Back to top

Mitől függ a gomba színe?

A légyölő galóca jellegzetes piros kalapjával talán a leginkább szembetűnő gombafaj. Azonban hogy mi határozza meg a gombák színét, eddig rejtély volt. A Müncheni Műszaki Egyetem kutatói azonban a Bajor-erdő Nemzeti Park munkatársainak segítségével megfejtették a titkot.

A természetben a színeknek és mintáknak általában egyedi jelentősége van. A szalamandra feltűnő kültakarója figyelmeztetés az ellenségei számára, miszerint az állat mérgező. A ragyogó piros termésű cseresznye célja, hogy felkeltse a madarak érdeklődését, és így azok szétszórják a magját. A legtöbb állat pedig álcázó színt vesz el azért, hogy megvédjék magukat a ragadozóktól.

Azonban az állatok színére az éghajlati öv is hatással van: különösen a rovarok és a hüllők esetében gyakori, hogy a hidegebb éghajlaton élők sötétebb színűek.

A hidegvérű állatok ugyanis a környezeti hőmérséklettel képesek csak a saját testhőmérsékletüket szabályozni - a sötét színűek pedig gyorsabban felmelegszenek. Ugyanez a mechanizmus játszhat közre a gombák színénél is. Ezt a feltételezést kutatta Franz Krah, doktorandusz, illetve Dr Claus Bässler mikológus. Feltételezésük szerint a gombák a napenergiát felhasználva javíthatják saját szaporodási képességüket.

A kutatáshoz 3054 gombafaj elterjedési adatait vizsgálták Európában. Vizsgálták a gombák színének világosságát illetve az elterjedési területükön belül az élőhelyük klímáját is.

Az eredmények egyértelmű összefüggést mutattak ki a gombaközösségek színe és az éghajlat között: a hidegebb részeken élők sötétebbek.

A kutatók számításba vették az évszakok változását is, így kiderült, hogy a korhadékbontó gombaközösségek tavasszal és ősszel sötétebb színűek, mint nyáron.

"Ez persze csak a kezdet" - magyarázta Krah. - "Sokkal több kutatásra van szükségünk ahhoz, hogy megértsük, min múlik a gombák színe."

Például a fákkal szimbiózisban élő gombáknál nem mutatható ki változás a színükben az évszakok váltakozásával sem. A színeknek azonban más szerepe is lehet, például a rejtőzködés. Emellett a tudósoknak azt is meg kell vizsgálnia, hogy a sötétebb szín hogyan hat a gombák szaporodási sikerére.

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hallgatózó mókusok: figyelik a madarak „beszélgetését”, hogy mentsék a bőrüket

Egy tanulmány szerint a szürkemókusok hallgatják a madarak csicsergését, hogy kiderítsék, elmúlt-e már a veszély.

Valamit már sejtünk az aranysakálról

Az aranysakál térhódítása egyre komolyabb potenciális veszélyforrás a hazai vadfajfaunára. A vélhetőleg Horvátországból eredő új „bevándorlásuknak” köszönhető, hogy a ’90-es években a Dráva menti déli határvidéken szaporodó példányokat véltek megfigyelni. Azóta állandó állományuk alakult ki az ország déli megyéiben, de mára már az ország minden térségéből beszámoltak jelenlétükről.

"Önképző" növényhatározó applikációk

A mobiltelefonok a telefonálás mellett már rengeteg más dolgot is tudnak. Fényképezőgépként, diktafonként, rádióként, útvonaltervezőként, zseblámpaként, zenelejátszóként, sőt akár vérnyomásmérőként is használhatjuk őket, és még számos más eszközt is helyettesítenek. Miért ne használhatnánk növényhatározásra is telefonunkat?

Mi lenne, ha a napelem éjszaka is működne?

Mi lenne, ha a napelemek éjszaka működnének? Egy amerikai egyetem professzora és végzős hallgatója egy tanulmányban írja le az első hallásra mulatságos és ellentmondásos ötletet, mely lehet új távlatokat nyit a megújuló energiaforrások felhasználásának területén.

"Infrás kasza", mely védi a fűben lapuló őzgidákat

A kaszálások idején különféle vadfajok lapulnak meg a számukra biztonságosnak vélt magas kultúrákban. A vadriasztó lánc nem olyan hatékony, mint ahogyan azt elvárják a termelők. A Pöttinger fejlesztette SENSOSAFE berendezés lényege egy olyan infravörös optikai rendszer, amely a kasza előtti sávot pásztázza és észleli a vad jelenlétét.

Az éjszakai fagy a gyümölcsfákra veszélyes lehet

Nem árt a szántóföldi kultúráknak a napokban jellemző néhol havazással járó hideg időjárás, sőt növényvédelmi szempontból még előnyös is, mert gyéríti a kártevőket. Ugyanakkor az éjszakai fagy a gyümölcsfákra, különösen a kajszibarackra nézve veszélyes lehet. Az emiatt esetlegesen fellépő terméskiesést azonban még korai lenne megbecsülni – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) hétfőn az MTI érdeklődésére.

Óvjuk a meglévő erdőket, és tovább növeljük a fával borított területeket

A magyar erdőállomány és az erdőgazdálkodás kiemelt szerepet tölt be az ország klímavédelmi céljainak elérésében – hívta fel a figyelmet Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár március 21-én, az Erdők Világnapja alkalmából.

Engedélyt kapott az első, méhekkel kijuttatható biológiai gombaölő szer

A kanadai Bee Vectoring Technology cég kapott engedélyt az USA környezetvédelmi hatóságától egy területfoglaló gombafaj, a Clonostachys rosea CR-7 törzsének használatára. A gomba szaporítóanyagát poszméhek szállítják a virágokra. Ez a világon az első méhek által kijuttatott biológiai gombaölő szer, amit egyelőre áfonya, szamóca, mandula és napraforgó védelmére lehet használni monília és szürkepenész ellen.

Miért veszélyesek a téli álmukból korábban felébredt medvék?

A medvék a világ minden táján korábban ébrednek téli álmukból. Ez megzavarja a természet rendjét és a medvék viselkedését is.

Mikroműanyagok: növekvő jelenlét már hazánk édesvizeiben is

A környezetre gyakorolt számos negatív hatás ellenére a globális műanyagtermelés jelenleg is nő. A világszerte előállított műanyagok mintegy 40 százaléka még a gyártás évében hulladékká válik. A hagyományos műanyaghulladékok jelentős része pedig bekerül a vizekbe. A Szent István Egyetem saját mintavételi és -előkészítési módszert fejlesztett ki a vizek vizsgálatához.