Back to top

Díszfából lett szörnyeteg

Ohio egyes részein olyannyira elterjedté vált az idegenhonos kínai díszkörte, hogy Theresa Culley, a Cincinatti Egyetem biológusa szerint már túlságosan is elterjedt, lehetetlen lenne kiirtani. Ezért a többi államot arra buzdítja, hogy időben lépjenek fel az inváziós fafaj ellen, mielőtt még késő.

Fotó: James H. Miller, USDA Forest Service, Bugwood.org
A kínai díszkörte (Pyrus calleryana), mint oly sok más kivadult idegenhonos növény, az emberek hibájából vált veszélyforrássá. Eredetileg egy kínai történelemmel foglalkozó tudós, Joseph-Marie Callery küldött mintákat Európába a növényből 1880-ban– ezt őrzi a növény angol neve: Callery pear, azaz Callery körtéje. Egy évszázaddal később az amerikai botanikusok is felfigyeltek erre a fajra.

Még az év utcafája címet is elnyerte egyszer, mondta el Culley.

„Az 1990-es évek közepén kezdett megjelenni a vadonban, azonban az emberek csak mostanra ismerték fel, hogy mennyire elterjedt, és hogy ez problémát jelent.”

Az körtefa eredeti változata képtelen volt az önmegorzásra, a saját fajtársaival nem termékenyült meg. Rövid sikertörténetét annak köszönhette, hogy gyorsan nőtt, függetlenül az klíma- és a talaj adottságaitól. A kínai díszkörte csinos, fehér virágokat hoz tavasszal, ősszel pedig látványos, lila lombszínével díszít.

Hamarosan szinte minden utcafasor kedvelt tagjává vált. Azonban hamar kiderült, hogy a kifejlett fák törzse gyenge és könnyen hasad, különösen a rárakódó hó súlya és az erős szelek okoznak problémát. Ezzel a díszkörte hasznos élettartama utcafaként nagyjából 15 év lett – ismertette a fa tulajdonságait David Listerman, ohioi tájépítész.

A faiskolák gyorsan találtak megoldást: új, ellenállóbb fajtákat kezdek árulni. Ezek amellett, hogy erősebb törzzsel rendelkeztek, még valami újat hoztak: genetikai változatosságot.

Hirtelen az idős, önbeporzásra képtelen példányok már szaporodóképesek lettek az új fajtának hála. A megtermékenyült virágokon termés fejlődött, ami aztán a madaraknak hála kijutott a vadonba.

„A legtöbb inváziós fajnak van valamilyen előnye az őshonos növényekkel szemben. A kínai díszkörte késő ősszel is megtartja a leveleit – akár Karácsonyig is. Így 1-2 hónappal hosszabb ideig tart a vegetációs időszaka, mint az októberben már nyugalmi állapotban lévő honos fajoknak.” – mondta Listerman. Emellett a lombjából kioldódó kémiai anyagok képesek elpusztítani az őshonos fákat.

Ugyan néhány madár fogyasztja a termését, de közel sincs annyi haszna az ökológiai szinten, mint az őshonos fajoknak. Ráadásul a terjedése sem korlátozódik az utak mentére, ahogy a legtöbb inváziós fajé. Sokszor a legközelebbi körteállományoktól távol, az erdők közepén találnak rá új populációkra.

Jellemzően a vadon növő egyedek sűrű, áthatolhatatlanul tövises újulatot hoznak létre.

Az 1999-ben tomboló F4-es erősségű tornádó 10 mérföldes sávban tarolta le az erdőt a Harris Benedict természetvédelmi területen, mely az Montgomery melletti Johnson Rezervátum szomszédságában található. Ahol elég idős fa pusztult el a viharban, ott a körték megtalálták a helyüket. Ráadásul alattuk egy másik inváziós növény uralja a cserjeszintet, az amúri lonc (Lonicera maackii).

Theresa Culley: már nem csak az utak mentén található meg a kínai díszkörte, hanem eldugottabb helyeken, őshonos erdőállományok közepén is felbukkan
Theresa Culley: már nem csak az utak mentén található meg a kínai díszkörte, hanem eldugottabb helyeken, őshonos erdőállományok közepén is felbukkan
Fotó: Joseph Fuqua II/UC Creative Services
Eleinte inkább az utak mentén, erdőszéleken fordultak elő ezek a betolakodó fák, azonban egyre inkább benyomulnak az erdők belsejébe is. Ha egyszer megtelepedett, szinte kiírthatatlan – figyelmeztet Culley.

A gyökereik mélyen a talajba hatolnak, ezért nem elég kivágni, utána glifozát tartalmú gyomírtószerrel is kezelni kell a töveket.

Az inváziós fajok óriási gazdasági problémát jelentenek világszerte. Az Amerikai Egyesült Államokban csak a vízi betolakodókkal szembeni védekezés 260 millió dollárt tesz ki éves szinten, miközben minden harmadik kihalással fenyegetett fajnál az idegenhonos élőlények jelentik a veszélyforrást.

