Back to top

Az erdélyi fiatalok között is népszerű a mezőhegyesi címerező tábor

Nagy a sürgés-forgás ezekben a hetekben a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. több mint 2000 hektáron fekvő hibridkukorica-ültetvényein. A nyár beköszöntével kezdődött el ugyanis a hibrid vetőmagok előállításának egyik legfontosabb művelete, az úgynevezett címerezés, amely hagyományosan szervezett formában, a többi közt diákcsoportok részvételével zajlik Mezőhegyesen.

A vállalkozó kedvű fiatalok számára a ménesbirtok által működtetett Kozma Ferenc Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium hirdette meg idén is a népszerű Birtoktábort – avagy címerező tábort –, amely a szó pozitív értelmében kínál emlékezetes élményeket:

a munka mellett a gyerekek videojáték-bajnokságokon vehetnek részt, sportolhatnak, strandolhatnak és koncertekre járhatnak, lovagolhatnak a ménesben, illetve traktort is vezethetnek kedvükre – csak néhány program, a teljesség igénye nélkül.

Idén is sok az erdélyi fiatal

Tarkó Gábor, az iskola igazgatója a Magyar Mezőgazdaságnak elmondta, az idei esztendőben összesen 150 diák jelentkezett a táborba, akik közül szokás szerint ezúttal is sokan érkeztek a határon túlról. „A 65 magyarországi tanulón kívül Erdélyből, egészen pontosan Csíkdánfalváról és Gyergyószentmiklósról érkeztek gyerekek, akik – mivel e munkafolyamatok máig csak kézzel végezhetők – nagy segítséget jelentenek a ménesbirtok számára” – magyarázta, hozzátéve, hogy a résztvevők korrekt bérezésben, illetve napi négyszeri étkezésben részesülnek.

Mint mondta, nem a gyorsaság, hanem sokkal inkább a végzett munka minősége a fontos, éppen ezért a földeken dolgozókat csoportvezetők irányítják.

A diákok egyszerre két csapatban, kora reggeltől öt, a délutáni pihenőt követően pedig további két órát dolgoznak egy nap: gazolnak, idegenelési feladatokat végeznek, valamint fő-, illetve utócímereznek.

Többen visszajárnak

Ottjártunkkor felkerestük az épp „műszakban” lévő csapatokat, amelyekből többen is megosztották velünk tapasztalataikat a munkával kapcsolatban. A békéscsabai Szántó Judittól például megtudtuk, minden nap öt órakor kelnek, majd a reggelit követően buszokkal, vagy ha a körülmények ezt nem teszik lehetővé, traktorral érkeznek a földekre. „Az első napokban idegeneltünk, most pedig címerezünk” – mondta, majd részletesen elmagyarázta e munkafázisok lényegét. Nem kevésbé volt „képben” a makói Kiss Koppány sem, annak ellenére, hogy informatikát tanul a középiskolában. „Több alkalommal dolgoztam már mezőgazdasági területen; a címerezés tetszett eddig legjobban, ezért jelentkeztem a táborba” – árulta el a fiatal, aki két barátjával együtt érkezett Mezőhegyesre.

A magyarországi fiatalok csoportjától távolabb, egy másik tábla szélén erdélyi fiatalok és kísérőik vidám csapatával találkoztunk. Köztük volt a csíkdánfalvai Albert Szidónia is, aki

tavaly is részt vett a Birtoktáborban, ami leginkább a jó társaság miatt tetszett neki, s persze az sem volt utolsó szempont, hogy édesapja a csoportjának egyik vezetője.

„Számomra eddig a címerezés bizonyult a legnehezebb feladatnak, de a többiekkel együtt eddig mindent meg tudtunk oldani” – mondta. Gergő Bíborka is hasonlóképpen vélekedett, kiemelve még a jó pénzkereseti lehetőséget is, ráadásul a munka sem volt teljesen ismereten számára. „Sokan foglalkoznak mezőgazdasággal a környékünkön, ezért ismerem az egyes munkafolyamatokat” – tette hozzá.

Országos beiskolázásra törekszenek

Az iskola nemcsak ezt a tábort szervezi ilyenkor, hanem saját tanulói nyári gyakorlatát is, amelynek a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. telephelye a kizárólagos helyszíne. Tarkó Gábor intézményvezető elmondása szerint 250 diákjuk van jelenleg, akik az ország 64 településéről származnak.

Tudatosan törekednek az országos beiskolázásra. Ennek érdekében számos kiállításon és osztályfőnöki órán vesz részt az iskola, azonkívül nyílt napokat tartanak, és különböző közösségimédia-felületeken is kampányokat folytatnak.

