Back to top

Közösen lépnek fel a térség agrárkamarái

Együttes fellépést terveznek a Közös Agrárpolitika (KAP) vívmányainak megőrzésére a Közép-Európai országok, amelyeknek agrárkamarái pénteken Bábolnán találkoztak. A rendezvényen élesen bírálták a nemrégiben megkötött EU-Mercosur szabadkereskedelmi megállapodást is.

A közép-európai országoknak nem csupán a történelme közös, hanem az érdekei is, és ez vonatkozik az egyes országok gazdatársadalmára is – hangzott el a közép-európai agrárkamarák első találkozóját követő sajtótájékoztatón pénteken Bábolnán. Az eseményen hat térségbeli ország agrárkamaráinak vezetői vettek részt. A tájékoztatón Nagy István agrárminiszter elmondta: közös felelősségünk, hogy biztonságos és minőségi élelmiszert termeljünk úgy, hogy közben egy fenntartható gazdálkodást folytatva élhető környezetet hagyjunk magunk után.

A tárcavezető a legfontosabb kérdések között a Közös Agrárpolitika (KAP) jövőjét említette. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: Magyarországnak és a térségbeli országoknak három elvárásuk van.

Ambiciózus költségvetéssel rendelkező Agrárpolitikát, megfelelő szakmapolitikai eszközöket és végrehajtható,, egyszerű adminisztrációt szeretnének a gazdák.

A szakmapolitikai célok között a miniszter az átmeneti nemzeti támogatások továbbvitelét, a termeléshez kötött támogatások megőrzését és az öntözésfejlesztési támogatásokat említette.

Nagy István élesen bírálta a közelmúltban az Európai Unió és a Mercosur országok között létrejött szabadkereskedelmi megállapodást, amelyről kijelentette: komoly félelemmel fogadták azt a közép-európai gazdák. Az itteni termelők versenyképességére ugyanis komoly hatással lehet egy ilyen megállapodás, amely ugyanakkor környezetvédelmi szempontból is „képmutató és felelőtlen” – fogalmazott a tárcavezető. Mint mondta:

erősen ellentmondásos az, hogy az európai termelőktől nagyon szigorú környezetvédelmi előírásokat követelünk meg, miközben harmadik országokból olyan olcsó élelmiszereket hozunk be, amelyeket ellenőrizetlen körülmények között, sokszor az esőerdők elpusztításának árán termeltek meg.

Hasonló véleményen volt Nikolaus Berlakovich, a Burgenlandi Agrárkamara elnöke is. Mint elmondta: nem illik össze az, hogy a saját országainkban nagyon kemény elvárásokat támasztunk a gazdákkal szemben, és az, hogy Dél-Amerikából hormonkezelt, az esőerdők kiirtása mellett megtermelt, az uniós előírásoknak nem megfelelő termékeket hozunk be. Nikolaus Berlakovich egyetértett azzal is, hogy közös fellépés szükséges egy olyan KAP érdekében, amely minden uniós tagállamnak biztosítja a fejlődés lehetőségét.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Csak egy határig kedvez a paradicsomnak a meleg

A hőmérséklet emelkedése gyorsítja a hajtatott paradicsom növekedését és a bogyók fejlődését. Az erős besugárzás és az abból eredő nagy meleg azonban már károsan hat, gyengíti a növényeket és nem javítja a hozamot. A nyári körülményekre már az ültetéstől készülni kell.

Brexit: jegyrendszer azért nem fenyeget...

Az Egyesült Királyság megállapodás nélküli távozása az Európai Unióból súlyos, egyes szakértők szerint „válságidőkre emlékeztető” fennakadásokat okozhat a szigetország élelmiszer-ellátásában.

Az ősz a KAP-ról szól majd

Kétségkívül a Közös Agrárpolitika lesz a legfontosabb agrártéma az Európai Unióban ősszel, és várhatóan még a jövő év jelentős részében is. A vita érthetően tartja lázban a termelői szervezeteket és a tagállamokat: mindenekelőtt jelentős mennyiségű pénz elosztásáról van szó, amelyben egyelőre több a kérdőjel, mint a biztos pont.

A kapcsolatok felelevenítését szorgalmazza Magyarország és India

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese hivatalában fogadta Kumar Tuhint, India magyarországi nagykövetét. A felek a két ország közötti kapcsolatok élénkítéséről tárgyaltak.

No-deal Brexit: 45 ezer tejelő marhát kellene levágni?

A napokban reppent fel a hír, hogy akár 45 ezer fejős tehén is vágóhídra kerülhet Észak-Írországban, amennyiben nem sikerül a megegyezni az Egyesült Királyságnak az Európai Unióval. Az ágazati szereplők azonban azt nyilatkozták, szó sincs ilyen tervekről.

A hungarikum pályázaton nyertes tervezők munkái mutatkoztak be a Mesterségek Ünnepén

Tisztelni és figyelembe kell venni az ősök tudását és a tőlük kapott örökséget. Feladatunk, hogy élővé tegyük a hagyományt, hogy újrafogalmazzuk és a ma embere számára viselhetővé tegyük az ősi motívumok ihlette öltözeteket, kiegészítőket – fogalmazott köszöntőbeszédében V. Németh Zsolt miniszteri biztos a 33. Mesterségek Ünnepéhez kapcsolódóan megrendezett folkTREND viseletbemutató előtt, a Budavári Palotában.

A fölmelegedéssel új kártevők jelentek meg

Az idén a mezőgazdaságban az időjárási károk minden fajtáját megéltük, szeszélyes váltakozásban. Nem csoda, hogy a debreceni FarmerExpo kertészeti tanácskozása az éghajlatváltozásról és annak következményeiről szólt. Előrejelzések szerint a hőmérséklet biztosan emelkedni fog, a csapadékmennyiség kevésbé változik, de a rövid, intenzív esők közt hosszabb száraz időszakok várhatók.

Csak a francia fogyasztók harmadának ízlik a fürtös paradicsom

Egy fogyasztói felmérés szerint a francia vásárlók nem igazán elégedettek a nyáron kapható fürtös paradicsom és charentais sárgadinnye minőségével. Mindezt a következtetést az után vonták le, hogy közel 900 fogyasztóval kóstoltattak vakon diszkont áruházakban, szupermarketekben és zöldség-gyümölcs boltokban kínált terméseket.

Szupercella, jégverés Észak-Magyarországon: hogyan alakulhatott ki?

Sok helyen tart még a helyreállítás a keddi vihar után, ami óriási károkat okozott főként Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Volt ahol teniszlabda nagyságú jég is esett. Az észak-keleti térséget már nem először éri nagy kár a jégeső miatt ezen a nyáron. Nem működik ott a jégkárelhárító rendszer - kérdeztük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarától?

Kitüntetések az államalapítás ünnepe alkalmából

Az államalapítás ünnepe alkalmából 91-en vehették át szakmai elismerésüket az Agrárminisztérium által szervezett díjátadón. Az ünnepségen Nagy István agrárminiszter úgy fogalmazott, tisztelni kell a munkát, mert ebben rejlik az az erkölcsi erő, amely minden nehézségen átsegítette a nemzetet a fennállása óta eltelt bő 1100 esztendőben.