Lengyelországban a tej iránti kereslet még mindig növekedést mutat, úgy tűnik, hogy a szarvasmarhák mennyiségének további növelése a mezőgazdaság fejlődésének meghatározó iránya. Viszont nem könnyű és olcsó beruházás egy szarvasmarhatartó gazdaság létrehozása. Főként, ha a gazdálkodó ezt csak hitelből tudja megoldani.
Ilyen típusú szarvasmarha-kölcsönzést jelenleg öt pénzügyi intézmény kínál. Az intézményekhez benyújtott lízing-kérelem körülbelül 2 hét alatt kerül feldolgozásra. A kérelem benyújtásához szükséges legfontosabb dokumentumok a leltár kimutatás és a tejüzemek ÁFA-s számlái. Az eljárás nem tűnik bonyolultnak.
A magas tejhozamú szarvasmarhák bérbeadása a Lengyelország területén működő mezőgazdasági termelőknek szól.
A szarvasmarhák maximális száma pedig kizárólag a gazdaság logisztikai lehetőségeitől függ. A tehénlízing 24 hónapra szól. Ez idő után a gazdálkodó az állatot a kezdeti ár 25% – ért tudja megvásárolni, és megszerezni a tulajdonjogát. És mi a helyzet az ilyen megoldás kockázataival?
A legkockázatosabb helyzet az, ha a szarvasmarha egy másik állat támadásának következtében, vagy betegség miatt elpusztul. Ez esetben a szerződés szerint a gazdálkodó-lízingbeadó helyettesíti az elhullott, vagy megölt tehenet egy másik, azonos értékű tehénnel.
A tejpiac Lengyelországban jó állapotban van. A belföldi fogyasztás és az export megrendelések száma növekszik. A lengyel tejüzemek évről évre egyre többet exportálnak az EU országaiba. A szarvasmarhák bérlése pedig sok gazdaság számára lehet esély és kiút, hiszen ez a tehenek megszerzésének legbiztonságosabb formája. Üzleti szempontból garantálja a megfelelő jövedelmet.
– Jó lehetőség a tejtermelés növelésére anélkül, hogy további hiteleket kelljen felvenni. Hasonlóképpen, mint a gépek és berendezések bérbeadása esetében, a gazdaság jövedelmének növelésére való tényleges hatásról beszélhetünk – mondja Norbert Banaszek, pénzügyi tanácsadó
Eddig egy tucat lengyel gazdálkodó döntött úgy, hogy ilyen bérleti szerződést köt.
Ez egyelőre csekély érdeklődés, az elemzők szerint ennek két oka lehet: az elégtelen tájékoztatás, és a még mindig magas uniós támogatások.