Tapasztalataik szerint az iskola ösztöndíjprogramja sokak számára vonzó – ezt saját forrásból és állami támogatásból nyújtják –, ugyanakkor számos fiatal határozott elképzelésekkel jelentkezik hozzájuk.

„Nagyon népszerű például a mezőgazdaságigépész-képzésünk – mivel manapság könnyű elhelyezkedni vele –, vagy sokan választják a lovas szakmáinkat is” – részletezte az iskola igazgatója, és kiemelte a különleges bánásmódot igénylő fiatalok számára indított kertészképzésüket is.

Intézményük rövid távú tervei közt szerepel a mezőgazdasági technikus képzés elindítása, ami 4+1 éves szakgimnáziumi képzést jelent, és állattenyésztési, növénytermesztési és vállalkozói ismereteket is tartalmaz. „Legjobban teljesítő tanulóink a végzést követően a ménesbirtokon bizonyíthatnak” – mondta Tarkó Gábor, hozzátéve: mindent összevetve olyan képzéseket kínálnak a fiataloknak, amelyekkel Magyarország legmodernebb üzemeiben is helyt tudnak állni.

(x)

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/28 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A biogazdálkodás problémái

Ahogy a konvencionális gazdálkodásban, úgy a biogazdálkodásban is zajlanak az események. Ezért egy „helyzetkörképben” ismertette az előnyei mellett a csapadék hátrányait, az alkalmazható növényvédelmi készítmények szükségszerűségét, valamint a kártevők és kórokozók megjelenését, illetve kártételük nagyságát dr. Roszík Péter, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke, ügyvezetője.

Árutőzsde: kisebb mozgások

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratokra szóló jegyzéséről.

Takarékbank: kissé javuló várakozások, de jelentős bizonytalanság jellemzi az agráriumot

Kissé javultak az agrárium szereplőinek várakozásai a második negyedév végére az első negyedévhez képest, de továbbra bizonytalanság jellemzi az ágazatot, főként a koronavírus-járvány miatt beszűkült exportlehetőségek, és a tavaszi aszály miatt - közölte Hollósi Dávid a Takarékbank agrár üzletágának szűk körű elemzői sajtó-háttérbeszélgetésén hétfőn, Budapesten.

Flottacsere a Naki Mezőgazdasági Zrt.-nél

„Több, mint 40 éve taposom ezeket a köveket” – kezdte beszédét Soltész Gyula, a Naki Mezőgazdasági Zrt. igazgatóságának elnöke június 22-én annak a szűk körű ünnepségnek a keretében, amelynek során 8 CLAAS erőgépet, 2 CLAAS kombájnt és 4 vágóasztalt vettek át az Axiáltól.

Péter és Pál napja? Elkezdődött az aratás

Tápiószőlős határában a ceglédi Agrostart Kft. gépei az őszi árpa betakarítását végzik. Országszerte idén is a hagyományos időben, „Péterpálkor” megkezdődött a kalászosok aratása.

Elkészült a CLAAS tízezredik rizskombájnja Indiában

Tavasz elején gördült ki a tízezredik Crop Tiger 30 Terra Trac rizskombájn a CLAAS indiai Morindában működő gyárából. A kombájn sok másik délkelet-ázsiai országban is népszerű.

Tavaly 3,2 millió tonna volt az energetikai célú biomassza-felhasználás

Tavaly 3,2 millió tonnát tett ki a hazai energetikai célú biomassza-felhasználás, amelyből az import 123,4 ezer tonna volt - derült ki a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet honlapján közzétett jelentésből.

Az alapműtrágyák és a koronavírus

A koronavírus dominóhatással volt az egész világgazdaságra, ez alól a műtrágyaipar sem jelenett kivételt. Kínában, amely a világjárvány epicentruma volt, kezd normalizálódni az élet, és az összes műtrágya termelése újraindult.

Drónok segíthetik a túzok védelmét

A mezőgazdaságot egyre nagyobb mértékben jellemző digitális agrártechnológiák a természetvédelem számára is új kapukat nyithatnak meg. Ezt bizonyítja az a projekt is, melynek résztvevői egyebek mellett azt vizsgálták, eredményesen alkalmazhatók-e a drónos távérzékeléses technológiák a túzokfészkek felderítésére is.

Őszibúza-fajtaválaszték a KITE Zrt.-nél

A tavaly ősszel beállított fajtakísérletek 2020 tavaszán olyan aszályt szenvedtek el, aminek köszönhetően egy nem tervezett vizsgálat eredményeit is elemezhettük, nevezetesen az egyes fajták szárazságtűréséről juthattunk értékelhető adatokhoz.