Back to top

Az erdélyi fiatalok között is népszerű a mezőhegyesi címerező tábor

Nagy a sürgés-forgás ezekben a hetekben a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. több mint 2000 hektáron fekvő hibridkukorica-ültetvényein. A nyár beköszöntével kezdődött el ugyanis a hibrid vetőmagok előállításának egyik legfontosabb művelete, az úgynevezett címerezés, amely hagyományosan szervezett formában, a többi közt diákcsoportok részvételével zajlik Mezőhegyesen.

A vállalkozó kedvű fiatalok számára a ménesbirtok által működtetett Kozma Ferenc Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium hirdette meg idén is a népszerű Birtoktábort – avagy címerező tábort –, amely a szó pozitív értelmében kínál emlékezetes élményeket:

a munka mellett a gyerekek videojáték-bajnokságokon vehetnek részt, sportolhatnak, strandolhatnak és koncertekre járhatnak, lovagolhatnak a ménesben, illetve traktort is vezethetnek kedvükre – csak néhány program, a teljesség igénye nélkül.

Idén is sok az erdélyi fiatal

Tarkó Gábor, az iskola igazgatója a Magyar Mezőgazdaságnak elmondta, az idei esztendőben összesen 150 diák jelentkezett a táborba, akik közül szokás szerint ezúttal is sokan érkeztek a határon túlról. „A 65 magyarországi tanulón kívül Erdélyből, egészen pontosan Csíkdánfalváról és Gyergyószentmiklósról érkeztek gyerekek, akik – mivel e munkafolyamatok máig csak kézzel végezhetők – nagy segítséget jelentenek a ménesbirtok számára” – magyarázta, hozzátéve, hogy a résztvevők korrekt bérezésben, illetve napi négyszeri étkezésben részesülnek.

Mint mondta, nem a gyorsaság, hanem sokkal inkább a végzett munka minősége a fontos, éppen ezért a földeken dolgozókat csoportvezetők irányítják.

A diákok egyszerre két csapatban, kora reggeltől öt, a délutáni pihenőt követően pedig további két órát dolgoznak egy nap: gazolnak, idegenelési feladatokat végeznek, valamint fő-, illetve utócímereznek.

Többen visszajárnak

Ottjártunkkor felkerestük az épp „műszakban” lévő csapatokat, amelyekből többen is megosztották velünk tapasztalataikat a munkával kapcsolatban. A békéscsabai Szántó Judittól például megtudtuk, minden nap öt órakor kelnek, majd a reggelit követően buszokkal, vagy ha a körülmények ezt nem teszik lehetővé, traktorral érkeznek a földekre. „Az első napokban idegeneltünk, most pedig címerezünk” – mondta, majd részletesen elmagyarázta e munkafázisok lényegét. Nem kevésbé volt „képben” a makói Kiss Koppány sem, annak ellenére, hogy informatikát tanul a középiskolában. „Több alkalommal dolgoztam már mezőgazdasági területen; a címerezés tetszett eddig legjobban, ezért jelentkeztem a táborba” – árulta el a fiatal, aki két barátjával együtt érkezett Mezőhegyesre.

A magyarországi fiatalok csoportjától távolabb, egy másik tábla szélén erdélyi fiatalok és kísérőik vidám csapatával találkoztunk. Köztük volt a csíkdánfalvai Albert Szidónia is, aki

tavaly is részt vett a Birtoktáborban, ami leginkább a jó társaság miatt tetszett neki, s persze az sem volt utolsó szempont, hogy édesapja a csoportjának egyik vezetője.

„Számomra eddig a címerezés bizonyult a legnehezebb feladatnak, de a többiekkel együtt eddig mindent meg tudtunk oldani” – mondta. Gergő Bíborka is hasonlóképpen vélekedett, kiemelve még a jó pénzkereseti lehetőséget is, ráadásul a munka sem volt teljesen ismereten számára. „Sokan foglalkoznak mezőgazdasággal a környékünkön, ezért ismerem az egyes munkafolyamatokat” – tette hozzá.

Országos beiskolázásra törekszenek

Az iskola nemcsak ezt a tábort szervezi ilyenkor, hanem saját tanulói nyári gyakorlatát is, amelynek a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. telephelye a kizárólagos helyszíne. Tarkó Gábor intézményvezető elmondása szerint 250 diákjuk van jelenleg, akik az ország 64 településéről származnak.

Tudatosan törekednek az országos beiskolázásra. Ennek érdekében számos kiállításon és osztályfőnöki órán vesz részt az iskola, azonkívül nyílt napokat tartanak, és különböző közösségimédia-felületeken is kampányokat folytatnak.

Tapasztalataik szerint az iskola ösztöndíjprogramja sokak számára vonzó – ezt saját forrásból és állami támogatásból nyújtják –, ugyanakkor számos fiatal határozott elképzelésekkel jelentkezik hozzájuk.

