Back to top

Honos fürkészdarázzsal az ázsiai márványospoloska ellen

Az apró Anastatus bifasciatus darázs több rovarfaj petéibe rakja a tojásait. Olaszországban 32, elsősorban lepke- és poloskafaj a gazdaszervezete, ezért is tartják ígéretesnek az ázsiai márványospoloska elleni biológiai védekezésre. A Bioplanet cég kutatóintézetekkel és növényvédelmi konzorciumokkal együtt a mesterségesen tenyésztett és tömegesen kibocsátott rovar gyakorlati hatékonyságát vizsgálja.

A kártevő őshazájában, Kínában és Japánban más parazitoid darazsak tartják kordában a népességét, de az idegenhonos fajok használata nem olyan egyszerű sem a szaporítás, sem a szabályozás oldaláról.

Ázsiai márványospoloska tojásai és frissen kikelt utódai
Ennek a problémának a megoldására kezdett nagyszabású kísérletet a Bioplanet cég a modenai, az emilia-romagnai növényvédelmi konzorciummal, valamint észak-olasz kutatóintézetekkel és egyetemekkel.

A program célja annak a felmérése, hogy egy őshonos rovar milyen szerepet tölthet be az ázsiai márványospoloska elleni védelemben. Az utóbbi években ugyanis láthatóan nőtt a hatékonysága természetes módon is.

Andrea Sala, a Bioplanet képviselője a folyamatról elmondta, hogy amikor egy idegen faj érkezik új környezetbe, gyakran fölborul a helyi biológiai egyensúly, mert nincsen természetes ellensége, és akadálytalanul szaporodhat.

Ám a honos élőlények sem restek, és megpróbálják tápláléknak vagy szaporodásra alkalmas áldozatnak használni a jövevényt, így idővel visszaáll az egyensúly.

Ha ez nem történik meg, a klasszikus biológiai védekezéshez lehet fordulni, vagyis eredeti élőhelyéről behozni a természetes ellenségeit, mint azt a közelmúltban sikerrel megtették az amerikai lepkekabóca és a gesztenye gubacsdarázs elleni védekezésben.

Anastatus bifasciatus
Fotó: Bioplanet
Az Anastatus bifasciatus mostani betelepítése a tömeges tenyésztés eredménye. Ez a technika már számos nagy problémát oldott meg a világon, most viszont honos rovar esetében alkalmazták.

Biológiai védekezésre helyi tojásparazita darazsat próbálnak ki
Fotó: Bioplanet
Ez a biológiai védekezési módszer ugyancsak a helyi kibocsátásra és hosszú távú megközelítésre alapoz, de olyan fajt választ, ami őshonos lévén nagyobb valószínűséggel képes fennmaradni és szaporodhat az újonnan behurcolt kártevőben, jelen esetben az ázsiai márványospoloskában. Az intenzív mezőgazdaság ugyan visszavethette a népességét, de ha nagy egyedszámban engedik ki az ültetvényekben, mezőgazdasági területeken, hatékonyan visszaszoríthatja a kártevőt. Természetes úton is végbemehet ez a folyamat, de ahhoz hosszú évek kellenek, amit a termesztők nem szeretnének kivárni.

A most induló olaszországi védekezés során tízezerszámra engedik ki különböző területeken a darazsat, olyan helyeken, ahol vegyes kultúrákat termesztenek.

Ennek az a jelentősége, hogy akkor is fennmaradhat az Anastatus bifasciatus állománya, ha a fő kultúrában kémiai növényvédelmet folytatnak.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/freshpalaza.it

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Csebernyi indok a tiszta környezetért

„Ha az UEFA szuperdöntőt meg lehet tartani Budapesten, akkor a IV. Országos Cseber Gyüjtőhely Konferencia sem maradhat el”- adott hangot véleményének Fenyvesi Rita, a cég ügyvezetője. A Cseber Nonprofit Kft. szakmai rendezvénye a szokásos szakmai információcsere mellett idén egy ünnepélyes eseménynek is helyet adott, első alkalommal került sor az „Innovatív Cseber Gyűjtőhely” díj átadására.

