békés megyében. Egyes belvizes területeken a munkálatok nagy nehézségekbe ütköznek, és gond lehet a termény minőségét jelző hektolitersúllyal is - tájékoztatta közleményében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Békés megyei igazgatósága az aratási koordinációs bizottság üléséről az MTI-t.

Korán eltűnt az idén a kukorica a piacról

Időarányosan csökkent az agrár- és élelmiszeripari termékek külkereskedelmi egyenlege az idei első negyedévben, miközben az export és az import értéke emelkedett. A szakértő szerint a következő negyedév statisztikája rosszabb képet mutat majd.

Az angus szarvasmarhákban találta meg számítását a fiatal gazda

Új, havi rendszerességgel megjelenő cikksorozatot indítunk útjára a Magyar Mezőgazdaság hetilap hasábjain: ebben olyan gazdaságokról írunk, melyeket fiatal, ambiciózus gazdálkodók vezetnek. A sorozat első cikkében az angus szarvasmarhákat is tenyésztő, azok húsát saját vágópontjukon feldolgozó kisoroszi Molnár Családi Gazdasággal foglalkozunk. Ízelítőnk következik.

Innováció és klímaváltozás: az EBB 200 millió eurós kölcsönt nyújt a KWS SAAT-nak

Az Európai Beruházási Bank (EBB) 200 millió eurós kölcsönt nyújt a KWS SAAT SE & Co. KGaA németországi székhelyű vetőmag-termelőnek. Az uniós bank által biztosított pénzeszközöket a vetőmagtermelő cég kutatás-fejlesztésre kívánja felhasználni.