Back to top

Mitől függ a gomba színe?

A légyölő galóca jellegzetes piros kalapjával talán a leginkább szembetűnő gombafaj. Azonban hogy mi határozza meg a gombák színét, eddig rejtély volt. A Müncheni Műszaki Egyetem kutatói azonban a Bajor-erdő Nemzeti Park munkatársainak segítségével megfejtették a titkot.

A természetben a színeknek és mintáknak általában egyedi jelentősége van. A szalamandra feltűnő kültakarója figyelmeztetés az ellenségei számára, miszerint az állat mérgező. A ragyogó piros termésű cseresznye célja, hogy felkeltse a madarak érdeklődését, és így azok szétszórják a magját. A legtöbb állat pedig álcázó színt vesz el azért, hogy megvédjék magukat a ragadozóktól.

Azonban az állatok színére az éghajlati öv is hatással van: különösen a rovarok és a hüllők esetében gyakori, hogy a hidegebb éghajlaton élők sötétebb színűek.

A hidegvérű állatok ugyanis a környezeti hőmérséklettel képesek csak a saját testhőmérsékletüket szabályozni - a sötét színűek pedig gyorsabban felmelegszenek. Ugyanez a mechanizmus játszhat közre a gombák színénél is. Ezt a feltételezést kutatta Franz Krah, doktorandusz, illetve Dr Claus Bässler mikológus. Feltételezésük szerint a gombák a napenergiát felhasználva javíthatják saját szaporodási képességüket.

A kutatáshoz 3054 gombafaj elterjedési adatait vizsgálták Európában. Vizsgálták a gombák színének világosságát illetve az elterjedési területükön belül az élőhelyük klímáját is.

Az eredmények egyértelmű összefüggést mutattak ki a gombaközösségek színe és az éghajlat között: a hidegebb részeken élők sötétebbek.

A kutatók számításba vették az évszakok változását is, így kiderült, hogy a korhadékbontó gombaközösségek tavasszal és ősszel sötétebb színűek, mint nyáron.

"Ez persze csak a kezdet" - magyarázta Krah. - "Sokkal több kutatásra van szükségünk ahhoz, hogy megértsük, min múlik a gombák színe."

Például a fákkal szimbiózisban élő gombáknál nem mutatható ki változás a színükben az évszakok váltakozásával sem. A színeknek azonban más szerepe is lehet, például a rejtőzködés. Emellett a tudósoknak azt is meg kell vizsgálnia, hogy a sötétebb szín hogyan hat a gombák szaporodási sikerére.

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ingyenesen nézhető díjnyertes magyar természetfilmek

Bár a nemrég Magyar Filmdíjat nyert Vad erdők, vad bércek mozipremierjét a koronavírus-helyzetre tekintettel későbbre halasztják, az alkotók gondoltak az otthon maradókra is: ingyenesen elérhetővé tették három korábbi természetfilmjüket, a Vad Szigetközt, a Vad Kunságot és a Tiltott zónát.

Nem, az ivóvíz nem pusztítja el a koronavírust

Az interneten és különböző közösségi média platformokon elterjedt egy olyan hír, mely szerint a rendszeres vízivás megóvhat minket a koronavírustól. Mítoszrombolás következik.

Lusták kertje: néha jobb, ha nem dolgozunk

Jó dolog az ásás, de még jobb, hogyha más ás… A nagyüzemi termelésben is egyre többször felmerülő kérdés, hogy szükség van-e talajforgatásra? Vannak előnyei és hátrányai is, csakúgy, mint a talaj forgatását mellőző szemléletnek. Nevezhetnénk a lusták kertészeti módszerének is azt a technikát, amellyel Ruth Stout világhírre tett szert.

Elrejtett kincsünk, a Táti-szigetek

Az Agrárminisztérium természetvédelmi területté nyilvánította a Duna Táti-szigeteinek közel háromszáz hektáros térségét. Az újonnan létesített Táti és süttői Duna-szigetek természetvédelmi terület rendeltetése a Duna menti területek hajdani természetes állapotára jellemző ártéri élőhely-maradványok – mocsárrétek, puhafás ligeterdők – hosszú távú megőrzése, fenntartása.

Erdész hivatás egy életen át

A nagyon idős erdészeknek a hallgatásuk és tekintetük is teli van bölcselettel. Sok mindent láttak és tapasztaltak, és meg kell becsülni, ha ezeket a tanulságokat megosztják velünk. Szerencsénkre sikerült szóra bírni a 91 éves Olaszy Istvánt, a kiváló erdész szakembert.

Laboratóriumban már bizonyították vírusellenes hatásukat

Az ember ősidőktől fogva segítségül hívta a növényeket a betegségek leküzdéséhez. Napjainkban a növényi hatóanyagok széles körét azonosítottuk és számon tartjuk bizonyított hatásaikat. Különösen az erősen aromás növények, fűszerek rendelkeznek a baktériumokat, vírusok visszaszorító hatóanyagokkal. Hazánkban is megterem jó néhány erős vírusellenes hatással rendelkező növény.

Vetésidő és kijárási tilalom Szerbiában

Alig néhány órával e sorok papírra vetése előtt Aleksandar Vučić szerb államfő kijárási tilalmat rendelt el Szerbiában este 8 és reggel 5 óra között. A 65 évesnél idősebbekre ennél is nagyobb szigorítás vár, ők csak 5 és 10 óra között hagyhatják el otthonukat.

Kapcsolj le: digitális térben zajlik idén a Föld Órája

A Föld Óráján minden év márciusának utolsó szombatján este világszerte lekapcsolják egy órára a világítást, és áramtalanítják az elektromos készülékeket. A Földnek szentelt 60 perc célja nemcsak az, hogy otthonainkban és városainkban szimbolikusan kialudjanak a fények, hanem hogy az emberiség tudatára ébredjen, a fenntartható jövő és bolygónk állapotának megóvása mindannyiunk felelőssége.

Merre tovább magyar mezőgazdaság?

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara frissítette március közepén kiadott elemzését, melyben a koronavírus-járvány hatását vizsgálta a mezőgazdaságra. A termesztés és feldolgozás folyamatosságának fenntartására több javaslatot is megfogalmazott a kamara, hangsúlyozva, hogy ebben az ágazatban, különösen az állattenyésztésben nem lehet egyik pillanatról a másikra leállni.

Ősi gyógymód: aszúval az egészségért járvány idején is?

A természetes gyógymódok tárházában a borban található gyógyító erőt nem szabad elfejtenünk, melynek jótékony hatásait őseink is hatékonyan használták. Nyomait már a kínai, indiai, perzsa, örmény és más népek hagyományaiban is fellelhetjük, de találkozhatunk velük az ókori görögöknél és a rómaiaknál is. Már a civilizáció kezdetén művelték a szőlőt és készítettek belőle kiváló gyógyhatású italt.