0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Az erdélyi fiatalok között is népszerű a mezőhegyesi címerező tábor

Nagy a sürgés-forgás ezekben a hetekben a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. több mint 2000 hektáron fekvő hibridkukorica-ültetvényein. A nyár beköszöntével kezdődött el ugyanis a hibrid vetőmagok előállításának egyik legfontosabb művelete, az úgynevezett címerezés, amely hagyományosan szervezett formában, a többi közt diákcsoportok részvételével zajlik Mezőhegyesen.

A vállalkozó kedvű fiatalok számára a ménesbirtok által működtetett Kozma Ferenc Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium hirdette meg idén is a népszerű Birtoktábort – avagy címerező tábort –, amely a szó pozitív értelmében kínál emlékezetes élményeket:

a munka mellett a gyerekek videojáték-bajnokságokon vehetnek részt, sportolhatnak, strandolhatnak és koncertekre járhatnak, lovagolhatnak a ménesben, illetve traktort is vezethetnek kedvükre – csak néhány program, a teljesség igénye nélkül.

Idén is sok az erdélyi fiatal

Tarkó Gábor, az iskola igazgatója a Magyar Mezőgazdaságnak elmondta, az idei esztendőben összesen 150 diák jelentkezett a táborba, akik közül szokás szerint ezúttal is sokan érkeztek a határon túlról. „A 65 magyarországi tanulón kívül Erdélyből, egészen pontosan Csíkdánfalváról és Gyergyószentmiklósról érkeztek gyerekek, akik – mivel e munkafolyamatok máig csak kézzel végezhetők – nagy segítséget jelentenek a ménesbirtok számára” – magyarázta, hozzátéve, hogy a résztvevők korrekt bérezésben, illetve napi négyszeri étkezésben részesülnek.

Mint mondta, nem a gyorsaság, hanem sokkal inkább a végzett munka minősége a fontos, éppen ezért a földeken dolgozókat csoportvezetők irányítják.

A diákok egyszerre két csapatban, kora reggeltől öt, a délutáni pihenőt követően pedig további két órát dolgoznak egy nap: gazolnak, idegenelési feladatokat végeznek, valamint fő-, illetve utócímereznek.

Többen visszajárnak

Ottjártunkkor felkerestük az épp „műszakban” lévő csapatokat, amelyekből többen is megosztották velünk tapasztalataikat a munkával kapcsolatban. A békéscsabai Szántó Judittól például megtudtuk, minden nap öt órakor kelnek, majd a reggelit követően buszokkal, vagy ha a körülmények ezt nem teszik lehetővé, traktorral érkeznek a földekre. „Az első napokban idegeneltünk, most pedig címerezünk” – mondta, majd részletesen elmagyarázta e munkafázisok lényegét. Nem kevésbé volt „képben” a makói Kiss Koppány sem, annak ellenére, hogy informatikát tanul a középiskolában. „Több alkalommal dolgoztam már mezőgazdasági területen; a címerezés tetszett eddig legjobban, ezért jelentkeztem a táborba” – árulta el a fiatal, aki két barátjával együtt érkezett Mezőhegyesre.

A magyarországi fiatalok csoportjától távolabb, egy másik tábla szélén erdélyi fiatalok és kísérőik vidám csapatával találkoztunk. Köztük volt a csíkdánfalvai Albert Szidónia is, aki

tavaly is részt vett a Birtoktáborban, ami leginkább a jó társaság miatt tetszett neki, s persze az sem volt utolsó szempont, hogy édesapja a csoportjának egyik vezetője.

„Számomra eddig a címerezés bizonyult a legnehezebb feladatnak, de a többiekkel együtt eddig mindent meg tudtunk oldani” – mondta. Gergő Bíborka is hasonlóképpen vélekedett, kiemelve még a jó pénzkereseti lehetőséget is, ráadásul a munka sem volt teljesen ismereten számára. „Sokan foglalkoznak mezőgazdasággal a környékünkön, ezért ismerem az egyes munkafolyamatokat” – tette hozzá.

Országos beiskolázásra törekszenek

Az iskola nemcsak ezt a tábort szervezi ilyenkor, hanem saját tanulói nyári gyakorlatát is, amelynek a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. telephelye a kizárólagos helyszíne. Tarkó Gábor intézményvezető elmondása szerint 250 diákjuk van jelenleg, akik az ország 64 településéről származnak.

Tudatosan törekednek az országos beiskolázásra. Ennek érdekében számos kiállításon és osztályfőnöki órán vesz részt az iskola, azonkívül nyílt napokat tartanak, és különböző közösségimédia-felületeken is kampányokat folytatnak.

Tapasztalataik szerint az iskola ösztöndíjprogramja sokak számára vonzó – ezt saját forrásból és állami támogatásból nyújtják –, ugyanakkor számos fiatal határozott elképzelésekkel jelentkezik hozzájuk.

„Nagyon népszerű például a mezőgazdaságigépész-képzésünk – mivel manapság könnyű elhelyezkedni vele –, vagy sokan választják a lovas szakmáinkat is” – részletezte az iskola igazgatója, és kiemelte a különleges bánásmódot igénylő fiatalok számára indított kertészképzésüket is.

Intézményük rövid távú tervei közt szerepel a mezőgazdasági technikus képzés elindítása, ami 4+1 éves szakgimnáziumi képzést jelent, és állattenyésztési, növénytermesztési és vállalkozói ismereteket is tartalmaz. „Legjobban teljesítő tanulóink a végzést követően a ménesbirtokon bizonyíthatnak” – mondta Tarkó Gábor, hozzátéve: mindent összevetve olyan képzéseket kínálnak a fiataloknak, amelyekkel Magyarország legmodernebb üzemeiben is helyt tudnak állni.

(x)

Forrás: Magyar Mezőgazdaság