Back to top

Minimális a halastavak mikroműanyag-szennyezettsége

Magyar kutatók nemzetközi szinten is egyedülálló vizsgálataiból kiderült, hogy nem csak a természetes vizekben, hanem az édesvízi tógazdasági haltermelést szolgáló halastavakban is kimutathatók mikroműanyagok. Jó hír, hogy a Laboratorium.hu által közzétett kutatás eredményei alapján megállapítható, hogy a legtöbb felszíni vízforráshoz képest a halastavak mikroműanyag-szennyezettsége minimális.

A mikroműanyagok környezeti elterjedtsége és élettani hatásaik egyelőre kevéssé ismertek, ezért a Wessling Hungary Kft. független laboratóriumának, illetve a Szent István Egyetem Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének kutatói elővigyázatosságra és a folyamatos monitoring tevékenység fontosságára hívják fel a figyelmet.

Az „Új kockázatkezelési modellrendszer fejlesztése a víz- és élelmiszer-biztonság növelése érdekében a haltermékvonalon” címet viselő, röviden csak HappyFish projektben résztvevő független analitikai laboratórium, egyetem és más szakmai partnerek elemzik a vizeket, üledékeket, a halakat érő stresszhatásokat, a halak feldolgozási technológiáját, új, költséghatékony vizsgálati módszereket dolgoznak ki, és a jogi szabályozás megalapozásához fontos határértékekre is javaslatokat tesznek.

A mikroműanyagok, azaz az 5 mm-nél kisebb műanyagrészecskék jelenléte a környezetünkben egyre összetettebb kihívást jelent a környezetvédelmi és élelmiszer-biztonsági szakemberek számára.

A tengerek és az óceánok esetében a kutatók már évek óta kongatják a vészharangot, nemrég azonban a hazai halastavak laboratóriumi vizsgálatai megnyugtató eredményeket mutattak.

A projekt egyik legfrissebb kutatási fejleménye, hogy a halastavak mikroműanyag-tartalmát is megvizsgálták. A hazai haltermelésre jellemző körtöltéses és völgyzárógátas tavakon vett minták eredményeit egy intenzíven horgásztatott tóból, valamint természetes vízfolyásokból és tavakból származó minták értékeivel hasonlították össze. A mintákat a halastavakat tápláló víz bevezetési pontjánál, a tóból elfolyó vízből és az üledékből vették.

A vízben mért értékek jellemzően 5-20 részecske/m3 tartományban mozogtak, ez kevesebb, mint a fele a tavalyi mérések során a Dunából kimutatott mennyiségnek (50 részecske/m3).

Összehasonlításul egy megdöbbentő adat: létezik olyan – a Balatonnál háromszor nagyobb kínai tó – amelyben a mikroműanyag részecskék számát köbméterenként 3 és 25 ezer közötti tartományban mérték.

A halastavak vizében mért értékek jellemzően 5-20 részecske/m3 tartományban mozogtak
A halastavak vizében mért értékek jellemzően 5-20 részecske/m3 tartományban mozogtak
Fotó: laboratorium.hu

A halastavakban az üledék esetében az elfolyási pontok közelében több helyen nem volt kimutatható a mikroműanyagok megjelenése.

Ahol a tó aljzatáról származó minták pozitívak voltak, ott mindössze 0,4-1,6 részecske jelent meg 1 kg üledékben, ami a nemzetközi értékekhez hasonlítva rendkívül alacsony.

Más helyeken (pl. a velencei lagúna üledékében) ennek akár száz- vagy ezerszerese is jelen lehet – fogalmaztak a kutatók, akik az eredményeiket nemrég rangos nemzetközi folyóiratban is megjelentették.

A kimutatott műanyagfajták tovább erősítik az eddigi hazai tapasztalatokat:

a legnagyobb mennyiségben gyártott és – jellemzően csomagolóanyag formájában – felhasznált anyagok a leggyakoribbak, vezet a polipropilén, a polietilén és a polisztirol.

A halak vizsgálatára a tanulmány azért nem tér ki, mert itt még további módszerfejlesztésekre van szükség. Nemzetközi szakmai publikációkból is pusztán csak a halak tápcsatornájában megjelenő mikroműanyagokról van információnk, azonban a mikro (vagy inkább nano) méretű műanyagok szövetekbe való átkerülésének, illetve az általuk kiváltott hatásoknak a megismerése csak a kezdeténél tart.

