Back to top

Titkos oázis a Göbös-majorban

A Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. fontos küldetése a környezeti kultúra fejlesztése, amelynek kiemelt színtere az erdei iskola. A már 20 éves múltra visszatekintő Ravazdi Erdei Iskolánk mellett, a közelmúltban újult meg a Kapuvártól 12 kilométerre, festői környezetben, erdőkkel körülvett tisztáson, a Göbös-majorban működő minősített oktatóhelyünk.

A több évszázados múltra visszatekintő major kezdetben a Nádasdy, később az Esterházy család birtoka volt. Az uradalmi időkből maradt fenn az istálló, ahol a megőrzött boltívek ma is a hajdani kor hangulatát idézik. A magtárépületben, az átépítés után sokáig panzió működött, most pedig a helyén épül a korszerű szálláshely. Ezzel a beruházással kiteljesedik az erdei iskola épületegyüttese, hisz

a korszerűen felszerelt tanteremnek, előadónak helyt adó épület 2016-ban lett kész, és azóta már számtalan diákcsoportnak tartottunk itt erdei iskolai foglalkozásokat.

Az erdei iskola 2016-ban átadott épülete
Az erdei iskola 2016-ban átadott épülete
A létesítményben iskolai oktató programok, és többnapos lovastréningek váltják egymást. Az erdő- és vadgazdálkodást, az élővilág látható és láthatatlan összefüggéseit erdei kirándulások, tanösvény-túrák, terepi és tantermi foglalkozások során ismerhetik meg a gyerekek.

A Göbös-majori Erdei Iskola egész évben kínál évszakhoz köthető programokat.

A témakörök azonosak minden korosztály számára, de az előadásokon és foglalkozásokon az életkori sajátosságokat figyelembe véve mélyedünk el az ismeretekben.

Barátkozás a négylábúakkal
Barátkozás a négylábúakkal
Célunk, hogy bepillantást engedjünk a látogatóknak az erdészek-vadászok sokrétű, erdőgazdálkodással, vadgazdálkodással kapcsolatos munkájába.

A két csillagos minősítésű lovardában 12 saját ló, 1800 négyzetméteres fedett lovarda, óriási szabadtéri karámok és erdei túralovaglási, sétakocsikázási lehetőség várja a látogatókat. Képzett oktatók közreműködésével tanulhatnak lovagolni a majorba látogató gyermekek.

Egy lovaskocsira való gyerek
Egy lovaskocsira való gyerek
Göbös-majornak, az Esterházyak egykori birtokának, különös színfoltja a csaknem egyhektáros csónakázótó és a szintén a közelmúltban épült erdei kápolna. Jelenleg a három frissen felújított faházban, és egy vendégházban 42 főt tudunk egy időben elszállásolni. Mindezek kiegészítéseként – a 2016-ban átadott erdei iskola épülete mellett – már épül egy konferenciaközpont, amiben az erdei iskolát látogató csoportok számára is igénybe vehető, további szálláshelyeket is kialakítunk.

Fekete Teréz
Bővebb tájékoztatás:
E-mail: turner.timea@kaeg.hu
Cím: Csapod, HRSZ.0192/3

A Göbös-majori Erdei Iskola programkínálata igen gazdag. Egyebek közt a következőkből választhatnak a hozzánk érkezők:

  • Tanösvény-túra:

A majort övező erdő útjain vezet a tanösvény. Állomásai az adott helyszínre jellemző tudnivalókat tartalmazó, 12 tájékoztató táblánál vannak. A mintegy két kilométeres séta során sok új ismeret és információ gyűjthető össze Göbös-major történetéről, a környező erdő állat- és növényvilágáról.

  • Dagonya biológia:

A tanösvény végpontjául szolgáló horgásztó élővilágának feltérképezése, vizsgálata.

  • Erdész szemmel, erdőt járva és a Vadgazda program:

A programelemek kapcsolódnak a tanösvény programhoz. Ezeket a sétákat szakképzett erdész-vadász kollégák tartják, akik az ismeretterjesztés mellett saját munkájukról is beszélnek.

  • Erdei élőhely- és talajvizsgálatok:

Az erdő élő és élettelen környezeti tényezőinek bemutatása, kapcsolatainak feltárása, ismertetése.

  • Terített erdei asztal:

A környező erdő adott évszakban jellemző ehető erdei terméseinek felkutatása, bemutatása.

