Back to top

Honos fürkészdarázzsal az ázsiai márványospoloska ellen

Az apró Anastatus bifasciatus darázs több rovarfaj petéibe rakja a tojásait. Olaszországban 32, elsősorban lepke- és poloskafaj a gazdaszervezete, ezért is tartják ígéretesnek az ázsiai márványospoloska elleni biológiai védekezésre. A Bioplanet cég kutatóintézetekkel és növényvédelmi konzorciumokkal együtt a mesterségesen tenyésztett és tömegesen kibocsátott rovar gyakorlati hatékonyságát vizsgálja.

A kártevő őshazájában, Kínában és Japánban más parazitoid darazsak tartják kordában a népességét, de az idegenhonos fajok használata nem olyan egyszerű sem a szaporítás, sem a szabályozás oldaláról.

Ázsiai márványospoloska tojásai és frissen kikelt utódai
Ennek a problémának a megoldására kezdett nagyszabású kísérletet a Bioplanet cég a modenai, az emilia-romagnai növényvédelmi konzorciummal, valamint észak-olasz kutatóintézetekkel és egyetemekkel.

A program célja annak a felmérése, hogy egy őshonos rovar milyen szerepet tölthet be az ázsiai márványospoloska elleni védelemben. Az utóbbi években ugyanis láthatóan nőtt a hatékonysága természetes módon is.

Andrea Sala, a Bioplanet képviselője a folyamatról elmondta, hogy amikor egy idegen faj érkezik új környezetbe, gyakran fölborul a helyi biológiai egyensúly, mert nincsen természetes ellensége, és akadálytalanul szaporodhat.

Ám a honos élőlények sem restek, és megpróbálják tápláléknak vagy szaporodásra alkalmas áldozatnak használni a jövevényt, így idővel visszaáll az egyensúly.

Ha ez nem történik meg, a klasszikus biológiai védekezéshez lehet fordulni, vagyis eredeti élőhelyéről behozni a természetes ellenségeit, mint azt a közelmúltban sikerrel megtették az amerikai lepkekabóca és a gesztenye gubacsdarázs elleni védekezésben.

Anastatus bifasciatus
Fotó: Bioplanet
Az Anastatus bifasciatus mostani betelepítése a tömeges tenyésztés eredménye. Ez a technika már számos nagy problémát oldott meg a világon, most viszont honos rovar esetében alkalmazták.

Biológiai védekezésre helyi tojásparazita darazsat próbálnak ki
Fotó: Bioplanet
Ez a biológiai védekezési módszer ugyancsak a helyi kibocsátásra és hosszú távú megközelítésre alapoz, de olyan fajt választ, ami őshonos lévén nagyobb valószínűséggel képes fennmaradni és szaporodhat az újonnan behurcolt kártevőben, jelen esetben az ázsiai márványospoloskában. Az intenzív mezőgazdaság ugyan visszavethette a népességét, de ha nagy egyedszámban engedik ki az ültetvényekben, mezőgazdasági területeken, hatékonyan visszaszoríthatja a kártevőt. Természetes úton is végbemehet ez a folyamat, de ahhoz hosszú évek kellenek, amit a termesztők nem szeretnének kivárni.

A most induló olaszországi védekezés során tízezerszámra engedik ki különböző területeken a darazsat, olyan helyeken, ahol vegyes kultúrákat termesztenek.

Ennek az a jelentősége, hogy akkor is fennmaradhat az Anastatus bifasciatus állománya, ha a fő kultúrában kémiai növényvédelmet folytatnak.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/freshpalaza.it

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az erdő örök, de nem hagyhatjuk magára

Az állami kezelésben lévő erdők jelentős része természetvédelmi oltalom alatt áll. A fokozottan védett, védett vagy Natura 2000 rendeltetésű erdők esetében gazdasági szempontok helyett a természetvédelmi elvárásokat előtérbe helyezve kell meghatározni az erdőkezelés céljait.

Földimogyoró – hazai nemesítésből

A földimogyoró termesztése új korszakot nyithat a hazai mezőgazdaságban. Homokos területeken már sikerrel vizsgázott a növény, 2 tonnás hektáronkénti terméssel számolnak a zákányszéki gazdák. A Balla Zoltán által nemesített földimogyorók 2021-ben államilag elismert fajtává válhatnak.

Urban jungle - Házhoz szállítják a dísznövényeket

Urban jungle, urban gardening, plantlove, plantparents… csupán néhány új kifejezés, amelyek, még ha nem is kerültek át a köznyelvbe, az újdonságokra nyitott fiatalabb nemzedék által előszeretettel alkalmazott címkék lettek a Facebookon és az Instagramon. Az utóbbi években érzékelhetően megnőtt a növények, különösen a szobanövények népszerűsége.

Plantarium 2021: elképzelhető hogy ismét digitális lesz

A nagyszabású kertészeti kiállítás előkészületei már javában zajlanak. Csak márciusban tudnak végleges döntést hozni arról, hogy milyen formában kerül sor az eseményre.

Kertészet és Szőlészet retro

Hetvenedik évfolyamába lépett a Kertészet és Szőlészet, híres korok tanúja volt, nagy felvirágzásokról és kevésbé dicső időkről egyaránt mesélnek írásai. Aki szereti a retrót, az tartson velünk, pörgessük végig a régi lapszámokat – ezúttal a tartalomban való különösebb elmélyülés nélkül.

Alig indult el, de már most tudni: az idei Educatio kiállításra sokáig emlékezni fognak

Megnyitotta "kapuit" a 2021-es Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás, mely rendhagyó, online formában várja a továbbtanulás előtt álló fiatalok tízezreit. A 21 éves múltra visszatekintő rendezvény három napja alatt ezúttal is minden terítékre kerül a témában.

A jégkorszakot túlélték, de a COVID-járványt nem biztos – a vérük aranyat ér

Az atlanti tőrfarkú rákról van szó, melynek egyedszáma rohamosan csökken, mert különleges és egyedülálló vérük a gyógyszergyártók számára rendkívül hasznos, ezért egy egész iparág épült erre.

Családfakészítéssel óvják meg a beltenyészettől a gigantikus dögszagú virágokat a botanikusok

A botanikus kertekben és magángyűjteményekben őrzött titánbuzogányok (Amorphophallus titanum) családfáinak elkészítésével akarják megóvni a botanikusok a dögszagot árasztó, gigantikus növényeket a beltenyészet káros genetikai következményeitől.

Mérgező a méhlegelő?

A Méhészet októberi számában olvashattunk egy cikket a napraforgóval kapcsolatos mérgezésekről. Ezzel, a legnagyobb területen tenyésző méhlegelőnkön tapasztalható méhveszteséggel kapcsolatban szeretnék megosztani egy másik, érdekes történetet.

Hatékonyságának kihasználásához megfelelő szabályozásra van szükség

A napjainkat behálózó innováció az élet minden területére, így az agráriumra is kihat. A precíziós gazdálkodásnak köszönhetően a modernizáció és digitalizáció begyűrűzött a mezőgazdaságba, s mostanra úgy tűnik, a drónoknak is egyre nagyobb jelentősége lesz a gazdaságokban. Alkalmasak monitorozásra, információgyűjtésre, és nemsokára remélhetőleg lehetőség nyílik arra is, hogy permetezzünk vele.