0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

A természet és a gép harmóniája – Az Év Tanyája

A Bognár házaspár tanyájára belépve az ember úgy érzi magát, mintha egy oázisba csöppent volna. Az alföldi síkság pusztaságából egy gyönyörűen rendezett, megannyi növénnyel borított takaros portán találtuk magunkat. Azonban ezen a tanyán nem a növényeké, de nem is az állatoké a főszerep, hanem az üde zöld területen kacskaringózó gokart pályáé.

Bognár István és neje 1973-ban költözött a nyár­sapáti tanyára, mely a ’30-as években épült Klebelsberg Kunó nagyszabású tanyasi iskolaépítési programjának keretében, mint a Kisteleki Tanyasi Iskola pedagógus szolgálati lakása. Nyársapát Pest megye déli részén, Cegléd és Nagykőrös között fekvő alföldi, mezőgazdasági jellegű község. Az 5400 hektáron elterülő település 1954-ben vált önállóvá. A 2100 lelket számláló falu lakóinak egyharmada él külterületen, illetve tanyán.

Az önálló kis- és középgazdaságokban főként csonthéjas gyümölcsöket, meggyet, szilvát, barackot, illetve szamócát, valamint az intenzív kertészetekben fóliás zöldségféléket termesztenek.

Emellett a hagyományos kisgazdaságokra jellemző alföldi szántóföldi növénytermesztést és állattenyésztést is folytatnak.

A Bognár házaspár a hetvenes években, más polgári munkájuk mellett csirkekeltetéssel foglalkozott. A tojások törzstenyészetből származtak, a kikelt csirkék egy részét azonnal értékesítették, másik részét felnevelték. Később a csirkéket sertések váltották fel, három ellető kutricájuk volt és 8-10 kocát hizlaltak, illetve kihelyezett apaállatokat gondoztak. A nyolcvanas években tápboltot nyitottak, ami mellett egy kis kertészetet is üzemeltettek, ahol szamócát, pritamin paprikát, paradicsomot, burgonyát és egyéb zöldségféléket termeltek.

István meglehetősen összetett személyiség, aki élete minden területén aktív szervező szerepet vállalt a közösség életében. Egyrészről közgazdasági szakember, illetve tanyán élő ember, másrészről a motorsportok szerelmese. Még fiatal korában fertőzte meg a benzingőz, eleinte motorral versenyzett, majd ezt követte a gokart szenvedély.

2003 őszén fogant meg benne a gondolat, hogy épít egy gokart pályát a tanyára, 2004 tavaszán pedig el is kezdték a munkálatokat. A Bognár Gokart Park pályája, az első formájában 301 méter hosszú lett. István több, nagy Forma 1-es pályát is tanulmányozott és végül a barcelonai versenypályára tette le a voksát. Így az eredeti pálya 1:16-os kicsinyített mása épült meg. Az elmúlt 15 évben a park több fejlesztésen is átesett, mire elnyerte a mai alakját. A korszerűsítéshez több – Magyarországtól nyugatra eső – külföldi ország gokart pályáinak mintáit vették alapul. Az újítások, a Szent István Egyetem Építésmérnöki Karával együttműködve valósultak meg. A diákok segítségével születtek meg a látványtervek a „felturbózott” pályáról. A munkálatok dr. Koppy Jenő professzor vezetésével indultak el, amelyek építési, pályaépítési, környezetvédelmi, tájépítési, villamos és a biztonságtechnikai tervek kivitelezését is magukba foglalták.

Az új pályarész 2012-re lett kész, így a pálya hossza 301 méterről 820 méterre módosult, mely több szempontból is egyedülálló Magyarországon.

Egyrészről ez a leghosszabb amatőr pálya az országban, másrészről a vonalvezetését nyolc féle képen lehet változtatni, továbbá a pálya 59 százaléka zöldfelület. István azt vallja, hogy a gépek és a természet igenis megférnek egymás mellet, ezt példázza az is, hogy a park körül zaj-, és porvédő fa-, illetve sövénysort telepített.