  • Lovas kocsikázás és helyi kézműves foglalkozások:

Ezek a látogatók körében a legnagyobb népszerűségnek örvendő programelemek.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdészettörténeti mérföldkő

Az 1920. évi trianoni békediktátum kapcsán az erdészeti szakemberek többségének a példa nélküli területelcsatolások jutnak elsőként az eszébe. Az erdőterület mintegy 85%-át elvesztettük, egyebek között az erdővel borított teljes Kárpát-hegykoszorút a Dévényi-szorostól a Kazán-szorosig.

Természeti kincsek az ország legszárazabb erdeiben

A főváros vonzáskörzetébe eső, a Dunától nyugatra fekvő erdőségek sokak előtt ismertek. A Budai-hegység, valamint a Pilis és a Visegrádi-hegység turistaútjai, kirándulóhelyei, különösen pandémia idején, számos kirándulót vonzanak, pedig az országot kettészelő folyam túloldalán lévő erdők is bővelkednek természeti és kulturális kincsekben.

Veszélyes gyöngyszemek

A víz az élet alapfeltétele, talán ez az oka, hogy ösztönösen vonz bennünket. Legyen akár tó vagy folyó, mind nagy népszerűségnek örvendenek, hiszen számtalan kikapcsolódási forma kötődik hozzájuk. A biztonságos szórakozáshoz a szabályok betartása elengedhetetlen, ami egyéni és közös érdekünk is.

Érdekességek a Peszéri-erdőben

Bács-Kiskun megye északi részén, Kunpeszér község határában található a homoki erdős sztyeppek napjainkra fennmaradt egyik legértékesebb, fajokban leggazdagabb képviselője, a Peszéri-erdő. Az ottani homoki kocsányos tölgyesek megőrzését, illetve azok jellegzetes növény- és állatfajainak védelmét szolgálja az OAKEYLIFE projekt.

Az idő bizonyított: jó döntés volt

Tíz évvel ezelőtt a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) egyik tárgyalójában dr. Seregi János döntése nyomán megalakult a 22 állami erdőgazdaság közös magazinja. Miért éppen az MFB-nél? – kérdezhetik sokan. Azért, mert akkor az erdőgazdaságok felügyelete az MFB Agrár- és Zöldbank Igazgatóságához tartozott, melynek ügyvezető igazgatója dr. Seregi János volt.

Kalandos életút

Számos megpróbáltatás és mélypont nehezítette Jakkel Mihály életét, a 90. életévét betöltve azonban már mosolyogva eleveníti fel ezeket az emlékeit is. Ehhez kellett a sors fintora és az élet kifürkészhetetlensége, miáltal megadatott neki az a hivatás és hobbi, ami a múltat végérvényesen megszépíti.

Verejtékes munka gyümölcse

Az igen régi időkben az Alföldet, így Szeged környékét is alapvetően a füves puszták, mocsarak jellemezték, melyeket kisebb-nagyobb erdőfoltok tagoltak. A művelhető területek iránt fokozódó igény a 17. és 18. századra azt eredményezte, hogy az erdőterületek, facsoportok aránya, kiterjedése számottevően lecsökkent, emiatt különösen a Dél-Alföld kopárrá és fátlanná változott.

Kőbe zárt rejtély

Életünk során mindig keressük a kapcsolatot a természethez fűződő gyökereinkkel, olykor tudatosan, máskor tudat alatt. Idővel rádöbbenünk, hogy boldogságunk tiszta forrása a harapnivaló friss levegő, a fodrosodó patak csobogása, a fák ölelő karja, az évmilliókat megélt, ősenergiát sugárzó kőzet közelsége, azaz az anyatermészet kincsei.

Időkapszula

Rohamléptekben közeledünk szeptemberhez, az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás 25-ei nyitásához. A világjárvány sem töri meg a szervezőiroda lendületét, sőt már tisztán látszik, milyen programok várhatók a világkiállítás keretében.

Nincs élet nélkülük

Ahhoz, hogy az erdők-mezők és kertünk növényeinek virágaiban gyönyörködhessünk, terméseiket, magjaikat, leveleiket felhasználhassuk, elengedhetetlen a beporzók „munkája”. Ezek – többségében rovarok – virágról virágra szállva segítenek a virágpor átvitelében, a megtermékenyítésben. Nélkülük sokkal szegényebb lenne a földi élet ismert formája. Ezért védelmük mindannyiunk kötelessége.