A kínai díszkörte forgalmát Ohio állam 2023-ra teljesen betiltja – így a faiskoláknak is van elég idejük más növényeket beszerezni. Már most is érezhetően visszaesett a kereslet körtefajok iránt, illetve az árudák is több alternatív fafajt tudnak ajánlani.

Emellett a legtöbb kertészet igyekszik a változatosságot hangsúlyozni azzal, hogy többféle fafajt ajánl a telepítésekhez. Így ugyan nem lesz olyan egységes a fasor megjelenése, azonban jóval ellenállóbbak például egy károsítóval szemben, és egy fertőzés esetén sem fog az egész állomány egyszerre elpusztulni.

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Régi ízek a Gyümölcsműhelyből

A környék változatos adottságait és terményekben való gazdagságát kihasználva álmodta meg a Gyümölcsműhelyt Farkasné Kapai Mónika. Döbröcén, egy nagyon pici faluban, réges-régi házban nyitotta meg a modern eszközökkel felszerelt, de hagyományokban és stílusban a régmúlthoz igazodó „feldolgozót”.

Földi pokol, ahol nincs élet

Földünkön az élőlények, különösen a mikroorganizmusok, meglepő módon képesek alkalmazkodni a legextrémebb környezetekhez, de még így is van olyan hely, ahol nem tudnak életben maradni.

Fordított arányosság: a hőmérséklet nő, a madarak meg egyre kisebbek?

Egy nem rég megjelent tanulmány szerint az éghajlatváltozássál a madarak egyre kisebbek lesznek, a szárnyaik viszont egyre nagyobbak. A Michigan-i Egyetem és a Field Múzeum kutatói több tízezer madarat vizsgáltak meg négy évtizedre visszamenőleg.

Bendegúz, dínók és a gyerekvasút

A lillafüredi és a gemenci után, a Kispöfögők mesekönyv-sorozat legújabb kötete a MÁV Zrt. Széchenyi-hegyi Gyermekvasútján kalauzolja olvasóit. Bendegúz Mk-45-ös dízelmozdony és barátai különleges és humoros eseményekbe keverednek, a történetek közben pedig megismerhetjük a környék növény- és állatvilágát, közelmúltbeli és évszázados történetét.

A biodiverzitás évét hirdették meg 2020-ra „A legszebb konyhakertek” programban

A Magyarország legszebb konyhakertjei elnevezésű országos program az otthoni kertgazdálkodást népszerűsíti, célja, hogy a kertművelők munkája kellő elismerést kapjon, és példájuk nyomán minél többen műveljék kiskertjeiket, hiszen így öröklődhet tovább az évszázadok során összegyűlt tudás, tapasztalat a generációk között - fogalmazott az agrárpiacért felelős helyettes államtitkár az országos program évzáró ünnepségén.

Klímaváltozás: lehet, hogy az elmúlt 10 év lesz az eddigi legmelegebb évtized

A tudósok szerint a 2010 és 2019 közötti időszak átlaghőmérséklete az eddig rögzített adatok alapján a legmagasabb, amit valaha mértek. Bár az idei évnek még nincs vége, jó eséllyel ez lesz az eddigi legmelegebb évtized.

Ez nemcsak egy termelési mód, hanem életszemlélet: dinamikusan nő a hazai bioterület

Megvalósulni látszik az ökológiai gazdálkodás stratégiai programjában, a 2014-2020-as időszakra szóló Nemzeti Akcióterv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért dokumentumban meghatározott cél, a 350 ezer hektár nagyságú ökoterület elérése, ha nem is 2020-ra, de a közeljövőben biztosan, fogalmazott Roszík Péter, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke a 32. Biokultúra Tudományos Napon.

Lesz elegendő facsemete

Hiába a kormány erőfeszítése az erdőterületek növelésére, ha nem lenne hozzá elegendő szaporítóanyag. Kicsit háttérbe szorított, ám nagyon fontos terület az erdei csemetetermesztés. Az eredményes őszi csemeteszezonról sajtótájékoztató keretében számolt be Zambó Péter, földügyekért felelős államtitkár és Zsigmond Richárd, a NÉBIH Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatóságának vezetője.

Bagolylepkehelyzet: Voltak is, lesznek is

A hazai kártevőlepke-fauna egyik legnépesebb családja a bagolylepkék, azonban csupán néhány faj okoz közülük gazdaságilag komoly károkat, a többi ilyen szempontból közömbös. Az idén eléggé meggyűlt a bajuk a gazdálkodóknak mind a vetési, mind a gyapottok-bagolylepkével, és minden jel arra utal, hogy jövő tavasszal ismét átlagosnál nagyobb károsítás várható.

Önkéntesek ültettek facsemetéket a Sóstói-erdőben

Nyíregyházán, a Sóstói úti felüljáró melletti területen tavaly ősszel végzett erdőfelújítást a NYÍRERDŐ Zrt. Nyíregyházi Erdészete. A vegetációs időszakban valamilyen okból elpusztult csemetéket pótolni kell, ebben a munkában vettek részt a napokban a helyi önkéntesek. Voltak közöttük olyanok, akik már sokszor vettek részt ilyen programon, de akadt olyan is, aki először „segített” az erdészeknek.