Back to top

Honos fürkészdarázzsal az ázsiai márványospoloska ellen

Az apró Anastatus bifasciatus darázs több rovarfaj petéibe rakja a tojásait. Olaszországban 32, elsősorban lepke- és poloskafaj a gazdaszervezete, ezért is tartják ígéretesnek az ázsiai márványospoloska elleni biológiai védekezésre. A Bioplanet cég kutatóintézetekkel és növényvédelmi konzorciumokkal együtt a mesterségesen tenyésztett és tömegesen kibocsátott rovar gyakorlati hatékonyságát vizsgálja.

A kártevő őshazájában, Kínában és Japánban más parazitoid darazsak tartják kordában a népességét, de az idegenhonos fajok használata nem olyan egyszerű sem a szaporítás, sem a szabályozás oldaláról.

Ázsiai márványospoloska tojásai és frissen kikelt utódai
Ennek a problémának a megoldására kezdett nagyszabású kísérletet a Bioplanet cég a modenai, az emilia-romagnai növényvédelmi konzorciummal, valamint észak-olasz kutatóintézetekkel és egyetemekkel.

A program célja annak a felmérése, hogy egy őshonos rovar milyen szerepet tölthet be az ázsiai márványospoloska elleni védelemben. Az utóbbi években ugyanis láthatóan nőtt a hatékonysága természetes módon is.

Andrea Sala, a Bioplanet képviselője a folyamatról elmondta, hogy amikor egy idegen faj érkezik új környezetbe, gyakran fölborul a helyi biológiai egyensúly, mert nincsen természetes ellensége, és akadálytalanul szaporodhat.

Ám a honos élőlények sem restek, és megpróbálják tápláléknak vagy szaporodásra alkalmas áldozatnak használni a jövevényt, így idővel visszaáll az egyensúly.

Ha ez nem történik meg, a klasszikus biológiai védekezéshez lehet fordulni, vagyis eredeti élőhelyéről behozni a természetes ellenségeit, mint azt a közelmúltban sikerrel megtették az amerikai lepkekabóca és a gesztenye gubacsdarázs elleni védekezésben.

Anastatus bifasciatus
Fotó: Bioplanet
Az Anastatus bifasciatus mostani betelepítése a tömeges tenyésztés eredménye. Ez a technika már számos nagy problémát oldott meg a világon, most viszont honos rovar esetében alkalmazták.

Biológiai védekezésre helyi tojásparazita darazsat próbálnak ki
Fotó: Bioplanet
Ez a biológiai védekezési módszer ugyancsak a helyi kibocsátásra és hosszú távú megközelítésre alapoz, de olyan fajt választ, ami őshonos lévén nagyobb valószínűséggel képes fennmaradni és szaporodhat az újonnan behurcolt kártevőben, jelen esetben az ázsiai márványospoloskában. Az intenzív mezőgazdaság ugyan visszavethette a népességét, de ha nagy egyedszámban engedik ki az ültetvényekben, mezőgazdasági területeken, hatékonyan visszaszoríthatja a kártevőt. Természetes úton is végbemehet ez a folyamat, de ahhoz hosszú évek kellenek, amit a termesztők nem szeretnének kivárni.

A most induló olaszországi védekezés során tízezerszámra engedik ki különböző területeken a darazsat, olyan helyeken, ahol vegyes kultúrákat termesztenek.

Ennek az a jelentősége, hogy akkor is fennmaradhat az Anastatus bifasciatus állománya, ha a fő kultúrában kémiai növényvédelmet folytatnak.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/freshpalaza.it

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gyorsabb, egyszerűbb metszés: a szőlőültetvények előmetszése

A szőlőültetvények metszése alapvető termesztéstechnológiai művelet, melyet kézzel vagy gépesítve, de minden ültetvényben elvégzünk. Az előmetszéssel megkönnyíthetjük a metszést végzők munkáját és lerövidíthetjük az erre fordított időt.

Lehet, hogy a farkas megeszi Piroskát és a nagymamát, sőt a juhokra is szemet vetett?

A mesében a bátor vadász megöli a gonosz farkast. Most azonban lehet, hogy a farkas megeszi Piroskát és a nagymamát, de a juhokat és a kecskéket biztosan. Néhány hegyvidéki területről már ki is szorultak a pásztorok.

Inváziós bambusz

Mind több gondot okoz Nagy-Britanniában a sok kertbe ültetett, igen dekoratív, gyorsan növő, örökzöld, kiváló térhatároló, de rendkívül erősen sarjadó, már-már invazív növénnyé váló botnád, illetve bambusz (egyelőre még nem sorolták az üldözendő és irtandó idegenhonos inváziós fajok közé).

Tüntetnek a méhészek Európa-szerte

Brüsszelben, Párizsban és Amszterdamban is tüntetést tartanak európai méhészek januárban, a demonstrációkat a Magyarországon bejegyzett Egyesület az Európai Méhekért szervezi. Ha megszűnnek a méhészetek, méhek sem lesznek, amelyek beporozzák a növényeket.

Spektroszkópia segít értékelni a hús minőségét

Marhahús minőségének értékelésekor hagyományosan egy szakértő ellenőrzi a hús színét, a rostok mintázatát (márványozottság), a hasított súlyt stb. Az ilyen mérés azonban időigényes és lényegesen függ az illető szakértő szubjektív véleményétől.

Az éghajlatváltozás lesz a Grüne Woche 2020 fő témája

A fenntarthatóság, a természeti erőforrások megőrzése és a környezetbarát termelési módszerek lesznek a leginkább terítéken a világ vezető mezőgazdasági, élelmiszeripari és kertészeti vásárán. Még meg sem nyílt a kiállítás, máris rekordok születtek: 72 országból több mint 1800 kiállító mutatja be termékeit. A partnerország idén Horvátország, amely „A mezőgazdaság kultúráját” viszi el Berlinbe.

Lisztharmat, varasodás, és a többi klasszikus almabetegség – mire számíthatunk az idén?

Almatermésű gyümölcsféléinket 2019-ben sem kímélték a betegségek, és talán nem lep meg senkit, ha kijelentjük, hogy az idén is lesz velük növényvédelmi tennivaló. De lássuk részletesebben, milyen következtetések vonhatók le az egyes károsítók tavalyi aktivitásából.

Ritkább, mint a fehér holló? Albínó örvös légykapók a Pilisben

Rendkívül ritka jelenséggel szembesültek a Pilisi Parkerdő területén az örvös légykapók viselkedését kutató szakemberek: az 1982 óta tartó vizsgálataik során először találtak pigmenthiányos, albínó légykapófiókákat. A kutatás eredményeit a holland Ardea tudományos folyóiratban is megjelentetik.

Francia ötletek - mi is használhatjuk

A francia vasúti dolgozók hetekig elhúzódó sztrájkja ellenére sokakat vonz a 34. SIVAL nemzetközi kertészeti kiállítás Angers-ban. A korábbi évekhez képest 4000 négyzetméterrel nagyobb területen mintegy 700 cég vonultatja föl termékeit, szolgáltatásait. Nem meglepően, ezen a kiállításon is az innováció van a középpontban, a kapcsolódó fórumokon pedig központi téma a klímaváltozás.

0,7 millió tonnával kevesebb az európai almakészlet

A fő európai almatermelő országok frisspiaci almakészlete 2019. december 1-jén 4,45 millió tonna volt, míg az előző szezonban 5,14 millió tonnát tett ki.