A technikás pályán, teljes biztonságban élvezhetik felnőttek és gyerekek egyaránt a féktelen száguldást az Angliából importált BIZ GX 200 és GX 120 gokartokkal. A pálya direkt oly módon lett kialakítva, hogy a motorsportokhoz kevésbé hozzáértő laikusok is élvezni tudják a versenyt, mivel az út vonalvezetése és dőlésszöge, illetve a pálya melletti rész úgy épült, hogy ha valaki rosszul vesz egy ívet és kicsúszik, balesetmentesen meg tud állni. A pálya nem csak turisztikai szempontból értékes. Minden évben amatőr szinten hazai gyerek és felnőtt gokartversenyeket szerveznek, továbbá az iskolai közlekedési szakkörrel együttműködésben KRESZ oktatást tartanak gyermekek számára. Ezen felül utánpótlás korú versenyzőknek, illetve rendőröknek biztosítanak edzéshelyszínt. István többek között azért is építette meg a gokart parkot, mert valami olyat szeretett volna létrehozni, ami egyedi és „nincs az országban”. A parkot saját erőből építették meg és családi vállalkozásként üzemeltetik. István fia és lánya Angliából segít be, míg ő és felesége itthon irányítják és intézik az ügyes-bajos dolgokat.

Az amatőr gokart sport

A professzionális motorsport méregdrága. Aki viszont szeretne gokarttal versenyezni, annak a lehető legtartalmasabb élményt a bérgo­kar­tozás nyújthatja. A Magyar Nemzeti Autósport Szövetség gokart szakága, az Amatőr Gokart Bajnokság biztosít lehetőséget azoknak, akik ebben a sportban szeretnék elkötelezni magukat. Az ország talán legerősebb amatőr gokartos mezőnye mindenki számára hatalmas kihívást jelent, a nagyszerű társaságnak köszönhetően pedig családias hangulatban zajlanak a futamok. Minden verseny más-más vonalvezetésű pályán kerül megrendezésre, teljes szervezéssel, és ésszerű szabályzattal az egyenlő esélyek jegyében. A versenyek testsúly alapján felosztott kategóriákban zajlanak. Versenyeket minden korcsoport számára rendeznek, a legfiatalabb induló 7 éves volt, a legidősebb pedig 50 év feletti. Forrás: www.amatorgokart.hu

Több sikeres utánpótlás korú versenyző is itt kezdte el verseny karrierjét. Az egyik ifjú versenyző tavalyelőtt a madridi világbajnokságon második helyezést ért el, illetve tavaly a közép-európai kupát nyerte meg, míg egy másik fiatal pedig magyar bajnok lett. Az utánpótlás nevelés angol mintát követ, ami azt jelenti, hogy már négyéves korban beültetik a gyerekeket a gokartba és négytől hétéves korig, illetve héttől tizenkét éves korig versenyeztetik őket. István álma, hogy a motorsportban olyan utánpótlás versenyzőt tudjon kinevelni, aki magas szinten nemzetközi mezőnyben is megállja a helyét. István a nyársapáti MotoCross versenyzésben is szerepet vállalt, tíz évig volt a Nyársapáti MotoCross Egye­sület tagja, ez alatt az idő alatt öt magyar bajnokot neveltek ki.

A tanyát és a versenypályát is szeretnék folyamatosan fejleszteni.

Céljuk, hogy szálláshelyet tudjanak kialakítani, annak érdekében, hogy jobb minőségű versenyeket bonyolíthassanak le, illetve, hogy még több élménnyel gazdagíthassák az idelátogató vendégeket.

István fontosnak tartja a példamutatást, ezért arra törekszik, hogy munkája szolgálja az embereket és előre mozdítsa a közösséget, úgy, hogy közben élvezi, amit csinál. „Azon igyekeztünk mindig, hogy örömünket leljük abban, amit csinálunk, közösen, családiasan.

A gazdálkodáson túl azon voltunk, vagyunk és leszünk, hogy a tanyán élők helyzetét, ügyes-bajos dolgait segítsük, hogy könnyebben éljenek Pest megye egyik legtanyásabb térségében, Nyársapáton. A mi családunk hitvallása a tanyán: A gyertya lángja is világít.”

Forrás: Kistermelők Lapja