Back to top

A paprikák sem szeretik az erős fényt

Idén a szokásosnál több sugárzásban van részünk, így még fontosabb, hogy árnyékoljuk a fóliasátrakat, hangzott el a szentesi kápiatermesztési napon. A FruitVeB és a DélKerTÉSZ közös rendezvényén Gulyás János a tész szaktanácsadója foglalta össze a tapasztalatokat, és persze sok jó tanáccsal látta el az érdeklődőket.

Az árnyékolást nem szabad halogatni, 4-5 meleg, napsütéses nap is elegendő, és megjelenik a kalciumhiány, megégnek a bogyók. A korábban gyakran használt zöld Raschel-hálóknál azonban jobb megoldás az árnyékolásra a fóliák festése.

A növények gyökerei a 18-20 °C-os közegben érzik magukat a legjobban. Ha nincs elég lomb, ami árnyékoljon, szinte megfőnek a gyökerek a fölforrósodott közegben. A sátrak oldalán végig nyitható szellőztetők a leghatásosabbak, főként, ha végszellőzéssel is kiegészítjük. Elégtelen légcserénél a kötésszám csökken, a növények megnyurgulnak, ettől szűkül a légtér az állomány fölött, végeredményben romlik a termés minősége. Ezért is törik vissza gyakran az állományokat például a fehér paprikáknál, de már a kápiáknál is.

A kifogástalan minőséghez védeni kell a bogyókat az erős fénytől
Fotó: Rimóczi Irén

Idén a szokásosnál is több a kalciumhiány-tünet, amelyet sokszor a vízforgalmi zavar okoz, a kalcium ugyanis nehezen mozog a növényben.

De az alacsony és a magas páratartalom is akadályozza, hogy elég kalcium jusson a növénybe, sok múlik tehát a szellőztetésen. Ha kiültetés után hirtelen fölmelegszik a levegő, de a talaj még hideg, akkor a növény nem tudja fölvenni belőle a vizet és a tápanyagot, miközben intenzíven párologtat. Emiatt lankad, később pedig a terméseken majd megjelenhet a kalciumhiány tünete. Ha viszont gyorsan lehűl a levegő, de a talaj még meleg, akkor a nagy gyökérnyomás miatt szinte szétrobbannak a sejtek, megreped a gyökérnyak, amitől elhal a terméssel teli növény.

Az erős növények könnyebben átvészelik az időjárás viszontagságait
Fotó: Rimóczi Irén

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/Kertészet és Szőlészet

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fordított arányosság: a hőmérséklet nő, a madarak meg egyre kisebbek?

Egy nem rég megjelent tanulmány szerint az éghajlatváltozássál a madarak egyre kisebbek lesznek, a szárnyaik viszont egyre nagyobbak. A Michigan-i Egyetem és a Field Múzeum kutatói több tízezer madarat vizsgáltak meg négy évtizedre visszamenőleg.

Több használható víz a mezőgazdaságnak

A kezelt települési szennyvíz mezőgazdasági öntözés céljából történő biztonságos újrafelhasználására fogadott el a napokban előzetes megállapodást az Európai Bizottság azért, hogy minél több használható víz álljon a mezőgazdasági termelők rendelkezésére.

"Egészséges energiaosztály”-logó élelmiszerekre

A Nutri-Score néven bevezetett logó olyan, mint a háztartási gépeknél az energiaosztályt jelölő matrica: A-tól E-ig terjed a skála, az A jelenti a legjobb minősítést. Franciaországból indult, Németországban már fontolgatják egy ideje a bevezetését, a holland zöldség-gyümölcs ágazat szereplői ugyanakkor kritizálják.

Klímaváltozás: lehet, hogy az elmúlt 10 év lesz az eddigi legmelegebb évtized

A tudósok szerint a 2010 és 2019 közötti időszak átlaghőmérséklete az eddig rögzített adatok alapján a legmagasabb, amit valaha mértek. Bár az idei évnek még nincs vége, jó eséllyel ez lesz az eddigi legmelegebb évtized.

1,4 millió európai termelő érdekében: hatékony az uniós zöldség-gyümölcs lobbi

Majdnem húsz éve, 2000-ban alakult az európai zöldség-gyümölcs termelő régiók szövetsége Bordeaux-ban, hogy a termelők érdekeit képviselje az Európai Unióban. A szövetséget francia, spanyol és olasz régiók hozták létre, mára hét országból 18 európai régió 25 szervezetét tömöríti. Pauline Panegas főtitkár és Andrea Tivoli brüsszeli képviselő a FruitVeB évzáró tanácskozásán mutatta be az elért eredményeket.

Jól teljesít az agrárium, de még erősíthető

Ha tartani akarja a magyar mezőgazdaság az elmúlt évek élénk fejlődési ütemét, akkor komoly beruházásokat kell eszközölni, tovább kell erősíteni a versenyképességet és csökkenteni kell a támogatásoktól való függőséget.

Lesz elegendő facsemete

Hiába a kormány erőfeszítése az erdőterületek növelésére, ha nem lenne hozzá elegendő szaporítóanyag. Kicsit háttérbe szorított, ám nagyon fontos terület az erdei csemetetermesztés. Az eredményes őszi csemeteszezonról sajtótájékoztató keretében számolt be Zambó Péter, földügyekért felelős államtitkár és Zsigmond Richárd, a NÉBIH Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatóságának vezetője.

Bagolylepkehelyzet: Voltak is, lesznek is

A hazai kártevőlepke-fauna egyik legnépesebb családja a bagolylepkék, azonban csupán néhány faj okoz közülük gazdaságilag komoly károkat, a többi ilyen szempontból közömbös. Az idén eléggé meggyűlt a bajuk a gazdálkodóknak mind a vetési, mind a gyapottok-bagolylepkével, és minden jel arra utal, hogy jövő tavasszal ismét átlagosnál nagyobb károsítás várható.

Hazánk legnyugatibb szeglete

Napjainkban már Szlovén-Rábavidéknek hívjuk a korábban Vendvidékként ismert kistájat, mely nyugatról csatlakozik az Őrséghez, de attól természetrajza, néprajza és történelme is különbözik. Legnyugatibb városunktól, Szentgotthárdtól délnyugatra tartva hamarosan azt érezzük, hogy valahogyan más, az addig látott tájtól eltérő vidékre érkeztünk.

Klímavészhelyzet: Európának élen kell járnia a karbonsemlegességben

Világszerte milliók, főként fiatalok kérik a vezetőket arra, hogy tegyenek sokkal többet a klímavészhelyzet ellen - jelentette ki António Guterres ENSZ-főtitkár a nemzetközi szervezet Éghajlat-változási Keretegyezménye 25. ülésének (COP25) megnyitóján hétfőn Madridban.