Back to top

Fűnyíró helyett teknőst?

A sarkantyús teknősök Afrika sivatagos, illetve száraz szavannás jellegű területein honosak. Itt általában mély üregeket ásnak, hogy a nap elől menedéket leljenek, továbbá a nagyon száraz időszakokban nyári álomba is merülhetnek. Ezeknek az állatoknak lételeme a napfény, a kerti talaj és a vadon termő növények nyújtotta táplálék.

Nem rendelkeznek különösen feltűnő mintázattal, ám méreteik lenyűgözőek. Ez ugyanis az egyik legnagyobbra növő szárazföldi teknősfaj. A fogságban tartott legnagyobb példány 83 cm páncélhosszúsággal rendelkezett, amihez 105,5 kg-os tömeg társult.

Fotó: Ferencz Balázs Roland
Tartásuk során tehát arra kell törekedni, hogy tavasztól őszig minél több időt tölthessenek a szabadban. A táplálék tekintetében nem válogatósak. Más teknősökkel ellentétben nemcsak a kétszikűek finomabb hajtásait fogyasztják el, hanem a pázsitfűféléket is előszeretettel legelik. Sőt, a téli időszakban a jó minőségű szénát is elfogadják, némi zöldség- és szépia-kiegészítéssel. Bár a szabadban ritkán jutnak folyadékhoz, fogságban tartva nyugodtan kínáljuk őket rendszeresen ivóvízzel – értékelni fogják.

Szabadtéri elhelyezésüket egyesek úgy oldják meg, hogy a teknősöket keretre erősített drótfonatfedő alá helyezik. Ezt az alkalmatosságot aztán naponta odébb helyezik,

ezzel tulajdonképpen legelőszakaszokat jelölve ki számukra. Hosszabb távon azonban komolyabb helyet kell kialakítani nekik. A tervezés során nem csak azt kell figyelembe venni, hogy az állatoknak legyen lehetősége napozni, illetve árnyékba is vonulni. Télen egy kisebb helyiségben lehet elhelyezni a nagyobb állatokat, ahol lámpákkal alakíthatunk ki számukra napozóhelyeket. A fiatalabb példányokat terráriumban helyezhetjük el.

Írásunk Ferencz Balázs Rolandnak a Kistermelők Lapjában megjelenő részletes cikke alapján készült.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Márton-napi püspökfalat

A Szent Márton ünnepéhez fűződő szokások lassanként újra beszivárognak az életünkbe. Óvodások Márton-napi felvonulásokat tartanak maguk készítette lámpással a kezükben, a modern meteorológia és a klímaváltozás ellenére pedig úgy gondoljuk, hogy „Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál”.

Hamarosan eltűnik a libamáj New Yorkból

A felkapott New York-i éttermek étlapjairól 2022-től már nem választhatnak a vendégek libamájból készült ételeket. A luxus élelmiszer forgalmazását a városi tanács betiltotta.

A kisállattenyésztők Mekkája - Van, volt, lesz monori börze

A monori kisállatvásár alig néhány év alatt Európa egyik legnagyobb és legszínesebb börzéjévé nőtte ki magát. A tarka kavalkádban az amatőr állatkedvelő és a profi tenyésztő egyaránt megtalálja amit keres, sőt, elsőrangúan szórakozik.

Hatvan éves a világ legöregebb szamara

A Hatton Adventure World dolgozói megünnepelték „Bubbles” nevű szamaruk 60. születésnapját.

A japán viador - Harcos a felkelő nap országából

A japán viadorra Nyugat-Európában ráragadt shamo név nem helyes. Japánul a shamo szó harcost jelent, és egy egész csoport viadorfajta gyűjtőneve, nem csupán egyetlen fajtáé. Az általunk ismert japán viador a Japánban „ó-shamo” néven ismert fajtával egyezik meg, nálunk ezt nevezik egyszerűen shamonak.

A sivatagi róka nem házi kutya!

E bájos kutyaféle egyelőre még nem veszélyeztetett, de állománya mindinkább ritkul. Számos példányt fognak be hobbicélra, élőhelye is szűkül, nem beszélve arról, hogy a mind nagyobb számban tartott, illetve elvadult kutyák is nagy veszélyt jelentenek számára a vadonban. Amellett, hogy meg is ölhetik, még olyan halálos betegségeket is terjesztenek, amelyekre a sivatagi rókák különösen érzékenyek.

Kihalás szélén egy magyar őshonos háziállatfajta

Mindössze 250-300 egyed. Ennyi a létszáma azon magyar parlagi kecskéknek hazánkban, amely a záloga lehet a fajta fennmaradásnak. Az egyedi megjelenésű, hosszú szőrű, tincses kecskék felkutatását Erdélyben is elkezdték, hogy a kihalás széléről visszahozzák ezt az őshonos magyar háziállatfajtát.

Összefogást sürgetnek a víziszárnyas-ágazatban

Az elmúlt 5 évben eredményes volt Magyarországon a víziszárnyas-ágazat, a liba és a kacsa egyaránt. De ha alaposabban érdeklődünk a dolgok háttere iránt, akkor nem annyira szép a helyzet. Márton-nap alkalmából a részletekről Szabó Miklósnál, a Magyar Lúdszövetség elnökénél érdeklődtünk, aki annak a Tranzit cégcsoportnak az alapítója, amely meghatározó jelentőségű a magyar víziszárnyas-ágazatban.

ASP: újabb 13 ezer állatot ölnek le Romániában

Csaknem 13 ezer újabb sertés elpusztításáról döntött pénteken a romániai állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági szakhatóság (ANSVSA), miután afrikai sertéspestis (ASP) vírusát mutatták ki egy Arges és egy Olt megyei farmon - közölte a Mediafax hírügynökség.

A hullámos nem törpepapagáj!

Sajnos még napjainkban is gyakran előfordul, hogy a hullámos papagájt tévesen törpepapagájnak nevezik, s ebből számos félreértés is akad. Hajdan ugyanis, amíg a ma törpepapagájnak nevezett fajok nem jelentek meg Magyarországon, addig a hullámos papagájt – mivel ez volt a nálunk előforduló legkisebb papagájfaj, melyhez könnyen hozzá lehetett jutni – törpepapagájnak nevezték.