„Nagyon népszerű például a mezőgazdaságigépész-képzésünk – mivel manapság könnyű elhelyezkedni vele –, vagy sokan választják a lovas szakmáinkat is” – részletezte az iskola igazgatója, és kiemelte a különleges bánásmódot igénylő fiatalok számára indított kertészképzésüket is.

Intézményük rövid távú tervei közt szerepel a mezőgazdasági technikus képzés elindítása, ami 4+1 éves szakgimnáziumi képzést jelent, és állattenyésztési, növénytermesztési és vállalkozói ismereteket is tartalmaz. „Legjobban teljesítő tanulóink a végzést követően a ménesbirtokon bizonyíthatnak” – mondta Tarkó Gábor, hozzátéve: mindent összevetve olyan képzéseket kínálnak a fiataloknak, amelyekkel Magyarország legmodernebb üzemeiben is helyt tudnak állni.

(x)

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/28 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Rekordhozamot ért el a napraforgó az idén

Történelmi rekorddal, hektáronként 3,01 tonnás hozammal fejeződött be a napraforgó betakarítása október végén - közölte az Agrárminisztérium kedden az MTI-vel.

Növénytermesztés a Marson

Ha az emberek sikeresen gyarmatosítanák a Marsot, a gazdák létfontosságú szerepet töltenének be az ott élők táplálásában. Egy holland tanulmány szerint nem is vagyunk olyan messzire a vörös bolygó talajának kultiválásától. A kutatók szerint kilencféle zöldség termeszthető a marsi talajban.

Újra jegyzik a kukoricát

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában október 21. óta újra jegyzik a takarmánykukoricát. A pénzügyi befektetők 43 800 forint/tonna áron kereskedhettek a terménnyel 2019. novemberi lejáratra, azonban eddig nem kötöttek szerződéseket.

Dohánytermelők: küzdelem a fennmaradásért

Magyarországon nem azért dohányoznak, mert dohányt termelnek, hanem azért termelnek, mert az emberek dohányoznak. Fogalmazták meg az ágazat magyar­országi szerepét a MADOSZ megalakulásának 20. évfordulóján tartott közgyűlésen, aminek a Nyíregyházi Váci Mihály Kulturális Központ adott otthont októberben, ahová a termelők mellett a szakmai szervezet hazai és nemzetközi irányítói is eljöttek.

Kárenyhítő juttatás igényelhető aszálykár után

Megjelent az agrárminiszter agrárkár-enyhítési rendszer keretében alkalmazandó aszályközleménye. A közlemény az ország azon térségeit jelöli meg, ahol a meteorológiai adatok alapján a vegetációs időszakban elszenvedett csapadékhiány és magas hőmérséklet mezőgazdasági kárt okozhatott.

Alternatív növényajánlat Karcagról

Az alternatív növények kínálta lehetőségekről tanácskoztak Karcagon. A Debreceni Egyetem Agrárkutató Intézetek és Tangazdaság Karcagi Kutatóintézetében helyi és meghívott szakemberek tárgyaltak olyan növényekről és lehetőségeikről, amelyekkel a szokásostól eltérő adottságú talajokon is eredményes lehet a növénytermesztés.

Nem elég gyorsan nő a mezőgazdaság termelékenységé

A Virginiai Mezőgazdasági és Élettudományi Technológiai Főiskola tanulmánya szerint a jelenlegi éves 1,63 százalékos termelékenységnövekedés helyett 1,73 százalékra van szükség a jövő biztonságos élelmiszer- és agráripari alapanyag-ellátásához.

Egy csokiszelet véget vethet a szegénységnek?

Az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja (UNPD) és a Fairchain Alapítvány összefogásában egy olyan termék került a piacra, ami remélhetőleg jobbá teszi a dél-amerikai gazdálkodást. A termék nem más, mint egy tábla "radikális" csokoládé. Az október 14-től, a "The Other Bar" - A Másik Szelet - néven kapható tej-és étcsokoládé szeleteket a gazdasági egyenlőtlenségek felszámolása miatt hozták létre.

Roadshow-val szólítják meg az egyetemistákat

„Építs egy CLAAS karriert!” – hirdették a molinók a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) udvarán, ahol rendhagyó programot tartottak: itt szervezte meg ugyanis a CLAAS Hungária Kft. roadshowjának első állomását; a programnak a jövőben más intézmények is otthont adnak majd.

Jobban szennyeznénk a környezetet, ha csak "biogazdálkodnánk"

Az organikus gazdálkodásról úgy tartják, hogy egészségesebb, környezetbarátabb, mint a hagyományos változat. Noha ez bizonyos tekintetben igaz, egy új, brit kutatás szerint a bioételek szerepe a bolygó segítésében sokkal komplexebb, mint ahogy az első látásra tűnik.