0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Honos fürkészdarázzsal az ázsiai márványospoloska ellen

Az apró Anastatus bifasciatus darázs több rovarfaj petéibe rakja a tojásait. Olaszországban 32, elsősorban lepke- és poloskafaj a gazdaszervezete, ezért is tartják ígéretesnek az ázsiai márványospoloska elleni biológiai védekezésre. A Bioplanet cég kutatóintézetekkel és növényvédelmi konzorciumokkal együtt a mesterségesen tenyésztett és tömegesen kibocsátott rovar gyakorlati hatékonyságát vizsgálja.

A kártevő őshazájában, Kínában és Japánban más parazitoid darazsak tartják kordában a népességét, de az idegenhonos fajok használata nem olyan egyszerű sem a szaporítás, sem a szabályozás oldaláról. Ennek a problémának a megoldására kezdett nagyszabású kísérletet a Bioplanet cég a modenai, az emilia-romagnai növényvédelmi konzorciummal, valamint észak-olasz kutatóintézetekkel és egyetemekkel.

A program célja annak a felmérése, hogy egy őshonos rovar milyen szerepet tölthet be az ázsiai márványospoloska elleni védelemben. Az utóbbi években ugyanis láthatóan nőtt a hatékonysága természetes módon is.

Andrea Sala, a Bioplanet képviselője a folyamatról elmondta, hogy amikor egy idegen faj érkezik új környezetbe, gyakran fölborul a helyi biológiai egyensúly, mert nincsen természetes ellensége, és akadálytalanul szaporodhat.

Ám a honos élőlények sem restek, és megpróbálják tápláléknak vagy szaporodásra alkalmas áldozatnak használni a jövevényt, így idővel visszaáll az egyensúly.

Ha ez nem történik meg, a klasszikus biológiai védekezéshez lehet fordulni, vagyis eredeti élőhelyéről behozni a természetes ellenségeit, mint azt a közelmúltban sikerrel megtették az amerikai lepkekabóca és a gesztenye gubacsdarázs elleni védekezésben.

Az Anastatus bifasciatus mostani betelepítése a tömeges tenyésztés eredménye. Ez a technika már számos nagy problémát oldott meg a világon, most viszont honos rovar esetében alkalmazták.

Ez a biológiai védekezési módszer ugyancsak a helyi kibocsátásra és hosszú távú megközelítésre alapoz, de olyan fajt választ, ami őshonos lévén nagyobb valószínűséggel képes fennmaradni és szaporodhat az újonnan behurcolt kártevőben, jelen esetben az ázsiai márványospoloskában. Az intenzív mezőgazdaság ugyan visszavethette a népességét, de ha nagy egyedszámban engedik ki az ültetvényekben, mezőgazdasági területeken, hatékonyan visszaszoríthatja a kártevőt. Természetes úton is végbemehet ez a folyamat, de ahhoz hosszú évek kellenek, amit a termesztők nem szeretnének kivárni.

A most induló olaszországi védekezés során tízezerszámra engedik ki különböző területeken a darazsat, olyan helyeken, ahol vegyes kultúrákat termesztenek.

Ennek az a jelentősége, hogy akkor is fennmaradhat az Anastatus bifasciatus állománya, ha a fő kultúrában kémiai növényvédelmet folytatnak.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu/freshpalaza.it