Back to top

Honos fürkészdarázzsal az ázsiai márványospoloska ellen

Az apró Anastatus bifasciatus darázs több rovarfaj petéibe rakja a tojásait. Olaszországban 32, elsősorban lepke- és poloskafaj a gazdaszervezete, ezért is tartják ígéretesnek az ázsiai márványospoloska elleni biológiai védekezésre. A Bioplanet cég kutatóintézetekkel és növényvédelmi konzorciumokkal együtt a mesterségesen tenyésztett és tömegesen kibocsátott rovar gyakorlati hatékonyságát vizsgálja.

A kártevő őshazájában, Kínában és Japánban más parazitoid darazsak tartják kordában a népességét, de az idegenhonos fajok használata nem olyan egyszerű sem a szaporítás, sem a szabályozás oldaláról.

Ázsiai márványospoloska tojásai és frissen kikelt utódai
Ennek a problémának a megoldására kezdett nagyszabású kísérletet a Bioplanet cég a modenai, az emilia-romagnai növényvédelmi konzorciummal, valamint észak-olasz kutatóintézetekkel és egyetemekkel.

A program célja annak a felmérése, hogy egy őshonos rovar milyen szerepet tölthet be az ázsiai márványospoloska elleni védelemben. Az utóbbi években ugyanis láthatóan nőtt a hatékonysága természetes módon is.

Andrea Sala, a Bioplanet képviselője a folyamatról elmondta, hogy amikor egy idegen faj érkezik új környezetbe, gyakran fölborul a helyi biológiai egyensúly, mert nincsen természetes ellensége, és akadálytalanul szaporodhat.

Ám a honos élőlények sem restek, és megpróbálják tápláléknak vagy szaporodásra alkalmas áldozatnak használni a jövevényt, így idővel visszaáll az egyensúly.

Ha ez nem történik meg, a klasszikus biológiai védekezéshez lehet fordulni, vagyis eredeti élőhelyéről behozni a természetes ellenségeit, mint azt a közelmúltban sikerrel megtették az amerikai lepkekabóca és a gesztenye gubacsdarázs elleni védekezésben.

Anastatus bifasciatus
Fotó: Bioplanet
Az Anastatus bifasciatus mostani betelepítése a tömeges tenyésztés eredménye. Ez a technika már számos nagy problémát oldott meg a világon, most viszont honos rovar esetében alkalmazták.

Biológiai védekezésre helyi tojásparazita darazsat próbálnak ki
Fotó: Bioplanet
Ez a biológiai védekezési módszer ugyancsak a helyi kibocsátásra és hosszú távú megközelítésre alapoz, de olyan fajt választ, ami őshonos lévén nagyobb valószínűséggel képes fennmaradni és szaporodhat az újonnan behurcolt kártevőben, jelen esetben az ázsiai márványospoloskában. Az intenzív mezőgazdaság ugyan visszavethette a népességét, de ha nagy egyedszámban engedik ki az ültetvényekben, mezőgazdasági területeken, hatékonyan visszaszoríthatja a kártevőt. Természetes úton is végbemehet ez a folyamat, de ahhoz hosszú évek kellenek, amit a termesztők nem szeretnének kivárni.

A most induló olaszországi védekezés során tízezerszámra engedik ki különböző területeken a darazsat, olyan helyeken, ahol vegyes kultúrákat termesztenek.

Ennek az a jelentősége, hogy akkor is fennmaradhat az Anastatus bifasciatus állománya, ha a fő kultúrában kémiai növényvédelmet folytatnak.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/freshpalaza.it

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fókuszban a generációváltás és a hatékony kommunikáció

Idén már 11. alkalommal rendezte meg a Magyar Mezőgazdaság Kft. agrármarketing és -médianapját az AGROmashEXPO - Agrárgépshow kiállítás nyitónapján. A rendezvényen a médiapiac fejlődéséről, a generációváltás hatásairól, a fiatalok médiafogyasztási szokásairól, valamint a hatékony kommunikációs trendekről szóltak az előadók.

Európában is betiltott peszticidek

Miután az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság igazolta, hogy a klórpirifosz és a metil-klórpirifosz káros, elsősorban genotoxikus és a fejlődésre neurotoxikus hatásuk van, a Tanács végül megtiltotta a két peszticid európai forgalmazási engedélyének kiadását.

Több lehet a mikroműanyag a természetben, mint gondoltuk

Egy most záruló K+F projekt során olyan mintavételi módszert fejlesztett ki egy független laboratórium, amellyel sokkal pontosabb és megbízhatóbb eredményeket kaphatunk a mikroműanyagok kutatása során: az eddig mért adatoknál akár 3-5-ször is nagyobb lehet a vizekben jelen lévő tényleges mikroműanyag-koncentráció.

Összefogtak a hazai hagymatermesztők, hogy folyamatosan legyen magyar hagyma a piacon

A rendszerváltozás óta jelentősen visszaesett a magyar hagymatermesztés, a termelők – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai segítségével – közösen dolgoznak azon, hogy a mostani 50-60 százalék helyett nagyobb részben tudják ellátni hazai hagymával a fogyasztókat. Az éves hagymafogyasztás hazánkban 10-12 kg/fő; a magyar hagyma gyorsan elfogy, több hónapig csak import van a piacon.

Mézzel bizonyítottan gyorsabban gyógyulnak a sebek és az égési sérülések!

Számos kutatás bizonyítja, hogy a méz segíti a közepesen súlyos sebek és égési sérülések gyógyulását. Égések esetén akár 4-5 nappal gyorsabban hozhat gyógyulást a méz, mint a szokásos sebtapaszokkal vagy szerekkel. Ez a hatás azonban a krónikus sebek és súlyos égési sérülések esetén nem mutatható ki.

Az olasz maffiánál kötöttek ki az EU-s agrártámogatások

Eurómilliókat markolt fel uniós agrártámogatásokból az olasz maffia két klánja. A helyi rendőrség a múlt héten 94 embert vett őrizetbe.

Zöldbe öltöztetett IKEA nyílik Bécs belvárosában

Az IKEA olyan innovatív épületet alakít ki a bécsi Westbahnhofnál (Nyugati pályaudvar), ahol sok növény, fa teszi kellemessé a szokott kényelem mellett a vásárlást az ügyfeleknek, miközben egy városi találkozási csomópontot is kialakítanak.

A stresszhatás jót tesz a növényeknek?

Sokáig a tökéletes és sértetlen növények termesztésén volt a hangsúly. Egy új kutatás szerint azonban nem baj, ha egy kicsit megsérülnek és stresszhatás éri őket. Sőt, előnyü(n)kre válhat! Egészségesebb lesz a termésük.

A kedvencével utazna? Mutatjuk, hova mehet

Olaszországban van a legtöbb olyan szálloda, ahová magukkal vihetik a gazdák a kutyájukat. A kutyabarát szálláshelyek toplistájának élén Olaszország, Oroszország, Lengyelország, Horvátország és Spanyolország áll. A legjobb szolgáltatást pedig a francia, a brit és az olasz szálláshelyek nyújtják a kedvencükkel utazók számára.

A ginkgo biloba fák soha nem halnak meg - A kutatók azt hiszik, tudják miért

Egyszerűen nincs beprogramozva az öregedésre, és egész életében a betegségek, valamint az aszály okozta betegségek leküzdését segítő kemikáliákat termel a páfrányfenyő - állapították meg amerikai és kínai kutatók, megfejtve a fafaj hosszú életének titkát. A prehisztorikus korból származó növény maradványait 200 millió éves kövületekben is megtalálták.