A mikroműanyagok környezeti elterjedtségének vizsgálatán túl ezért nagyon fontos további feladat az élettani és ökológiai kockázataik minél részletesebb felderítése.

Az ilyen típusú vizsgálatok megvalósítására – éppen a HappyFish pályázat eredményeire támaszkodva – a Szent István Egyetem Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézete idén intenzív ökotoxikológiai módszerfejlesztésbe kezdett.

További részletek: Laboratórium.hu

 

Forrás: 
Laboratorium.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Több használható víz a mezőgazdaságnak

A kezelt települési szennyvíz mezőgazdasági öntözés céljából történő biztonságos újrafelhasználására fogadott el a napokban előzetes megállapodást az Európai Bizottság azért, hogy minél több használható víz álljon a mezőgazdasági termelők rendelkezésére.

Klímavészhelyzet: Európának élen kell járnia a karbonsemlegességben

Világszerte milliók, főként fiatalok kérik a vezetőket arra, hogy tegyenek sokkal többet a klímavészhelyzet ellen - jelentette ki António Guterres ENSZ-főtitkár a nemzetközi szervezet Éghajlat-változási Keretegyezménye 25. ülésének (COP25) megnyitóján hétfőn Madridban.

A Balatonnál is egyre jobban elszaporodnak a vaddisznók

A vaddisznók már a Balaton területén is megjelentek. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park badacsonyi kerületének vezetője elárulta: a gondozatlanul hagyott termőföldeket idővel a természet visszahódítja, ami tökéletes élőhelyet jelent a vadaknak, hiszen élelmet és búvóhelyet is biztosít számukra.

Az európaiak többsége szerint többet kell tenni a levegőminőség javításáért

Az európaiak több mint kétharmada szerint nem elégséges az Európai Uniónak a levegőminőség javítása érdekében kifejtett tevékenysége, további intézkedéseket kellene tennie, amihez a háztartásoknak, a gépjárműgyártó és az energiatermelő vállalatoknak, a mezőgazdasági termelőknek is csatlakozniuk kell - közölte az Európai Bizottság friss felmérésében szerdán.

A méhek sokkal gyorsabbak a vízben, mint olimpiai bajnok úszóink

A víz, legyen az egy medence, egy tó vagy egy pocsolya, nem a legideálisabb helyszín a mézelő méhek számára. Vannak azonban alkalmak, amikor mégis abban a kellemetlen helyzetben találják magukat, hogy belepottyannak a vízbe. A California Institute of Technology új kutatása magyarázatot ad arra, hogy hogyan képesek a méhek kijutni a vízből: „szörföléssel”.

Felkészültek az ünnepi keresletre a halárusok a szakmai szervezet képviselője szerint

Már most karácsonyi kínálattal várják a halárusok a vásárlókat, év közben pedig a megszokottnál sokkal nagyobb keresletet is ki tudnának elégíteni - mondta a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MAHAL) szóvivője az M1 aktuális csatorna kedd esti műsorában.

Újjáélesztik a Holt-Tisza és három holtágának élővilágát Tiszakécske térségében

Jövő év áprilisáig mintegy hatvan hektáron élesztik újjá 1,2 milliárd forintból a Holt-Tisza és három holtágának élővilágát a Közép-Tisza mentén – tájékoztatta Tiszakécske önkormányzata az MTI-t.

2,4 milliárd forint támogatásról született döntés a Zártkerti Programban

Az idei évben is nagy volt az érdeklődés a zártkerti területek infrastruktúrafejlesztésére kiírt pályázat iránt, a rendelkezésre álló forrás több mint kétszeresére érkezett igény az önkormányzatok részéről.

Az öntözéses gazdálkodásról és a halászat jövőjéről értekeztek

Az Országgyűlés Irodaházában a Mezőgazdasági bizottság ülést tartott november 12-én, melynek napirendi pontjában az öntözéses gazdálkodásról szóló törvénymódosítási javaslat állt. Az ülés másik napirendi pontjában a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet elnöke, Németh István beszélt a közös halászati politikáról, illetve az édesvízi halgazdaságra vonatkozó lehetőségekről.

Kamarai segítséget kérnek a haletetőanyag-gyártók

Néhány jogszabályi változtatás miatt hátrányos helyzetbe kerültek a haletetőanyag-gyártással foglalkozó vállalkozások, akik NAK-tagnak is számítanak. Most helyzetük jobbra fordulhat némi kamarai segítséggel.