Back to top

Díszfából lett szörnyeteg

Ohio egyes részein olyannyira elterjedté vált az idegenhonos kínai díszkörte, hogy Theresa Culley, a Cincinatti Egyetem biológusa szerint már túlságosan is elterjedt, lehetetlen lenne kiirtani. Ezért a többi államot arra buzdítja, hogy időben lépjenek fel az inváziós fafaj ellen, mielőtt még késő.

Fotó: James H. Miller, USDA Forest Service, Bugwood.org
A kínai díszkörte (Pyrus calleryana), mint oly sok más kivadult idegenhonos növény, az emberek hibájából vált veszélyforrássá. Eredetileg egy kínai történelemmel foglalkozó tudós, Joseph-Marie Callery küldött mintákat Európába a növényből 1880-ban– ezt őrzi a növény angol neve: Callery pear, azaz Callery körtéje. Egy évszázaddal később az amerikai botanikusok is felfigyeltek erre a fajra.

Még az év utcafája címet is elnyerte egyszer, mondta el Culley.

„Az 1990-es évek közepén kezdett megjelenni a vadonban, azonban az emberek csak mostanra ismerték fel, hogy mennyire elterjedt, és hogy ez problémát jelent.”

Az körtefa eredeti változata képtelen volt az önmegorzásra, a saját fajtársaival nem termékenyült meg. Rövid sikertörténetét annak köszönhette, hogy gyorsan nőtt, függetlenül az klíma- és a talaj adottságaitól. A kínai díszkörte csinos, fehér virágokat hoz tavasszal, ősszel pedig látványos, lila lombszínével díszít.

Hamarosan szinte minden utcafasor kedvelt tagjává vált. Azonban hamar kiderült, hogy a kifejlett fák törzse gyenge és könnyen hasad, különösen a rárakódó hó súlya és az erős szelek okoznak problémát. Ezzel a díszkörte hasznos élettartama utcafaként nagyjából 15 év lett – ismertette a fa tulajdonságait David Listerman, ohioi tájépítész.

A faiskolák gyorsan találtak megoldást: új, ellenállóbb fajtákat kezdek árulni. Ezek amellett, hogy erősebb törzzsel rendelkeztek, még valami újat hoztak: genetikai változatosságot.

Hirtelen az idős, önbeporzásra képtelen példányok már szaporodóképesek lettek az új fajtának hála. A megtermékenyült virágokon termés fejlődött, ami aztán a madaraknak hála kijutott a vadonba.

„A legtöbb inváziós fajnak van valamilyen előnye az őshonos növényekkel szemben. A kínai díszkörte késő ősszel is megtartja a leveleit – akár Karácsonyig is. Így 1-2 hónappal hosszabb ideig tart a vegetációs időszaka, mint az októberben már nyugalmi állapotban lévő honos fajoknak.” – mondta Listerman. Emellett a lombjából kioldódó kémiai anyagok képesek elpusztítani az őshonos fákat.

Ugyan néhány madár fogyasztja a termését, de közel sincs annyi haszna az ökológiai szinten, mint az őshonos fajoknak. Ráadásul a terjedése sem korlátozódik az utak mentére, ahogy a legtöbb inváziós fajé. Sokszor a legközelebbi körteállományoktól távol, az erdők közepén találnak rá új populációkra.

Jellemzően a vadon növő egyedek sűrű, áthatolhatatlanul tövises újulatot hoznak létre.

Az 1999-ben tomboló F4-es erősségű tornádó 10 mérföldes sávban tarolta le az erdőt a Harris Benedict természetvédelmi területen, mely az Montgomery melletti Johnson Rezervátum szomszédságában található. Ahol elég idős fa pusztult el a viharban, ott a körték megtalálták a helyüket. Ráadásul alattuk egy másik inváziós növény uralja a cserjeszintet, az amúri lonc (Lonicera maackii).

Theresa Culley: már nem csak az utak mentén található meg a kínai díszkörte, hanem eldugottabb helyeken, őshonos erdőállományok közepén is felbukkan
Theresa Culley: már nem csak az utak mentén található meg a kínai díszkörte, hanem eldugottabb helyeken, őshonos erdőállományok közepén is felbukkan
Fotó: Joseph Fuqua II/UC Creative Services
Eleinte inkább az utak mentén, erdőszéleken fordultak elő ezek a betolakodó fák, azonban egyre inkább benyomulnak az erdők belsejébe is. Ha egyszer megtelepedett, szinte kiírthatatlan – figyelmeztet Culley.

A gyökereik mélyen a talajba hatolnak, ezért nem elég kivágni, utána glifozát tartalmú gyomírtószerrel is kezelni kell a töveket.