Az erdősáv hasznossága

A XXI. századi intenzív mezőgazdaság jelentősen átalakítja az élőhelyeket. Számos növény- és állatfaj élettere leszűkült vagy gyakorlatilag ellehetetlenült a környezeti feltételek miatt. A homogenitásban a vad nem talál búvó- és táplálkozási helyet, ráadásul a ragadozókkal szemben is védtelenek maradnak. A felsorolt problémák megoldására a mezővédő erdősávok jelenthetnek megoldást.

Olaszországban megtalálták a pöttyösszárnyú muslica természetes ellenségét

Olaszországi gyümölcsösöket mértek föl azzal a céllal, hogy biológiai védekezést dolgozzanak ki a pöttyösszárnyú muslica ellen. Sikerült megtalálni az Ázsiából származó Leptoplinia japonica fürkészdarazsat, ami további két parazitoid mellett a megoldáshoz vezethet. Ez egyben a faj első európai azonosítása.

Továbbra is slágernövény a csemegekukorica

A csemegekukorica évek óta tartó népszerűsége jól példázza, hogy mindig találhatunk olyan piaci rést, amit érdemes megcélozni. A kárpátaljai termelők szerint mostanság ez a növény adja a legnagyobb nyereséget.

Titokban tartják a világ legritkább növényének hollétét

Az Ausztráliában található Kék-hegységben szinte elrejtett oázisként terül el az ausztrálok egyik nemzeti kincsének számító mintegy 28 hektáros botanikus kert, ami közel 6000 növény- és állatfajnak ad otthont. E kertben található a világ legritkább növénye, a sárkányfenyő, melynek eredete olyan történelmi korokig vezethető vissza, hogy már a dinoszauruszok is csemegéztek belőle.

Fejlesztések a Fendt-nél

A közelmúltban egy ötszintes új létesítmény építése kezdődött el az AGCO finanszírozásában, a Fendt traktorgyár marktoberdorfi telephelyén. Az új épületben 125 új munkatársuk kap helyet, akiknek egy része a traktorgyár adminisztratív feladatait végzi majd el 21. századi körülmények között.

Vissza a természethez - Biológiai növényvédelem a Dobay Kertészetben

A hazai dísznövénykertészetek közül a Dobay Kertészet az elsők közt alkalmazta sikerrel a biológiai növényvédelmet. A hódmezővásárhely-kopáncsi termesztőtelepükön szeptember elején tartott fajtabemutatón Dobay Imre tulajdonos a fajták ismertetése mellett beszámolt a biológiai növényvédelemben szerzett tapasztalataikról is.

Magyar hagyma: a piaci részesedés növelése a cél

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara égisze alatt működő hagyma munkacsoport hiánypótló szerepet tölt be a termelés hatékonyabbá tételében és a piacszervezésben. A versenyképes termesztéshez technológiai fejlesztésekre, megfelelő fajtaválasztásra és a tárolókapacitások növelésére van szükség.

Új hobbikerti zöldségfajták

A Beekenkamp Plants Ornamentals bemutatta az Alfrescót, a hobbikerti zöldségek és fűszernövények új sorozatát. Az oltott és nem oltott zöldség- és fűszernövény-palántákat gondosan kiválasztott magokból nevelik, és a SKAL higiéniai szabályok szerint termesztik.

Génszerkesztés a hatékonyabb élelmiszertermelésért

Amerikai és brit kutatók a világon elsőként hoztak létre olyan génszerkesztett hím állatokat, amelyek spermájának felhasználásával a betegségeknek jobban ellenálló és magasabb húsminőséget biztosító állatok születhetnének, ami hatékonyabbá tehetné az élelmiszertermelést.