Az inváziós fajok óriási gazdasági problémát jelentenek világszerte. Az Amerikai Egyesült Államokban csak a vízi betolakodókkal szembeni védekezés 260 millió dollárt tesz ki éves szinten, miközben minden harmadik kihalással fenyegetett fajnál az idegenhonos élőlények jelentik a veszélyforrást.

A kínai díszkörte forgalmát Ohio állam 2023-ra teljesen betiltja – így a faiskoláknak is van elég idejük más növényeket beszerezni. Már most is érezhetően visszaesett a kereslet körtefajok iránt, illetve az árudák is több alternatív fafajt tudnak ajánlani.

Emellett a legtöbb kertészet igyekszik a változatosságot hangsúlyozni azzal, hogy többféle fafajt ajánl a telepítésekhez. Így ugyan nem lesz olyan egységes a fasor megjelenése, azonban jóval ellenállóbbak például egy károsítóval szemben, és egy fertőzés esetén sem fog az egész állomány egyszerre elpusztulni.

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nem vitték el a gólyák a nyarat

A néphagyomány úgy tartja, a gólyákkal érkezik a tavasz, és amikor útra kelnek elviszik magukkal a nyarat. Ám az idén úgy tűnik, a nyár még legalább egy hónapig marad. Ez jó hír az aratásra készülőknek, a borászoknak, az utószezonban nyaralóknak, ám ellentmond a több száz éves megfigyeléseknek. Kezdhetünk hozzászokni, hogy az időjárást figyelve nem jön be az évszázados forgatókönyv?

A magyar erdők királya

Nem feledkezhetünk meg a zalai, somogyi, valamint a gemenci gímszarvas állományunkról, amely hungarikummá vált. A híres gímszarvas állomány megőrzéséhez azonban továbbra is elengedhetetlen a megfelelő szakmai ismeret és a szarvassal való gazdálkodás.

Oroszországi erdőtüzek: miért veszélyes a meggyulladt tőzegláp?

Előfordulhat, hogy az Oroszországban égő tőzeglápok maguktól nem alszanak ki, ez azért veszélyes, mert akár 100-szor több széndioxid kerül a levegőbe, mint az erdőtüzek miatt.

Magyartarkákkal tartják fenn a Böddi-szék szikes vízi élőhelyeit

Magyartarka üsző gulya érkezett a Böddi-székre, ahol a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság legelőterületeit vehették birtokba. Az állatok legelésükkel hozzájárulnak a szikes élőhelyek természetességének javulásához, a szikes tavakra jellemző változatos élővilág megőrzéséhez.

Jogszerű faanyag-kereskedelemmel a magyar erdők védelméért

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a magyar erdő- és favagyon, valamint a jogkövető faanyagkereskedők védelme érdekében a hazai faanyagkereskedelmi lánc egészét felügyeli. A hatóság az eddigi ellenőrzések tapasztalatai alapján összegezte a fatermékek jogszerű kereskedelmének alapvető követelményeit. Az összefoglaló tájékoztató ezentúl minden érdeklődő számára elérhető a Nébih honlapján.

Jó üzlet a palackozott svájci levegő a szmogos Ázsiában

Noha nagy a kereslet Thaiföldön a palackban kapható svájci levegőre, a környezetvédőknél ez az üzlet nagy tiltakozást váltott ki. A levegő árusítása – merthogy valóban erről van szó – valószínűleg igencsak jövedelmező, de ökológiai-etikai megközelítésben leveri a lécet.

Javában zajlik a Vilmos körte szedése

Javában zajlik a Vilmos körte szedése. Az előzetes adatok alapján idén a megszokottnál 20-25 százalékkal kevesebb, mintegy 25 ezer tonnányi lehet a hazai termés körtéből, a minőség megfelelőnek ígérkezik – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképéből.

Hulló kövei miatt veszélyes lett a Rám-szakadék

Bár szabad szemmel nem lehet látni, folyamatosan mozognak – más szóval borjadzanak – bolygónk hegyei, és a jelenséget nemcsak a föld mélyéről feltörő erők, de a jég is okozza

A magasfeszültségű gyomirtótól a permeteződrónokig

Augusztus 29-30-án hét év után újra az észak-németországi Pinneberg térségében, Ellerhoopban gyűlnek össze a faiskolai gépek, berendezések, eszközök gyártói és forgalmazói, hogy megmutassák a szakmai közönségnek legújabb fejlesztéseiket. Az eseményre mintegy hatezer látogatót várnak, akik közel 300 cég választékát, szolgáltatását tekinthetik meg.

Reggeli fenntartható gabonából

Tudósok arra kérik a gabonapehelygyártó óriásokat, hogy fenntartható módon termesztett gabonaféléket használjanak termékeik alapanyagaként. Egy amerikai tanulmány szerint több százezer hektárnyi termőföldet lehetne így átalakítani.